5 cikk rendezése:
1. cikk / 5 Közvetlen megrendelés és újraversenyeztetés alkalmazása keretmegállapodásos eljárásban
Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy több keretmegállapodásos partner esetében egy adott értékhatárig köteles legyen az intézmény rendelni, felette újraversenyeztetni? (Nem központi beszerző szervezetként kérdezzük, hanem önkormányzati intézmények számára történik a keretmegállapodás megkötése, és ott alkalmaznánk a központosítottban már látott megoldásokat.)
2. cikk / 5 Árlejtés alkalmazása keretmegállapodásos eljárásban
Kérdés: Keretmegállapodásos eljárásban – a becsült érték 2,3 Mrd forint – az ajánlatkérő építési beruházás keretében licitet folytat le minden egyes újraversenyeztetés kapcsán. Jogszerű-e az eljárása, megteheti-e ezt? Az eljárás lehet 2017-es, 2018-as és 2019-es is, illetve vonatkozhat 2020-ra. Változtat-e mindez a kérdés jogi megítélésén?
3. cikk / 5 Közbeszerzési díj fizetésére kötelezettek
Kérdés: A DKÜ átvette a KEF keretmegállapodásait. Mi szerint kell a közbeszerzési díjat megfizetni, és ki fizeti meg az új rendszerben?
4. cikk / 5 DBR működése
Kérdés: Élelmiszer-beszerzés keretében hosszú távra szeretnénk szerződni. A keretmegállapodás nem vált be, ennél lényegesen több szállítóra lenne szükségünk, azonban a szállítók, főleg a helyiek többsége nem képes mindenre ajánlatot tenni, nyolcvan részre pedig nem tudunk kiírni eljárást, és nem is szeretnénk, ezt egyébként az EKR sem támogatja. A FAKSZ írt egy szakvéleményt, amelyben a dinamikus beszerzési rendszert promotálja, de nem derül ki abból, hogy az mivel lenne jobb megoldás. Kérdésünk tehát, hogy miért a DBR a megfelelő megoldás?
5. cikk / 5 Közbeszerzési tárgy értékének meghatározása a gyakorlatban
Kérdés: Nem értem a következő helyzetet. Eddig ahol közbeszerzéssel találkoztam (például irodabútorok beszerzése, céges autók javítása), minden esetben drágább volt a vásárolt termék vagy a szolgáltatás, mint a "szabadpiacon". A közbeszerzésnél – ha jól tudom – épp ennek az ellentéte kellene, hogy érvényesüljön. Miért van ez így?
