Becsült érték meghatározása a keretmegállapodás második részében

Kérdés: Költségvetési szervként két évre szóló keretmegállapodást kötöttünk tavaly év végén, a Kbt. 105. § (2) bekezdés b) pontja alapján. A keretmegállapodásban a keretmegállapodás keretösszegét is meghatároztuk. Az egyes közbeszerzések során szükség van arra, hogy a beszerzés becsült értékét is megadjuk?
Részlet a válaszából: […] Az alábbiakban véleményünket kifejezetten közbeszerzési értelemben fogalmazzuk meg a beszerzés becsült értékének meghatározása vonatkozásában. Feltételezzük, hogy az ajánlatkérőnek rendelkezésre áll a fedezet, amennyiben a beszerzését meg kívánja valósítani, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Folyamatba épített ellenőrzés elmaradásának következménye

Kérdés: Helyi önkormányzat ajánlatkérő a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet alkalmazása során az uniós forrásból támogatott projekt becsült értékét – az opciós munkák értékét is figyelembe véve – nettó 295 millió forintban határozta meg, erre tekintettel nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pontja szerint. A rendelkezésre álló fedezet összege nem éri el a nettó 300 millió forintot. Tekintettel a becsült értékre, az eljárás ellenőrzése körében a Korm. rendelet 180-181. §-a utóellenőrzés lefolytatását írja elő. Amennyiben a nyertes ajánlati ár meghaladja a nettó 300 millió forintot, érvénytelenné kell-e nyilvánítania az eljárást az ajánlatkérőnek kizárólag amiatt, hogy az eljárás ellenőrzése körében nem a Korm. rendelet 182-193. §-ai szerint járt el? Ha a 300 millió forintot opciós munkák nélkül nem éri el a szerződés értéke, és azt nem is rendeli meg az ajánlatkérő, menthető a helyzet? Amennyiben az ajánlatkérő kiegészítő forráshoz jut, és erre tekintettel az opciós munkákat is megrendeli, az változtat-e a jogi megítélésen, ha így haladja meg a 300 millió forintot a kifizetett számla értéke?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezik, azaz csak és kizárólag a becsült értéket veszi az ellenőrzési kötelezettség alapjául. Feltételezzük, hogy a becsült érték meghatározása jogszerű volt, tehát valóban 295 millió forint a megfelelően alátámasztott becsült érték.Mivel a Korm...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Egybeszámítás CPV-kódok alkalmazásával

Kérdés: Ruházati terméket kívánunk beszerezni: nadrágot, esőkabátot és munkaruhát; ezek mind egy főcsoport (18000000-9) alá tartoznak, azonban bontásban több alcsoport alatt található termékek. Lehet-e egybeszámítást végezni CPV-kódonként akár soronként, vagy egy főcsoport alá tartozó termékek esetében?
Részlet a válaszából: […] A CPV-kódoknak nincs relevanciájuk a részekre bontás tilalma szintű döntés meghozatalában, mely esetben főszabályként a Kbt. 19. § és az Európai Bíróság döntései irányadóak. A CPV-kódrendszer változatosan épül fel, erre egybeszámítási logikát, ajánlatkérői...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Egybeszámítási kötelezettség fennállása

Kérdés: Közbeszerzési ajánlatkérők vagyunk, és az intézményünk vezetése úgy döntött, hogy az intézmény pénzügyi feladataira megbízási szerződést köt három külső partnerrel, könyvelési szolgáltatásra, pénzügyi adminisztrációra és bérszámfejtésre több jogalany vonatkozásában. A megbízási szerződéseket egy évre szeretnénk megkötni, az egyes szerződések becsült értékét 11-32-33 millió Ft-ban határoztuk meg. A kérdésünk az, hogy lefolytathatjuk-e nemzeti eljárásrendben a kiválasztásra irányuló eljárásokat?
Részlet a válaszából: […] ..."egybeszámítási szabályait" kell figyelembe venni.A Kbt. 19. § (1)-(3) bekezdés szabályai az alábbiak:"Kbt. 19. § (1) Tilos a becsült érték meghatározásának módszerét e törvény megkerülése céljával megválasztani.(2) Tilos a közbeszerzést oly módon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 13.

Indikatív ár bizonytalansága

Kérdés: Indikatív ajánlatkérés során a gazdasági szereplők sok esetben jelzik számunkra, hogy az általuk megadott indikatív árak csak bizonyos euró/forint árfolyamszintig és bizonyos ideig tarthatóak. Ilyen esetben az ajánlatkérő hogyan tudja betartani a becsültérték-felmérés szabályait?
Részlet a válaszából: […] ...rendelet 13. §-a alapján a 12 hónapnál nem régebben készült költségvetést, illetve költségbecslést kell irányadónak tekinteni a becsült érték meghatározása során. Ugyanakkor a jogszabály azt is előírja az ajánlatkérő kötelezettségeként, hogy szükség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 9.

