Összeférhetetlenség a tervező kivitelezésbe történő bevonása során

Kérdés: Azzal, hogy a 322/2015-ös Korm. rendelet 18. §-át hatályon kívül helyezték, ez egyben azt is jelenti, hogy a tervezőt nem lehet bevonni a továbbiakban a teljesítésbe, mert összeférhetetlen?
Részlet a válaszából: […] ...jogalkotó, mely szerint összeférhetetlenség minden olyan helyzetet magában foglal, ahol valamely olyan objektív körülmény áll fenn, amely befolyásolja az adott személy vagy szervezet függetlenségébe és pártatlanságába vetett bizalmat."25. § (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 12.

Létszámra vonatkozó alkalmassági minimumkövetelmény előírhatósága takarításszolgáltatás beszerzésénél

Kérdés: Intézménytakarítás tárgyában kiírt közbeszerzési eljárásban előírhat-e az ajánlatkérő olyan alkalmassági minimumkövetelményt, hogy az ajánlattevőnek a korábbi három év mindegyikében legalább 150 fő fizikai állománnyal kell rendelkeznie, vagyis hogy az ajánlattevőnél ennyi legyen az éves átlagos statisztikai állományi létszám?
Részlet a válaszából: […] ...adott alkalmassági feltétel szükséges-e, a konkrét közbeszerzési eljárás tárgyára vonatkozó összes, a szerződésszerű teljesítést befolyásoló körülmény figyelembevételével lehet megítélni. A beszerzés értéke mellett viszonylag jelentős súllyal esik a latba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

A Vbt. hatálya

Kérdés: Ha védelmi jellegű beszerzést szeretnék, mert az őrzés-védelem egy magasabb fokát szeretném megvalósítani, van-e arra lehetőség, hogy a védelmi beszerzési szabályok szerint járjak el? (Van más társszervezetünk, amely csak listán lévő céget hívhat meg, amely ugyanúgy közjogi szervezet, mint a mi cégünk.)
Részlet a válaszából: […] ...felett az a)-c) pontban meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a kormány közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni, vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet, testület finanszírozza, valamint (...) –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.

A bírságmegállapítás szempontjai jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Mi alapján dönt a jogorvoslati fórum, amikor a bírságot megállapítja? (Több olyan esetet látunk, amikor azonos jogsértést másként bírál el, és nem minden esetben indokolható mindez a becsült érték különbségével.)
Részlet a válaszából: […] ...Mérlegelési joga mellett a Kbt. 165. § (11) bekezdése tartalmazza a főszabályt, mely szerint a jogsértés súlya, a döntésre gyakorolt befolyása, az eltelt idő, az ismétlés, egyéb szankció mellett van szerepe a közbeszerzés tárgyának és mértékének a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Hiánypótlás elrendelése igazoláshiány esetén

Kérdés: El kell-e rendelni a hiánypótlást, ha a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerint minimális igazolást nyújtott be az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] ...és pénzügyi helyzetét, szerződésteljesítési rátermettségét mutatják be az ajánlatkérőnek, és ezért a hiánypótlásuk sem befolyásolná a versenyt. [Kivétel ez alól a Kbt. 76. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti eset, de a Kbt. 76. § (6)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Kbt.-változások

Kérdés: 2014. szeptember 30-ai hatállyal módosult a Kbt. a kivételi körök vonatkozásában. Konkrétan ez mit jelent? A változások más területet is érintettek?
Részlet a válaszából: […] ...rendelhető el központosított közbeszerzésben történő eljárás lefolytatása, melyek felett közvetlenül vagy közvetett módon gyakorol befolyást. Eddig ez nem volt egyértelmű a közbeszerzési törvény 23. §-a alapján.Az új kormányzati kommunikációs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 14.

Változások a Kbt.-ben

Kérdés: Mi módosul a közbeszerzési törvényben 2013-ban?
Részlet a válaszából: […] ...céljából hozták létre, és amely felett az a)-d) pontokban meghatározott egy vagy több szervezet közvetlenül vagy közvetve meghatározó befolyást képes gyakorolni, a 114. § (2) bekezdése szerinti közszolgáltatói tevékenységének biztosítása céljából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Igazolás külföldi kapacitást nyújtó szervezet által

Kérdés: Amennyiben külföldi kapacitást nyújtó szervezet igazolja számunkra a gazdasági és pénzügyi alkalmasságot (árbevételt), miért kell tőle bekérnünk a Kbt. 55. § (6) bekezdésének c) pontja szerinti nyilatkozatot (kezességvállalás)? Ezt a nyilatkozatot sem magyar, sem külföldi kapacitást nyújtó szervezetként bevont cégek nem fogják aláírni. Mit javasolnak? Mi erről a kérdésről az álláspontjuk?
Részlet a válaszából: […] ...hogy amennyiben a jogalkotó az Európai Bíróság döntése alapján atovábbiakban nem írhatta elő hazánkban a két fél közötti többségi befolyástalkalmasság erőforrást nyújtó szervezet általi igazolásában, más módonkorlátozza az alkalmasság erodálódását....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 11.

Alvállalkozó és kapacitást nyújtó szervezet elhatárolása

Kérdés: Mi a különbség az alvállalkozó és a kapacitást nyújtó szervezet között? Számít-e az alvállalkozó bevonásának mértéke a döntés meghozatalakor?
Részlet a válaszából: […] ...szervezetnek, vagy alkalmasságotigazoló szervezetnek tehát már nem kell kapcsolatban állnia az ajánlattevővel,nincs szükség többségi befolyásra a felek között, ugyanakkor az alkalmasságigazolásának tárgyától függően irányadó a Kbt. 55. § (6)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.

Erőforrás igénybevételének köre

Kérdés: Ki lép 2012-től az erőforrás-szervezet helyébe? Kell-e, és ha igen, akkor milyen megállapodást csatolni, ha igénybe vesszük a szolgáltatását, illetve mire vehető igénybe az erőforrás?
Részlet a válaszából: […] ...történő segítségnyújtásra, az ajánlatkérővel fennállójogi kapcsolattól függetlenül. Nem szükséges tehát a többségi befolyásfennállása a felek között, ugyanakkor az alábbi szabályok rámutatnak, hogy asegítséget nyújtónak érdemes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.
1
2
3