Kérelmi elemek számának meghatározása jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Jogorvoslat kezdeményezése során a tanácsadó és saját jogászunk között vita alakult ki, hogy három vagy négy kérelmi elemnek minősül-e a kezdeményezésünk. Egyértelműen beszámoztuk a kérelmeket, majd ezt követően az egyik kérelmi elem kapcsán kiegészítést tettünk, még határidőben. Tekintheti-e a jogorvoslati fórum mindezt egy negyedik kérelmi elemnek?
Részlet a válaszából: […] ...vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárás, koncessziós beszerzési eljárás, valamint tervpályázati eljárás esetében a beszerzés becsült értékének, illetve részajánlattétel esetében a jogorvoslattal érintett rész értékének 0,5%-a, de legalább 200 000 forint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Közbeszerzési díj fizetésére kötelezettek

Kérdés: A DKÜ átvette a KEF keretmegállapodásait. Mi szerint kell a közbeszerzési díjat megfizetni, és ki fizeti meg az új rendszerben?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdés alapján az (1) bekezdés szerinti közbeszerzési díj mértéke legfeljebb– a Kbt. szerinti nemzeti értékhatárt el nem érő becsült értékű beszerzési eljárás esetén a létrejövő visszterhes szerződés általános forgalmi adó nélkül számított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 4.

Ajánlatkérő vizsgálati kötelezettsége részajánlattétel esetén

Kérdés: Meglepetéssel olvastam, hogy a jövőben egy jogeset szerint nekem, mint ajánlatkérőnek, minden egyes részt meg kell vizsgálnom, hogy vajon megfelelő helyre töltötte-e fel azt az ajánlattevő, és ha nem, akkor is figyelembe kell vennem. Mi erről a véleményük? (Az eset száma D. 322/2019.)
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódó jogszabályi előírásokat vesszük sorra, úgy az ajánlati biztosítékot részenként kell előírni, továbbá az egyes részek becsült értékét, tárgyát, mennyiségét. Sőt a Kbt. 61. §-ának (6) bekezdése lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő korlátozza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Tervező összeférhetetlensége

Kérdés: A tervező összeférhetetlensége automatikusan következik a 322/2015. kormányrendeletből?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési eljárás előkészítésében való részvétele a verseny tisztaságát megsértette-e vagy sem, az ajánlattevő tevékenysége a becsült érték meghatározásához az árazott költségvetés anonim elkészítésében merült-e ki, így a Kbt. 62. § (1) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Változások az építési beruházások szabályozásában 2017. június 1-jétől

Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...14. §-t érintő változás a normaszöveg pontosítása.A 14. § (3) bekezdésének módosult szövege a következő: a közbeszerzés becsült értéke az uniós közbeszerzési értékhatárt eléri vagy meghaladja, az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Szerződés teljesítésének idején hatályba lépő jogszabály alkalmazhatósága

Kérdés: Ajánlatkérőként 2014 őszén a Kbt. 122/A. §-a szerinti eljárást indítottunk őrzés-védelmi feladatok ellátására (becsült érték: 24 000 000 Ft + áfa). 2014. 12. 30-án jelent meg a Magyar Közlönyben a 360/2014. kormányrendelet, amely az ilyen jellegű feladatok ellátására 1929 Ft + áfa minimális rezsi­óradíjat állapít meg, de a jogszabály csak 2015. 03. 01-jén, a szerződés teljesítésének időszakában lép hatályba. A nyertessel kötött szerződés ennél alacsonyabb értéket tartalmaz. A kormányrendelet elő­írására tekintettel szükséges módosítani 2015. március 1-je után a szerződést? Vagy – tekintve, hogy az eljárás megindításakor a kormányrendelet még nem volt hatályban – a nyertesnek az ajánlatában szereplő áron kell teljesíteni a szerződés teljes időtartama alatt – 2015. 12. 31-ig?
Részlet a válaszából: […] Először is pontosítanánk a jogszabály hatálybalépé­sének napját: miután a kormányrendelet úgy rendelkezik, hogy a kihirdetését követő 60. napon lép hatályba, így a hatálybalépés pontos napja 2015. február 28.Tekintettel a hatálybalépés napjára, a kormányrendelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 11.

Eredményhirdetés tervpályázatnál

Kérdés: A tervpályázati eljárásnál miért maradt meg az eredményhirdetés? Van ennek valami oka?
Részlet a válaszából: […] ...tervpályázati eljárás lehet nyílt,meghívásos vagy egyszerű eljárás.Ha a tervpályázat a Kbt. 11. és 15. §-a alapjánmegállapított becsült értéke eléri a 25 millió forintot, az ajánlatkérőkizárólag nyílt vagy meghívásos eljárást folytathat le – 2....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.

Új rendelet a "nemzetbiztonsági" beszerzésekre

Kérdés: Változnak-e a nemzetbiztonsági eljárás szabályai, vagy marad a régi törvény és az eltérő eljárástípusok a Kbt.-hez képest? Fennmarad-e továbbá, hogy a nemzetbiztonsági eljárások szabályai eltérhetnek a Kbt.-től, azaz a Közbeszerzési Döntőbizottságnak továbbra sem fog hatáskörébe tartozni ez a terület? Hogyan történhet, hogy a központosított ellenőrzés mégis kiterjed a nemzetbiztonsági beszerzésekre is?
Részlet a válaszából: […] ...7. § (4) bekezdésének a) és b) pontjaértelmében a közösségi beszerzések eljárási szabályait akkor kell alkalmazni,ha a beszerzés becsült értéke eléri vagy meghaladja – az árubeszerzésre és szolgáltatás megrendelésére irányulószerződések esetében a 101 738...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Közbeszerzés és beszerzés

Kérdés: Kérem, hogy szíveskedjenek értelmezni az éves statisztikai összegzés (30. melléklet a 15/2004. IM rendelethez) I/7. és I/8. pontja közötti különbözőséget, illetve összefüggést, különös tekintettel arra, hogy a közbeszerzés és a beszerzés fogalma szinonima vagy sem! Ha nem, akkor mit kell érteni a beszerzések fogalmán, számán és értékén?
Részlet a válaszából: […] A HR. 30. számú melléklete szerinti statisztikaiöszszegzésben az azzal érintetteknek fel kell tüntetniük – egyebek mellett – anemzeti értékhatárok alatti értékű közbeszerzések és beszerzések számát ésértékét (7. pont), valamint az egyszerű közbeszerzési eljárások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.

Szerzői jog kizárólagos jogként minősítése

Kérdés: Ha a becsült érték alapján közbeszerzési eljárás során kell megkötni a tervezési szerződést, de az előzményi terv szabad felhasználásnak jogával az ajánlatkérő nem rendelkezik, a szerzői jog a közbeszerzési törvényben definiált kizárólagos jognak minősül-e, amelyre tekintettel ajánlatkérő jogosult a szerzői jog birtokosával hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alapján, vagy nemzeti értékhatár alatti becsült értéknél közbeszerzési eljárás nélkül megkötni a tervezési szerződést?
Részlet a válaszából: […] Feltehetjük, hogy az előzményi terv felhasználási jogávalnem rendelkezik az ajánlatkérő, annak szükségessége nem lehetett vitatottmegrendelésekor. Ha azonban a szerzői jog folytán minden esetben az előzményiterv készítőjének lenne joga a tervezési szerződés megkötésére,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 7.