Hiányos műszaki tartalom hiánypótoltatása

Kérdés: Pótolható-e, ha az ajánlattevő a szakmai tartalmat hiányosan töltötte fel építési beruházás esetében, ami alapján az ajánlatkérő meg tudná állapítani, hogyan ütemezte a teljesítést? Egy sematikus ábrát feltöltött ugyan, de az alapján nem állapítható meg, mit, milyen tervet, mikorra készít el. Hivatkozik dokumentumokra, melyek nem készültek el.
Részlet a válaszából: […] A Kbt. hiánypótlásra vonatkozó szabályai arra utalnak az alábbiak szerint, hogy a nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható, hiánypótoltatható.„72. § (8) A hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása:a) nem járhat a 2. § (1)–(3) és (5)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 11.

Közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységhez kapcsolódó kivételi kör a Kbt.-ben

Kérdés: A Kbt. 111. §-ának h) pontja szerinti kivétel alkalmazható akkor is, amikor a független akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó az eljárás teljes körű lebonyolítását végzi, vagy csak az ellenjegyzésre értjük? (Nem nagyon tudom a kettőt szétválasztani, de hallottam ilyen véleményt is.)
Részlet a válaszából: […] ...uniós forrásból megvalósuló, valamint árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén az uniós értékhatárt meghaladó, építési beruházás esetén az ötszázmillió forintot meghaladó értékű közbeszerzési eljárásba az ajánlatkérő köteles felelős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Kizárólagos jog, hirdetmény nélküli eljárás

Kérdés: Ha tovább szeretném terveztetni a beszerzés tárgyát az eredeti tervezővel, a kizárólagos jog miatt egyértelmű-e a hirdetmény nélküli eljárás, azaz van-e jogom indítani, vagy nem érdemes megpróbálni?
Részlet a válaszából: […] ...továbbá az összeférhetetlenségre az alábbiak szerint.A kormányrendelet 5. §-ának (1) bekezdése értelmében amennyiben az építési beruházás építmény kivitelezésére és tervezésére együtt irányul, vagy a Kbt. 1. mellékletében foglalt tevékenységek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Ellentmondásos gyakorlat újonnan alakult cég alkalmassága vonatkozásában

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 101. számban, a 2076. számú dokumentumban az újonnan alakult céggel kapcsolatosan megfogalmazottakkal kapcsolatban ellentmondás van. Közelmúltban – 2009. 05. 31-e előtt – indított közbeszerzési eljárásban alkalmassági feltétel volt, hogy az elmúlt két évben (2006. és 2007. években) az ajánlattevő mérlege/eredménye nem lehet negatív. Az ajánlattevőt hiánypótlásra szólították fel, hogy csatolja a 2006. és 2007. évi mérlegeit az alkalmasság ellenőrzése érdekében. Az ajánlattevő nyilatkozott, hogy a csatolt cégkivonat tanúsítása szerint is a cég a 2008. évben alakult, és az adott időszakra a későbbi alakulásra tekintettel nem rendelkezik mérleggel. Az ajánlattevőt a hiánypótlásra benyújtott nyilatkozat ellenére kizárták – Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pont, mert "hiánypótlás ellenére" sem csatolta be a hivatkozott és kért mérlegeit. A kizárás miatt döntőbizottsági eljárás indult, mivel a negatív mérleg/eredmény alkalmatlansági feltétel az újonnan alakult céggel szemben nem állapítható meg. A döntőbizottsági eljárás alapján meghozott határozat az eljárást lezáró eredményhirdetés ezen pontját nem semmisítette meg. Azaz a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásának elmaradásával kapcsolatban a KD-nek nem az volt a "gyakorlata", hogy nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben az ajánlattevő később alakult, és ezért nem képes teljesíteni a feltételt. Ebben az esetben, az ajánlattevő milyen eljárást kezdeményezhet (mit tehet) a levélben megfogalmazott döntőbizottsági "gyakorlat" alkalmazása érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhezszükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága árubeszerzés, építési beruházás,illetőleg szolgáltatás megrendelése esetében igazolható– a számviteli jogszabályok szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Referenciák vizsgálata, kizáró feltételek meghatározása

Kérdés: A referenciákat lehet-e pontozni az ajánlati szakaszban, vagy azokat mindenképpen a részvételi szakaszban kell vizsgálni? A részvételi szakaszban történő bírálathoz kell-e kiírni pontozást (súlyszámokat), vagy jó úgy, hogy a szakmai és a pénzügyi alkalmasság alapján történik az elbírálás? Azt, hogy mi legyen kizáró feltétel (a Kbt.-ben szereplő kizáró feltételeken kívül), a kiíró ugye szabadon döntheti el? (Például hogy kötelezően előír-e bizonyos szakmai, végzettségi feltételeket meghatározott számú munkatárs részére, vagy tetszőleges számban adhatják azokat meg, és ez alapján történik a pontozás.)
Részlet a válaszából: […] ...venni kívánt alvállalkozójának a szerződésteljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága árubeszerzés,építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése esetében igazolható– pénzügyi intézménytől származó – erről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 18.

Kbt. 66. §-ának (2) és 67. §-ának (4) bekezdésével kapcsolatos értelmezések

Kérdés: Segítségüket szeretném kérni a 2006. január 15-étől hatályos Kbt. 66. §-ának (2) és 67. §-nak (4) bekezdése értelmezésében, amely jogszabályhelyek a következő kitételt tartalmazzák: "...alkalmassági követelményeknek megfelelhet úgy is, hogy más szervezet erőforrásaira támaszkodik". Ennek mi a gyakorlati módja?
Részlet a válaszából: […] ...venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyiés gazdasági alkalmassága árubeszerzés, építési beruházás, illetőlegszolgáltatás megrendelése esetében igazolható– pénzügyi intézménytől származó – erről szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 24.

Új értelmező rendelkezések a Kbt.-ben

Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] ...az ország lakosságának fizikai, környezeti, egészségügyi,gazdasági, honvédelmi biztonságát befolyásolni képes építési beruházáshoz,árubeszerzéshez, illetőleg szolgáltatás megrendeléséhez, ideértve a védekezésikészültség esetén a vízkár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.

Kizáró okok építési beruházásoknál

Kérdés: Építési beruházások esetében milyen kizáró okokat határoznak meg a jogszabályok, elsősorban a Kbt.?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozásában a jogalkotó nemtesz különbséget a tekintetben, hogy azok a közbeszerzés tárgya (árubeszerzés,szolgáltatás, építési beruházás) szerint mely eljárásfajtára vonatkoznak, hanemegységesen szabályozza azokat. Különbség csak abban a vonatkozásban van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.