40 cikk rendezése:
1. cikk / 40 Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása
Kérdés: A tavalyi évben közbeszerzési szerződést kötöttünk egy összetett – 3 egységből álló – feldolgozási rendszer 2 egységének beszerzésére. Mindegyik egység önállóan is működőképes, de a leghatékonyabb működést a teljes rendszer biztosítja. Az idén maradt annyi beruházási forrásunk, hogy a 3. csomagolási egységet is meg tudnánk vásárolni, amelynek értéke 68 millió Ft. Lehet-e közvetlenül szerződni a korábbi szerződő partnerrel?
2. cikk / 40 Eljárásrend választása
Kérdés: Az eljárás becsült értéke 2 milliárd fölötti kivitelezés lesz, melyet uniós eljárásrendben tud lefolytatni az ajánlatkérő nyílt vagy meghívásos eljárásban. Melyik eljárásrendet célszerű használni? Van rá lehetőség, hogy ne kelljen közbeszerzési eljárást lefolytatniuk?
3. cikk / 40 Ajánlatkérő igényének jogszerűsége az ajánlatban bemutatott szakemberek számával kapcsolatban
Kérdés: Van-e bármilyen általános szabály arra nézve, hogy az ajánlatkérő hány, a teljesítésbe bevonni kívánt szakember bemutatását követelheti meg az ajánlattétel feltételeként?
4. cikk / 40 Ajánlatkérő vizsgálati kötelezettsége részajánlattétel esetén
Kérdés: Meglepetéssel olvastam, hogy a jövőben egy jogeset szerint nekem, mint ajánlatkérőnek, minden egyes részt meg kell vizsgálnom, hogy vajon megfelelő helyre töltötte-e fel azt az ajánlattevő, és ha nem, akkor is figyelembe kell vennem. Mi erről a véleményük? (Az eset száma D. 322/2019.)
5. cikk / 40 DBR működése
Kérdés: Élelmiszer-beszerzés keretében hosszú távra szeretnénk szerződni. A keretmegállapodás nem vált be, ennél lényegesen több szállítóra lenne szükségünk, azonban a szállítók, főleg a helyiek többsége nem képes mindenre ajánlatot tenni, nyolcvan részre pedig nem tudunk kiírni eljárást, és nem is szeretnénk, ezt egyébként az EKR sem támogatja. A FAKSZ írt egy szakvéleményt, amelyben a dinamikus beszerzési rendszert promotálja, de nem derül ki abból, hogy az mivel lenne jobb megoldás. Kérdésünk tehát, hogy miért a DBR a megfelelő megoldás?
6. cikk / 40 Szerződéskötés részajánlattétel esetén
Kérdés: Részenként külön-külön szerződést kell kötni abban az esetben, ha az eljárás több rész beszerzésére irányul?
7. cikk / 40 Támogatott beszerzés közbeszerzés-kötelezettsége
Kérdés: Egy nem közbeszerzés-köteles cég vagyunk, többségi részben EU-s támogatást kapunk termékbeszerzésre. Három termék van, egy 9 M Ft, egy 26 M Ft és egy 250 M Ft értékű. Csak egy eljárás során tudjuk ezt megvalósítani? Milyen opciókkal, részajánlattétel lehetséges-e a beszerzés kapcsán stb.? Esetleg opció, hogy szétbontjuk három eljárásra, vagy a 9 és a 26 milliós tétel "kikerül" a közbeszerzés alól, és a nagy értékű beszerzést írjuk csak ki? (A termékek mind gépek, melyeket egymástól függetlenül veszünk meg, de egy üzemben, egy gyártósort támogatnak, vagy egészítenek ki.)
8. cikk / 40 Bontás megkezdése, jelenlét a bontáson
Kérdés: Az ajánlatok bontását az ajánlatételi határidő lejártakor meg kell kezdeni, vagy van arra lehetőségünk, hogy az ajánlattételi határidő lejártát követően határozzuk meg a bontás időpontját? Megtehetjük-e, hogy a bontásról kizárjuk a Kbt. szerinti személyek jelenlétét?
9. cikk / 40 122/A. § alkalmazása önkormányzati ajánlatkérő által
Kérdés: Önkormányzati ajánlatkérőként a Kbt. 18. §-ának (3) bekezdése szerinti 20 százalékos szabályt alkalmaznánk olyan összetett építési beruházásunkra, amely a 600 millió forintos becsült értéken belül 145 millió forint értéket képvisel. Jól értelmezzük, hogy ez esetben alkalmazhatjuk a Kbt. 122/A. §-a szerinti eljárást?
10. cikk / 40 Részekre bontás tilalma
Kérdés: Ajánlatkérő több ingatlanára (de nem valamennyire) üzemeltetési szerződést kíván kötni közbeszerzési eljárás keretében. A szerződés tárgya: fűtési és légtechnikai rendszerek, elektromos hálózatok, felvonók, tetőszerkezet, külső és belső fa- és fémszerkezet karbantartása és üzemeltetése, valamint rovarirtás. Az eljárásban nem szereplő ingatlanokon minimális mértékben előfordulhat a fenti munkák közül egyik vagy másik. Jól gondolom-e, hogy ezeket nem kell hozzászámítanom a Kbt. szerint lefolytatott eljárás értékéhez? Ez a feltevésem a KH által kiadott útmutatón alapszik, amely szerint a szolgáltatások keretében azok a beszerzések tekinthetők tartalmilag egységesnek, amelyek azonos szakterülethez vagy szakmához tartoznak. A különböző ingatlanokra vonatkozó azonos szakterülethez tartozó szolgáltatásokat sem kell egybeszámítanom, miután ezek az ingatlanok olyan távol fekszenek egymástól, hogy egyébként sem kötnék egy szerződést ezekre a munkákra? Ha egy szerződésben szeretném megrendelni, akkor egybe kellene számolni?