Összeférhetetlenség vizsgálata, dokumentálása önkormányzati beszerzésnél

Kérdés: Helyi önkormányzat nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást kíván indítani építési beruházás tárgyában. A döntéshozó szerv az önkormányzat képviselő-testülete. A képviselő-testület egyik tagja kisebbségi (28%-os) tulajdonrésszel rendelkezik egy kft.-ben. Kizárólag tulajdonos, vezető tisztséget, tényleges tevékenységet nem lát el a gazdasági társaságban. A kft. indulni kíván a közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként. Fennáll-e a képviselő összeférhetetlensége, indulhat-e a kft. ajánlattevőként az eljárásban? Helyesen és szükségesen jár-e el az ajánlatkérő, amennyiben a közbeszerzési eljárás előkészítésétől kezdve nem vesz részt a testületnek a közbeszerzési eljárást érintő döntéseiben az érintett képviselő? Szükséges-e az ajánlatkérőnek a fennálló helyzetet vizsgálni, dokumentálni, az érintett képviselő részéről bármilyen nyilatkozatot bekérni?
Részlet a válaszából: […] ...válik az összeférhetetlenség a képviselő részéről, így a legegyszerűbb eljárás az összeférhetetlenség részéről történő bejelentése. Az ajánlatkérő erre reagálva megfelelő eljárásrendet alkot az előkészítés és a lefolytatás vonatkozásában, kizárva...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Felelősség a teljesítésbe más szakember bevonása miatti adminisztráció elmaradásáért

Kérdés: Kinek a felelőssége, ha az alkalmasságba és értékelésbe bevont szakember helyett mégis más teljesít, és ezt nem foglalják írásba a felek? Ez egy olyan kötelezettség, amit mindenképpen az ajánlatkérőnek kell tudnia, nem másnak?
Részlet a válaszából: […] ...figyelemmel arra, hogy az alkalmassági követelménynek való megfelelést az ajánlatkérőnek ellenőriznie kell, ami feltételezi a csereigény bejelentését -, hanem a (3) bekezdés alvállalkozó bejelentésére vonatkozó szabályából is. A szakember esetében ugyanis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.

Védett műhelyek nyilvántartása, speciális szabályozás

Kérdés: Kérdéseink a védett foglalkoztatókkal kapcsolatosak. Ki tartja nyilván az említett foglalkoztatókat, és van-e valamilyen általánostól eltérő szabály a részvételükkel folytatott beszerzésekre?
Részlet a válaszából: […] ...ha– kérelmezi,– a kiemelt tanúsítvány, a védett szervezeti szerződésérvényességi ideje megszűnik, és a fentiekben foglaltak szerint bejelentést nemtett,– a kiemelt tanúsítványt, a szociális foglalkoztatásiengedélyt visszavonják, illetőleg a védett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.

Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontja alá tartozás gyakorlati összefüggései

Kérdés: A Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti kizáró ok igazolására vonatkozó rendelkezések értelmében 2006. szeptember 24-ét követően az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség nyilvántartásából nyilvánosságra hozott adatok alapján a jövőben az ajánlatkérőnek kell ellenőriznie a kizáró okok fennállását. Kérdéseink: - Az OMMF nyilvántartásában szereplő valamennyi foglalkoztató a Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontjának hatálya alá tartozik-e a kizáró okok tekintetében – a jogkövetkezmény típusától, illetve a mértékétől függetlenül? - Abban az esetben, ha az OMMF nyilvántartásában szereplő foglalkoztató a 3/2006. (IX. 15.) SZMM rendelet 2. §-ában meghatározottak szerint a jogsértő állapotot megszüntette, és az erről kért igazolást csatolja pályázatához, mentesül-e a kizáró okok hatálya alól?
Részlet a válaszából: […] ...nemlehet ajánlattevő vagy alvállalkozó az, aki a foglalkoztatásra irányulójogviszony létesítésével, a foglalkoztatásra irányuló bejelentési kötelezettségelmulasztásával és a külföldiek foglalkoztatásával összefüggő kötelezettségekteljesítésével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 12.