Társasági formát váltott ajánlattevő átalakulást megelőzően hivatalban volt vezető tisztségviselője által elkövetett költségvetési csalás mint kizáró ok

Kérdés: Fennáll-e a Kbt. 62. § (2) bekezdés b) pontjában írt kizáró ok, ha arra derül fény, hogy az időközben társasági formát váltott ajánlattevő korábbi, még az átalakulást megelőzően hivatalban volt vezető tisztségviselője ebben a minőségében korábban költségvetési csalást követett el? Lehetetlenné válik-e ezáltal az ajánlattevő közbeszerzési eljárásokban való részvétele?
Részlet a válaszából: […] ...nem kötődik a jogutód gazdálkodó szervezethez. Kötődésen itt természetesen az értendő, hogy képes-e bármilyen módon meghatározó befolyást gyakorolni a jogutód gazdálkodó szervezet működésére, üzleti és egyéb döntéseinek meghozatalára.Arra az esetre, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Eljárás keretmegállapodás mellékletének hatályvesztése esetén

Kérdés: A Kbt. 150. § (2) bekezdés c) pontja szerinti keretmegállapodásos eljárás esetén miként kezelhető az, hogy az eljárás első szakaszában rendelkezésre bocsátott keretmegállapodás mellékletei (például a műszaki tartalmat érintő belső utasítás) a verseny újranyitása időpontjában már nem hatályosak?
Részlet a válaszából: […] ...a belső utasítás tartalmának változása nem befolyásolja lényegi módon a szerződés tartalmát, úgy a Kbt. 141. § (6) bekezdése értelmében a keretmegállapodás módosítható, melynek alacsony a kockázata. Ha azonban az érintett utasítás helyébe más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Közérdekű tevékenység értelmezése a Kbt. hatálya alá tartozás szempontjából

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a gyakorlatban, a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozás szempontjából a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontjában írt közérdekű tevékenység fogalmát, illetőleg a jogszabályhely által támasztott egyéb feltételeket?
Részlet a válaszából: […] ...felett az a)-e) pontban meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a kormány közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni, vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Az ajánlattevő vezető tisztségviselőjének elítélése, mint kizáró ok

Kérdés: Indulhat-e közbeszerzési eljárásban olyan cég, melynek elnök-vezérigazgatóját másik tagállamban jogerősen elítélték korrupció miatt? Mi történik, ha lemond? Indulhat a cég a későbbiekben? Vagy mindenképpen öntisztáznia kell? Öntisztázás esetén le kell mondania az érintett vezetőnek?
Részlet a válaszából: […] ...nyert, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült;(...) az 1978. évi IV. törvény szerinti vesztegetés, befolyással üzérkedés, befolyás vásárlása, vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban, befolyás vásárlása nemzetközi kapcsolatokban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Hiánypótlás kapacitást biztosító hamis nyilatkozata esetén

Kérdés: Ha a kapacitást biztosító nyilatkozik hamisan, akkor a nyilatkozat hiánypótoltatható? Egyáltalán köteles vagyok-e hiánypótoltatni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...érintő igazolási kötelezettségének (a továbbiakban együtt: hamis nyilatkozat), amennyiben–a hamis adat vagy nyilatkozat érdemben befolyásolja az ajánlatkérőnek a kizárásra, az alkalmasság fennállására, az ajánlat műszaki leírásnak való megfelelőségére vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.

A Vbt. hatálya

Kérdés: Ha védelmi jellegű beszerzést szeretnék, mert az őrzés-védelem egy magasabb fokát szeretném megvalósítani, van-e arra lehetőség, hogy a védelmi beszerzési szabályok szerint járjak el? (Van más társszervezetünk, amely csak listán lévő céget hívhat meg, amely ugyanúgy közjogi szervezet, mint a mi cégünk.)
Részlet a válaszából: […] ...felett az a)-c) pontban meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a kormány közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni, vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet, testület finanszírozza, valamint (...) –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.

