10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Alkalmatlanná nyilvánítás alapja
Kérdés: Minek alapján állapítható meg az, hogy az ajánlattevő alkalmatlan a szerződés teljesítésére? És ha ezt állapítja meg az ajánlatkérő, mi a következménye, illetve a megállapítás ellen az érintett ajánlattevő fordulhat-e jogorvoslatért?
2. cikk / 10 Építési beruházások rendeleti szabályozásával kapcsolatos problémák
Kérdés: Kérdéseink az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló 162/2004. Korm. rendelettel kapcsolatosak, a következők szerint: a) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelmény esetében mi fogadható el hitelt érdemlő igazolásnak? Elfogadható-e például igazolásnak az ajánlattevő saját nyilatkozata arról, hogy az előírt összeg likvid formában rendelkezésére áll? b) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelmény a Kbt. 66. § (1) bekezdésének a) vagy d) pontja alapján írható elő? c) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének b) pontjával kapcsolatos kérdésünk, hogy ezen követelmény előírása mellett más, a Kbt. 66. § (1) bekezdés b) pontja szerinti követelmény is előírható? d) A Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti követelmény esetében valamennyi, a teljesítéshez szükséges munkagépet, berendezést elő kell írni? A munkagépnek, illetve a berendezésnek van-e jogszabályi definíciója? A talicska például annak minősül? e) A Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti követelmény esetében milyen jogszerű képzettségi-végzettségi előírást támaszthat az ajánlatkérő a vezető tisztségviselővel szemben, tekintettel arra, hogy egyetlen jogszabály sem ír elő ilyen követelményt, így az ajánlatkérő bármit ír elő, az túlzott követelménynek minősülhet?
3. cikk / 10 Munkaszerződés mint alkalmassági feltétel teljesítése
Kérdés: Ha egy alkalmassági feltételt igazoló (teljesítő) szakembert az ajánlattevő munkaszerződéssel felvesz az állományába, az szabályosan kielégíti az igazolást? Lehet így indulni?
4. cikk / 10 Alkalmassági feltételek közötti különbségtétel indoka
Kérdés: A 162/2004. kormányrendelet módosítása kapcsán: a jogalkotó miért tett különbséget a pénzügyi alkalmasság (értékhatár 50 százalékát meghaladó becsült érték) és a műszaki alkalmasság között? Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásnál [például Kbt. 125. § (3) bekezdésének a) pontja] miért kell alkalmazni a műszaki alkalmasság tekintetében a 162/2004. Korm. rendelet 8/A. §-át?
5. cikk / 10 Fenntartott beszerzések
Kérdés: Egyszerű eljárás esetén a Kbt. 253. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő a vonatkozó fejezet szerinti közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát fenntarthatja az éves nettó egymilliárd forint árbevételt el nem érő ajánlattevők számára. Kérdésem, hogy ennek értelmében kizárhatja-e a kiíró az eljárásból az éves nettó egymilliárd forintot meghaladó árbevételű pályázókat? Ha igen, a Kbt. mely paragrafusa alapján? A kizárás nem sérti a Kbt 1. §-ának (3) bekezdését?
6. cikk / 10 Újonnan alakult, átalakult cég igazolásai, alkalmassága
Kérdés: Építési beruházásra irányuló közbeszerzésnél cégünk – mint ajánlatkérő – a megelőző évekre vonatkozóan előírt pénzügyi (gazdasági) és műszaki (szakmai) alkalmassági feltételeket. Ezzel kapcsolatos kérdéseink: Hogyan teljesítheti a feltételeket egy tárgyévben (2009-ben) alakult ajánlattevő? Milyen igazolásokat kell bizonyításul benyújtani egy olyan ajánlattevőnek (gazdasági társaságnak), aki nemrég szétválással jött létre, és az igazolások benyújtásakor fel kívánja használni a szétválás előtti gazdasági társaság referenciáit?
7. cikk / 10 Sorban állás bankszámlán az Államkincstárral szemben fennálló követelés miatt
Kérdés: Egy építőipari vállalkozás vezetője vagyok, a cég eddigi bevételeinek 90 százalékát a közbeszerzések piacáról szerezte. Kérem álláspontjuk ismertetését a következő kérdésben. Cégünk az elmúlt és jelen év során több állami beruházásban vett részt, e beruházások kifizetései, a szerződésben vállalt 30-60 napos fizetési kötelezettség helyet több esetben 180 napra tehetők lettek. Cégünk sajnálatosan a fizetendő költségeit az állami kintlévőségünk ideje alatt, nehezen tudta határidőben teljesíteni, így sajnos cégünk bankszámláján sorban állás keletkezett, ami szinte lehetetlenné teszi a továbbiakban a közbeszerzési pályázatokon való részvételt. Kérdezem, hogy az a társaság, amelyiknek igazoltan lejárt követelése van a Magyar Államkincstárral szemben, és e követelés időpontjában, illetve amiatt keletkezett számláján sorban álló tétel, nem mentesülhet, vagy nem élvezhet-e valamilyen jellegű kedvezményt a fentiek szerinti alkalmassági kritérium teljesítése alól?
8. cikk / 10 Közös ajánlattétel – külön igazolás
Kérdés: Közös ajánlattétel esetén a kizáró okok/alkalmassági feltételek körében melyek azok, amelyeket minden ajánlattevőnek külön-külön kell igazolnia? Lehetséges, hogy ezt tételesen felsorolják?
9. cikk / 10 Referenciák vizsgálata, kizáró feltételek meghatározása
Kérdés: A referenciákat lehet-e pontozni az ajánlati szakaszban, vagy azokat mindenképpen a részvételi szakaszban kell vizsgálni? A részvételi szakaszban történő bírálathoz kell-e kiírni pontozást (súlyszámokat), vagy jó úgy, hogy a szakmai és a pénzügyi alkalmasság alapján történik az elbírálás? Azt, hogy mi legyen kizáró feltétel (a Kbt.-ben szereplő kizáró feltételeken kívül), a kiíró ugye szabadon döntheti el? (Például hogy kötelezően előír-e bizonyos szakmai, végzettségi feltételeket meghatározott számú munkatárs részére, vagy tetszőleges számban adhatják azokat meg, és ez alapján történik a pontozás.)
10. cikk / 10 Bírálati szempont és alkalmassági kritérium elkülönítése
Kérdés: Mi a különbség a bírálati szempontok és az alkalmassági kritériumok között? A felhívásban ezek elkülönítésére milyen megfogalmazást ajánlanak?