Támogatott önkormányzat és támogatást nyújtó társulás beszerzése konzorciumban

Kérdés: Önkormányzatunk egy hazai forrású támogatásból közbeszerzés-köteles építési tevékenységet szeretne megvalósítani. A beruházást az önkormányzat egy, egyéb témákban is érdekelt társulásával közösen szeretné megvalósítani, oly módon, hogy a megvalósításához szükséges, valamennyi közbeszerzési tevékenység végzésével (műszaki ellenőr, közbeszerző projektmenedzser) megbízná a társulást. Kérdésként vetődik fel, hogy az önkormányzat mint támogatott (kb. 90 százalék) és a társulás mint a beruházás megvalósításához kb. 10 százalékos mértékű támogatást nyújtó által megvalósuló beruházásban létrejövő konzorcium megbízhatja-e minden közbeszerzési tevékenységgel a társulást? Lehet-e alkalmazni a Kbt. 29. §-ában meghatározott közös eljárást? Milyen módon kell a megbízást dokumentálni, vagy ilyen esetben a törvényből adódik, hogy a megbízott szabályzata, közbeszerzési terve stb., valamint egyéb dokumentumai alapján és elvárásainak megfelelően jár el a megbízott, a társulás? Ilyen esetben az esetleges szabálytalansági eljárás, és az abból adódó felelősség és terhek egyértelműen a megbízottat terhelik, vagy egyetemleges a felelősség? Mit jelent a 29. § (4) bekezdésében meghatározott együttes felelősség? Ha a társulás végül nem ad a beruházáshoz támogatást (a beruházás a támogatásból megvalósítható), de az önkormányzat megbízza a fenti feladatokkal a társulást (közbeszerzés lebonyolítása), akkor a társulás ajánlatkérőnek minősül? Utóbb ebből származhat-e az önkormányzatnak kötelezettsége? Ez esetben a közbeszerzés és egyéb feladatok ellátása szolgáltatási tevékenységnek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...uniós forrásból megvalósuló, valamint árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén az uniós értékhatárt elérő, építési beruházás esetén az ötszázmillió forintot elérő értékű közbeszerzési eljárásba az ajánlatkérő köteles felelős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

Becsült érték és az ajánlattevő árbevételének vizsgálata

Kérdés: Reális-e az ajánlatkérő részéről, hogy egy egymilliárdos volumenű munkát egymilliárd forint árbevétel alatti cégeknek hirdet meg? Mi vezérli az ajánlatkérőt a kiírás során arra, hogy két darab eljárásra bontott félmilliárdos munkából kizárjon egymilliárd feletti céget? Jogilag lehet-e, illetve Önök szerint egyáltalán van-e értelme előzetes vitarendezést kérni ehhez hasonló ajánlatkérés esetén?
Részlet a válaszából: […] ...eljárásban való részvétel jogát fenntarthatja az előző évben, árubeszerzés és szolgáltatás esetén százmillió forint, építési beruházás esetén egymilliárd forint – áfa nélkül számított – árbevételt el nem érő azon ajánlattevők számára,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.

Támogatási intenzitás számítása

Kérdés: A Kbt. 6. § (1) bekezdés g) pontja szerinti arány számításakor a beruházás nettó vagy bruttó értékét kell figyelembe venni? Konkrét esetben egy nem áfaalany támogatott egyesület esetén az építési beruházás nettó értékének 80 százaléka a támogatás, ezenfelül az áfát is az egyesület fizeti, melyet nem tud visszaigényelni, így végső soron a támogatás aránya a bruttó beruházásra 63 százalék. Ez esetben melyik arányt kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...el nem érő beszerzés esetén az egyéni vállalkozó kivételével -, amelynek szolgáltatásmegrendelését, árubeszerzését vagy építési beruházását az a)-d) pontok hatálya alá tartozó egy vagy több szervezet az uniós értékhatárt elérő értékű beszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 8.

Közszolgáltatók az új Kbt. rendszerében

Kérdés: Mit tudunk a közszolgáltatók szabályairól? Nem is lesznek vagy csak annyi, amennyi az új törvény XIV. fejezetében olvasható?
Részlet a válaszából: […] ...cselekmények, azelektronikus árlejtés szabályait, valamint az elektronikus úton történőbeszerzés részletes szabályait;– az építési beruházások közbeszerzéseire vonatkozórészletes szabályokat, valamint az építési beruházások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

