Szerződéskötés késedelme aláírt támogatási szerződés hiányában

Kérdés: Eredményesen lezárult egy közbeszerzési eljárás, de mivel nem volt aláírt támogatási szerződés, az összegezés megküldésétől számítva letelt a szerződéskötésre rendelkezésre álló 30 nap. Mi tehetünk?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 124. §-ának (5) bekezdése előírja a harminc napon belüli (építési beruházás esetében hatvan napon belüli) szerződéskötést az alábbiak szerint.Az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 19.

Túlzottan magas összegű ellenszolgáltatás viszonyítási alapja

Kérdés: Cégünk ajánlattevőként indul egy igen fontos, többéves tenderen. Az eljárás dokumentációjában van egy utalás, amellyel kapcsolatban kérdéseink támadtak, ez a következő. "Amennyiben az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, az ajánlatkérő köteles az érintett ajánlati elemre, elemekre vonatkozó adatokat, valamint az indokolást az ajánlattevőtől írásban megkérni. Az ajánlatkérő erről a kéréséről a többi ajánlattevőt egyidejűleg írásban értesíti (Kbt. 87. §)." Az eljárásban egyetlen bírálati szempont van, a leg­alacsonyabb összegű ellenszolgáltatás. Pontosan mi minősül túlzottan magas vagy kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatásnak? Mihez képest nézik (előző tenderek, patikai kihirdetett ár, többi ajánlattevő ára, átlaga valaminek)?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív alapúindokolást, amely különösen– a gyártási folyamat, az építési beruházás, illetőleg aszolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára,– a választott műszaki megoldásra,– a teljesítésnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Építési beruházások rendeleti szabályozásával kapcsolatos problémák

Kérdés: Kérdéseink az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló 162/2004. Korm. rendelettel kapcsolatosak, a következők szerint: a) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelmény esetében mi fogadható el hitelt érdemlő igazolásnak? Elfogadható-e például igazolásnak az ajánlattevő saját nyilatkozata arról, hogy az előírt összeg likvid formában rendelkezésére áll? b) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelmény a Kbt. 66. § (1) bekezdésének a) vagy d) pontja alapján írható elő? c) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének b) pontjával kapcsolatos kérdésünk, hogy ezen követelmény előírása mellett más, a Kbt. 66. § (1) bekezdés b) pontja szerinti követelmény is előírható? d) A Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti követelmény esetében valamennyi, a teljesítéshez szükséges munkagépet, berendezést elő kell írni? A munkagépnek, illetve a berendezésnek van-e jogszabályi definíciója? A talicska például annak minősül? e) A Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti követelmény esetében milyen jogszerű képzettségi-végzettségi előírást támaszthat az ajánlatkérő a vezető tisztségviselővel szemben, tekintettel arra, hogy egyetlen jogszabály sem ír elő ilyen követelményt, így az ajánlatkérő bármit ír elő, az túlzott követelménynek minősülhet?
Részlet a válaszából: […] ...építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatosrészletes szabályairól szóló 162/2004. Korm. rendelet az alábbiakbanszabályozza a fenti kérdéseket.A Kbt. szerinti közösségi értékhatár felét elérő vagy aztmeghaladó értékű építési beruházás esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Kirívóan alacsony vagy magas ellenszolgáltatásra vonatkozó szabályok a gyakorlatban

Kérdés: A kirívóan alacsonynak vagy magasnak ítélt ellenszolgáltatásra vonatkozó új szabályok a gyakorlatban hogyan működnek? Folytat-e le bizonyítást az ajánlatkérő az ajánlattevő indokai vonatkozásában? Van-e jogorvoslati lehetőség, ha az ajánlatkérő elfogadja a nyilvánvalóan alaptalan indokolást?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív alapúindokolást, amely különösen– a gyártási folyamat, az építési beruházás, illetőleg aszolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára,– a választott műszaki megoldásra,– a teljesítésnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Szakmai kamara által ajánlott díj a kirívóan alacsony ár megállapításánál

Kérdés: A mérnöki kamara által ajánlott mérnöki díjnál alacsonyabban vállalt ár kirívóan alacsonynak minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív alapúindoklást, amely különösen a gyártási folyamat, az építési beruházás, illetőlega szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára, a választott műszakimegoldásra, a teljesítésnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.

Referenciaszerzéssel indokolt alacsony ár

Kérdés: Az ajánlattevő referenciaszerzési törekvése tekinthető-e megfelelő indoknak az alacsony ár, illetve lehetetlen vagy aránytalan kötelezettségvállalás vizsgálata esetén?
Részlet a válaszából: […] ...Az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív alapúindokolást, amely különösen a gyártási folyamat, az építési beruházás,illetőleg a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára, a választottműszaki megoldásra, a teljesítésnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 13.

Negatív érték megadhatósága bírálati szempontra

Kérdés: Az ajánlattevő az egyik bírálati szempontra negatív értéket adott, azaz a szállítás díját a beszerzési tárgy értékének százalékában határozta meg, pontosabban, negatív érték esetében kevesebbet kell fizetni a szállítás igénybevétele esetén. Ez megengedhető-e, ha a szállítási díj is bírálati szempont volt?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozóan;– az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív alapúindokolást, amely különösen a gyártási folyamat, az építési beruházás,illetőleg a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára, a választottműszaki megoldásra, a teljesítésnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 17.

Üzleti titok és közbeszerzések nyilvánossága

Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. szerint üzleti titok: a Ptk. 81. §-ának (2)-(3)bekezdésében így meghatározott fogalom. Ennek azonban megadja a korlátait is azalábbiak szerint (a további törvényismétléseket nem ismertetjük). Az ajánlatkérőnek a 66. és a 67. §-ban meghatározott adatokés tények...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Üzleti titok közlése referenciaként

Kérdés: Ha a referenciával kapcsolatos igényt az ajánlatkérő úgy fogalmazza meg, hogy "az előző év legjelentősebb szállításainak megnevezését kéri a közbeszerzés tárgyára vonatkozóan, és kifejezetten az ellenszolgáltatás összegére kíváncsi", akkor ez a követelése szabályos-e, különös tekintettel arra, ha az ajánlattevő szállításai a közbeszerzés tárgyára vonatkozóan, kivétel nélkül üzleti titoknak minősülnek, mert a szállítási szerződések nem közbeszerzés eredményeképpen köttettek?
Részlet a válaszából: […] ...ebben akörben nem ütközik a Kbt. rendelkezésébe. A referencia körében pedig nemcsakazt kell figyelembe venni, hogy az adott szolgáltatást (beruházást, árubeszerzést)közbeszerzési eljárás eredményeként kötött, vagy egyéb megállapodás szerintteljesítette-e az ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.

Irányadó megállapítás kirívóan alacsony árra

Kérdés: Van-e a kirívóan alacsony árra vonatkozóan valamilyen megállapítás?
Részlet a válaszából: […] ...objektívnak ellehet fogadni. Így például objektívnak lehet tekinteni azt az indoklást, amely – a gyártási folyamat vagy az építési beruházás, vagy aszolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára, vagy – a műszaki megoldásra, vagy – az ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.