Megbízási díj és a közbeszerzési kötelezettség fennállása

Kérdés: Intézményünk EU-s pályázatában a feladatokat munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (megbízási díj) végzik a kollégák. A projektben 5 kolléga 3-féle munkakört tölt be, az erre megítélt összeg közel 53 millió forint, amelyet 3 év alatt fizetünk ki. Közbeszerzésköteles-e ebben az esetben a megbízási díj? A pénzügyi asszisztens adminisztrációs feladatokat lát el, a többi kolléga szakmai megvalósító. A mentorok a pályázat célcsoportjaként szereplő személyek mentorálását végzik, a pszichológus és a jogi tanácsadó szintén a célcsoport segítségére van. A szakmai vezető mindezeket a feladatokat koordinálja, a szociális asszisztens pedig a mentorok adminisztrációs feladataiban segít.
Részlet a válaszából: […] ...Erre utalnak a Kbt. fentiekben hivatkozott (1) bekezdés általános és a (3) bekezdés részletszabályai:"Kbt. 19. § (1) Tilos a becsült érték meghatározásának módszerét e törvény megkerülése céljával megválasztani.(3) Ha egy építési beruházás vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.

Becsült érték felmérése és az indikatív ajánlatkérés

Kérdés: A becsült érték felméréséhez minden esetben kötelező indikatív ajánlatok bekérése egy közbeszerzési eljárás megindítását megelőzően?
Részlet a válaszából: […] ...részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 13. §-a alapján pedig a költségvetés, illetve költségbecslés a becsült érték meghatározásának az alapja. Ugyanakkor támogatásból megvalósuló közbeszerzés esetében a támogatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.

Üvegkapu használatának kötelezettsége

Kérdés: Építési beruházás megvalósítására kötöttünk szerződést, amelynek az értéke nem érte el a nettó 700 millió Ft-ot. Az ajánlatkérő pótmunkát rendelt el, amelynek értéke miatt a szerződés értéke már meghaladja a nettó 700 millió Ft-ot. Kötelesek vagyunk az Üvegkaput használni a továbbiakban?
Részlet a válaszából: […] ...Korm. rendelet szerint az Üvegkapu alkalmazásának kötelezettségét a közbeszerzési eljárás becsült értéke alapján kell meghatározni. A becsült érték meghatározására a közbeszerzési eljárás, illetve sajátos beszerzési technikák (keretmegállapodás, dinamikus...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.

Közbeszerzési tervben nem szereplő beszerzési igény kezelése

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő közbeszerzési tervében szerepel egy bizonyos tárgyú beszerzés, és jelenleg van egy 150 000 forint értékű ugyanilyen tárgyú beszerzési igény, ami nem szerepelt a tervben, a közbeszerzési tervre tekintettel az annak keretében tervezett beszerzésekkel egybe kell számítani a most felmerült igényt? Erre a beszerzési tárgyra most lenne szüksége az igénylőnek, nem hónapok múlva, mire a szerződés megköttetik a közbeszerzés alapján. Esetleg amíg el nem érjük a közbeszerzési értékhatárt, a beszerzési szabályzatunk szerint eljárva közbeszerzés nélkül is beszerezhetünk ebben a tárgyban?
Részlet a válaszából: […] ...figyelemmel kell lenni az igényekre, nem lehet szempont, hogy azonnal kell az adott termék.A Kbt. 19. § (1) bekezdése alapján tilos a becsült érték meghatározásának módszerét a törvény megkerülése céljával megválasztani.A (2) bekezdés szerint tilos a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.

Részekre bontás jogszerűsége építési beruházás tárgyú közbeszerzések esetén

Kérdés: Építési beruházás (útfelújítás, aszfaltozás és térkövezés) tárgyú közbeszerzési eljárás esetében hogyan érvényesülnek az összeszámítási szabályok? Van-e lehetőség részekre bontásra, milyen szempontok alapján kell megítélni az egyes részek összetartozását, avagy elkülöníthetőségét?
Részlet a válaszából: […] ...földrajzi helyen lévő, egymáshoz nem kapcsolódó, önállóan funkcionáló útszakaszokat érint a beruházás, akkor a részekre bontás a becsült érték meghatározása során sem (feltétlenül) jogellenes. Mindemellett hangsúlyozandó, hogy a Kbt. kógenciája miatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.
1
2
3
10