251. § (2) bekezdés értelmezése különös egyszerű eljárásban

Kérdés: A Kbt. 261. § (1) bekezdése szerint a különös egyszerű eljárásban alkalmazni kell – többek között – a 251. § (1)-(4) bekezdését. A 251. § (2) bekezdése arról rendelkezik, hogy árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén a 25 millió forintot, építési beruházás esetén a 80 millió forintot el nem érő beszerzések esetén elég három ajánlattevőnek megküldeni a felhívást. A különös egyszerű eljárás értékhatárai árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén 50 millió forint, építési beruházás esetén 100 millió forint. A különös egyszerű eljárásban a 251. § (2) bekezdésnek nincs értelme, vagy ez felülírja az értékhatárokról szóló útmutatót?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint itt egy jogszabály-alkotási hibáról vanszó. A Kbt. az általános egyszerű eljárás szabályai között a 252. § (2)bekezdés szerinti esetben – bizonyos értéksávban – megengedi, hogy azajánlatkérő hirdetmény közzététele helyett három ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Támogatott eszközbeszerzés közbeszerzési eljárás nélkül

Kérdés: Helyesen jártunk-e el a következő esetben? Egy magánszemélyek által alapított egyesület pedagógiai intézetet működtet, amely HEFOP-pályázatot nyert, amit az Európai Unió és a magyar költségvetés 100 százalékban támogat. A pályázat keretében eszközbeszerzésre 2006 augusztusában került sor, értéke bruttó 17,8 millió forint volt. A becsült érték meghatározása után megállapítottuk, hogy az eljárást a nemzeti értékhatár alatti beszerzések szerint kellene lebonyolítanunk. Ebben az eljárásrendben azonban a Kbt. 293. §-ának b) pontja szerint eszközbeszerzésre nem kell eljárást indítani, ha az ajánlatkérő nem tartozik a törvény 22. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők közé, mivel csak az uniós támogatás megléte miatt került volna a beszerzés a közbeszerzés hatálya alá. A fentiek miatt a versenyszabályok betartása mellett – három ajánlat bekérése – dokumentált közbeszerzési eljárás lebonyolítása nélkül szereztük be az eszközöket. Megfelelt-e ez így a hatályos közbeszerzési törvénynek?
Részlet a válaszából: […] ...megállapítható, hogy a 22. § (1) bekezdés szerinti ajánlatkérőkárubeszerzése, szolgáltatás megrendelése, valamintépítésiberuházás-megvalósítása az egyszerű közbeszerzési eljárás tárgyi hatályaalá tartozik, ugyanakkor a 22. § (1) bekezdés alá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 16.

Maradványpénzek felhasználása

Kérdés: Uniós támogatású program keretében a maradványpénzek felhasználása érdekében tervezetet készítettünk a már kifejlesztett tananyagok témaköreinek médián keresztül történő népszerűsítésére. Az igényelt támogatás összege 300 millió forint. A feladatokat szakmai szolgáltatásként tudjuk költségvetési soron tervezni. Szeretném megkérdezni, hogyan járunk el szabályosan, szükséges-e a közbeszerzési eljárás lefolytatása, amennyiben jóváhagyást nyer a tervezés?
Részlet a válaszából: […] ...fennálló kizárólagos jog alapján nyújtja.(A Kbt. 27. §-a szerint a szolgáltatás megrendelése -árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő – olyan visszterhesszerződés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 16.

Referencialevél érvényessége, felhasználhatósága

Kérdés: Alkalmasság igazolására referencialevelet csak eredeti példányban lehet beadni? Meddig érvényes a referencialevél? Például a 2003-2004-es évek igazolására alkalmas-e az ahhoz képest korábbi dátummal ellátott referencialevél?
Részlet a válaszából: […] ...igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződésteljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága építésiberuházás esetében igazolható az előző legfeljebb öt év legjelentősebb építésiberuházásainak ismertetésével;– az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 8.

Közösségi és nemzeti értékhatár a Kbt.-ben

Kérdés: Mi a különbség a közösségi és a nemzeti értékhatár között?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérők esetében, ha a védelem terén a beszerzendő áru a 2.mellékletben nem szerepel: 211 000 euró;– az építési beruházásra vonatkozó értékhatár 5 278 000euró;– az építési koncesszióra vonatkozó értékhatár 5 278 000euró;– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 25.

Közbeszerzési eljárás megindítása bizonytalan fedezet, támogatás mellett

Kérdés: Társaságunkat a Gazdasági Minisztérium finanszírozza (ÁPV Rt. tulajdonában vagyunk). Elindíthatunk-e közbeszerzési eljárást olyan beruházás esetében, amelyről még nem tudjuk, hogy ez évben kapnak-e rá fedezetet, támogatást? (Az ajánlati felhívásban szerepeltetnénk, hogy a nyertessel abban az esetben kötünk szerződést, ha az adott fedezet majd rendelkezésünkre áll.) Vonatkozik-e ránk a Kbt. 42. §-a? (Nem EU-s támogatásból valósítanánk meg a beruházást.)
Részlet a válaszából: […] ...eléri vagy meghaladja a 750 000eurót.A (2) alapján az ajánlatkérő előzetes összesítetttájékoztatót készíthet a tervezett építési beruházás lényeges jellemzőiről,feltételeiről, ha az építési beruházás becsült értéke eléri vagy meghaladja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.
1
2