5 cikk rendezése:
1. cikk / 5 Kirívóan alacsony ár vizsgálata
Kérdés: A kirívóan alacsony ár vizsgálatánál mi az, hogy a 15 százalék eltéréstől nagyobb elfogadható, ha a törvény így rendelkezik? Kellene egy tól-ig érték. Saját tapasztalatom, hogy az 50 százalékkal eltérőt is kihozták nyertesnek. Nincs értelme így a vizsgálatnak. Tárgyalásosnál még szélsőségesebb eredmény is kijöhet. Mi erről a véleményük?
2. cikk / 5 Nyári Kbt.-változások és hatályuk
Kérdés: A nyár folyamán két alkalommal is változott a közbeszerzési törvény. Melyek ezek a változások, és mikortól kell alkalmazni azokat? És várható-e, hogy a jövőben folyamatosan változik majd a törvény?
3. cikk / 5 Keretösszeg alkalmazhatósága, értelmezése
Kérdés: Az ajánlatkérő a szerződésben meghatározott egyszázalékos mértékű keretösszeget. Ezt követően a szerződés azt tartalmazta, hogy a keretösszeg előzőek szerinti túllépése azt jelenti, hogy az ajánlatkérő (illetve a megrendelő) a szerződés módosítása nélkül ebben a mértékben jogosult a keretösszeg túllépésére. Hogyan kell ezt értelmezni, és egyáltalán lehetséges-e egy szerződésben ilyen kitétel alkalmazása jogszerűen?
4. cikk / 5 Alkalmasság vizsgálata pótmunka "beszerzése" esetén
Kérdés: Pótmunkára lefolytatott hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásnál, ahol a meghívott ajánlattevővel már érvényes szerződésem van, szükséges-e vizsgálni az alkalmasságot, hisz már a munkavégzés kapcsán és a megkötött szerződés alapján is bizonyította alkalmasságát az ajánlattevő?
5. cikk / 5 Jogszabályi hierarchia a közbeszerzésben
Kérdés: A jogszabályi hierarchiában a törvény magasabb rendű, mint a kormányrendelet. Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás dokumentációjára miért nem a törvény (Kbt.) mérvadó?