8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 In-house jogalapok vizsgálata
Kérdés: Önkormányzat köthet-e szerződést közbeszerzés lebonyolítása nélkül kivitelezésre a 100 százalékban tulajdonában lévő nonprofit kft.-jével, ha a szervezet megfelel a Kbt. 9. § (1) bekezdés h) pontjának? Mit kell vizsgálni a Kbt. fenti paragrafusán kívül annak eldöntésére, hogy a szerződés minősülhet-e "in-house" beszerzésnek? Alkalmasságot például kell-e vizsgálni? Jelenleg a munka elvégzéséhez nem adottak sem a személyi, sem a műszaki feltételek, viszont a cég tevékenységében benne van az útépítés. Alvállalkozót vehet-e igénybe az ajánlattevő/kivitelező ilyen esetben? Ha mégsem lehet közvetlenül szerződést kötni, és közbeszerzési eljárást írnak ki, lehet-e az önkormányzat saját cége ajánlattevő vagy alvállalkozó? (EU-s forrás nincs a projektben.)
2. cikk / 8 "In house" tényállás értelmezése
Kérdés: Az önkormányzat és az üzemeltetési feladatokra létrehozott "in house" cége szeretne üzemeltetési szerződést kötni az önkormányzat tulajdonában álló épületre, melyben a Polgármesteri Hivatal működik. A szerződés becsült értéke meghaladja a nyílt közbeszerzési eljárás értékhatárát, azonban mint "in house" szerződés nem kerül sor közbeszerzésre, viszont a megkötendő szerződés szerint a Polgármesteri Hivatal fizeti a számlák ellenértékét az érintett cégnek, amely nem "in house" cége a Polgármesteri Hivatalnak. Megköthető ez a szerződés jogszerűen?
3. cikk / 8 Beszerzési tárgyak "in house" szerződéseknél
Kérdés: "In house" szerződésekkel kapcsolatos a kérdésem. Ha van olyan önkormányzati cég, amelynek a bevétele legalább 80 százalékban az önkormányzat(ok)tól származik – figyelemmel a Kbt. 9. §-ának (3) bekezdésére (az ellenértéket a közszolgáltatást igénybe vevők fizetik meg) –, valamennyi közbeszerzési tárgyra (építés, szolgáltatás) lehet vele ötéves szerződést kötni, vagy csak a szolgáltatásnál van kivétel [vö. 9. § (1) bekezdés ka) pont, illetve (5) bekezdés g) pont]?
4. cikk / 8 "Támogatásmentes" önkormányzati tulajdonú cég közbeszerzés- kötelezettsége
Kérdés: Egy adott cég 100 százalékban önkormányzati tulajdonú, és természetesen közbeszerzésre kötelezett. A cég tevékenysége során nem vesz igénybe és nem is kap sem állami, sem önkormányzati támogatást, az eredményeit a saját gazdálkodásából hozza létre már évek óta. Mivel semmilyen támogatásban nem részesül – mint már említettem, sem állami, sem önkormányzati támogatásban –, a cég a különböző beszerzéseknél – árubeszerzés, szolgáltatás –, ha elérik vagy meghaladják a közbeszerzési értékhatárt, köteles-e közbeszerzési eljárást lefolytatni minden esetben?
5. cikk / 8 Kérelem adatok üzleti titokkénti kezelése iránt
Kérdés: Milyen módon kérheti az ajánlattevő, hogy az ajánlatkérő üzleti titokként kezelje egyes adatait?
6. cikk / 8 Közbeszerzések ellenőrzésének gyakorlati problémái
Kérdés: Az ellenérték kifizetésénél alapvető problémát jelent, főleg az uniós költségből történő megvalósítások esetén, hogy az ellenőrzések nagyon elhúzódnak, emiatt a beruházást kezdeményező intézmény, önkormányzat stb. a felvett hitelek miatt olyan lehetetlen helyzetbe, adósságba kerülhet, ami számára nagy teher. Előfordul olyan beszerzés, ahol a megvalósítást követően eltelt egy év múlva kerül csak sor az uniós ellenőrzésekre, és az eljárás lezárása után kapják meg az önkormányzatok a pénzt. Ez nem a közbeszerzési tárgykörbe tartozik, de valamilyen rendezés e téren is szükséges lenne, mert összefüggésben van a kifizetések elhúzódásával. Tudnak-e ebben a körben érdemi változásról?
7. cikk / 8 Önkormányzat 100 százalékos tulajdonában lévő közétkeztetési intézmény Kbt. hatálya alá tartozása
Kérdés: Az önkormányzat 100 százalékos tulajdonában lévő közétkeztetési intézménynek – amely étkeztetési szolgáltatást végez az iskolákban tanulók részére, lakosság számára igény szerint, különböző társadalmi rendezvényeken (esküvő, névnap, bál stb.) – szükséges-e a közbeszerzési törvényt alkalmaznia a nyersanyagok (élelmiszer) beszerzése céljából?
8. cikk / 8 Közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettségével kapcsolatos Kbt.-módosítás
Kérdés: Hogyan értelmezhető a Kbt. új, 2/A §-a? Megismerhető-e, illetve kapcsolódik-e hozzá törvényi indokolás?