Határidőn túli szerződéskötés lehetősége

Kérdés: A Kbt. 124. §-ának (5) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és – a (4) bekezdés szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége további harminc – építési beruházás esetén további hatvan – nappal meghosszabbodik. A (6) bekezdés szerint az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség (5) bekezdés szerinti időtartama alatt köteles megkötni, amennyiben a törvény másként nem rendelkezik. Nem köthető meg azonban a szerződés az írásbeli összegezés megküldése napját követő tíznapos időtartam lejártáig. A (6) bekezdés "...amennyiben e törvény másként nem rendelkezik..." fordulata hogyan értelmezendő? A Kbt.-ben csak a tíznapos szerződéskötési tilalmi időszak alóli kivételeket találtuk – például 124. § (8) bekezdés. Lehetőség van a harminc/hatvan napon túli szerződéskötésre is? Amennyiben nincs, és ezen időszakban nem kerül sor a szerződéskötésre (a nyertest követő ajánlatokban szereplő ellenszolgáltatás nem áll az ajánlatkérő rendelkezésére, a nyertes pedig szervezeti/személyi átalakítás miatt vélhetőleg nem fog tudni szerződést kötni a meghatározott időtartam lejártáig), az eredményesnek minősített eljárást hogyan kezeljük?
Részlet a válaszából: […] ...(4) bekezdés szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tett az ajánlattevő ajánlati kötöttsége további harminc – építési beruházás esetén további hatvan – nappal meghosszabbodik.A (6) bekezdés szerint az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

Kkv-k részére kiírt pályázatban részt vevők köre

Kérdés: Kkv-k részére írtak ki pályázatot. Alvállalkozóként vagy erőforrásként bevonható vagyok-e a kkv ajánlattevő oldalán mint nem kkv, hanem a vonatkozó törvény hatálya alá nem tartozó gazdasági társaság-nagyvállalat?
Részlet a válaszából: […] ...esetekben is indíthat:– az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a huszonötmillió forintot, vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a százötvenmillió forintot;– a beszerzés nyilvánosan közzétett, bárki által igénybe vehető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 19.

Eljárásfajták a Kbt. módosítását követően

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy a Kbt. módosítása eredményeként teljesen más eljárásfajták lesznek, mint korábban. Melyek ezek, illetve mi a változás lényege, és az mikortól érvényes?
Részlet a válaszából: […] ...teljesíteni.A (3) bekezdés úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérőhirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá építési beruházásvagy szolgáltatás megrendelése esetében, ha– a korábban megkötött szerződésben nem szereplő, de előrenem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Egy ajánlat tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Nem vezet-e visszaélésre az, ha tárgyalásos eljárásban csak egy ajánlat érkezik, és az ajánlatkérő az egyetlen ajánlatot tevővel tárgyal? Összeegyeztethető-e ez a közbeszerzés jogintézményével, indokával?
Részlet a válaszából: […] ...dokumentációnak és az ismertetőnek a feltételei időközbenlényegesen nem változtak meg;– kivételesen, ha az árubeszerzés, az építési beruházás,illetőleg a szolgáltatás természete vagy az ehhez kapcsolódó kockázatok nemteszik lehetővé az ellenszolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Elektronikus árlejtés alkalmazása építési beruházás esetében

Kérdés: Lehet-e elektronikus árlejtést alkalmazni építési beruházás esetében? Nem tudok róla, hogy a törvény tiltaná.
Részlet a válaszából: […] ...hanem az adotteljáráshoz – eljárási rezsimhez – köti az elektronikus árlejtés alkalmazását.Ebben a formában tehát az építési beruházás beszerzése során alkalmazandóeljárásfajta részletszabálya alapján kell eldönteni, hogy lehetővé teszi-e atörvény a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 13.

Új értelmező rendelkezések a Kbt.-ben

Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] ...az ország lakosságának fizikai, környezeti, egészségügyi,gazdasági, honvédelmi biztonságát befolyásolni képes építési beruházáshoz,árubeszerzéshez, illetőleg szolgáltatás megrendeléséhez, ideértve a védekezésikészültség esetén a vízkár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.