Tájékoztatási kötelezettség hamis nyilatkozat miatti kizárás hiányáról

Kérdés: 2020 novemberében indult nemzeti nyílt, árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárás során a gazdasági szereplő nyilatkozatában akként nyilatkozott, hogy vele szemben az eljárás során előírt kizáró okok nem állnak fenn. Az ajánlatkérő a bírálat során ellenőrizte az elektronikus nyilvántartásokat, megállapította, hogy azok egyikében sem szerepel az ajánlattevő. Ajánlata alapján a gazdasági szereplő az eljárás nyertese lett, vele az ajánlatkérő szerződést kötött. Később, a szerződés teljesítése során jutott az ajánlatkérő tudomására, hogy az ajánlattevő az eljárás teljes időtartama alatt a Kbt. 62. § (1) bekezdés h) pontja szerinti kizáró ok hatálya alatt állt, de a Közbeszerzési Hatóság nyilvántartása nem volt naprakész, emiatt a bírálati szakaszban a nyilvántartásban nem szerepelt a gazdasági szereplő. Később megállapítást nyert, hogy az ajánlattevő az eljárás megindítását megelőző dátummal már a kizáró ok hatálya alatt állt, melyről tudomása volt, mivel a korábbi kizárását több fórum előtt támadta. Így az eljárás során hamis nyilatkozatot tett. Az ajánlatkérő a szerződést a Kbt. 143. § (2) bekezdése szerint felmondta, elállásra már nem volt lehetőség a megkezdett teljesítés és a lezárt részteljesítés miatt. Van-e az ajánlatkérőnek a Közbeszerzési Hatóság felé tájékoztatási kötelezettsége, tekintve, hogy az ajánlattevő a hamis nyilatkozat, illetve a kizáró ok miatt nem került kizárásra az eljárás során, mivel a szerződés teljesítésének szakaszában derült fény a fentiekre?
Részlet a válaszából: […] ...érintő igazolási kötelezettségének (a továbbiakban együtt: hamis nyilatkozat), amennyiben–a hamis adat vagy nyilatkozat érdemben befolyásolja az ajánlatkérőnek a kizárásra, az alkalmasság fennállására, az ajánlat műszaki leírásnak való megfelelőségére vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Hamis adatszolgáltatással kapcsolatos jelentési kötelezettség alkalmasság nem megfelelő igazolása miatt

Kérdés: Amennyiben egy ajánlattevő nem igazolja megfelelően az alkalmasságát, az ajánlatkérőnek kötelessége lejelentenie hamis adatszolgáltatás miatt?
Részlet a válaszából: […] ...hogy amennyiben az ajánlattevő az előzetes nyilatkozata ellenére nem tud eleget tenni az alkalmasság igazolásának, és mindez befolyásolja az ajánlatkérő döntését, továbbá az ajánlattevőnek fel kellett volna ismernie, hogy az igazolás nem felel meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Modellváltó egyetemek a Kbt. hatálya alatt

Kérdés: A modellváltó egyetemek a közbeszerzési törvény hatálya alá fognak tartozni? Amennyiben lehetőség van váltásra, milyen formában lehet leválni a közbeszerzésről eljárásszinten?
Részlet a válaszából: […] ...felett az a)-e) pontban meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a kormány közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni, vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza.Idővel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 12.

Kbt. hatálya alatt álló egyházi fenntartású intézmény DKÜ-kötelezettsége uniós forrás elnyerése esetén

Kérdés: Egyházi fenntartású intézményként többségi állami támogatás miatt a Kbt. hatálya alatt vagyunk. Uniós forrást nyertünk. DKÜ-kötelesek vagyunk?
Részlet a válaszából: […] ...a Magyar Nemzeti Banknak a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. §-a szerinti többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság kivételével azon gazdasági társaság, amelyben az állam a Ptk. 8:2. §-a szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.
1
2
3
9