Elállás szerződéskötéstől

Kérdés: A gyakorlatban melyek azok az esetek, amikor az ajánlatkérő úgy nyilatkozhat, hogy nem kíván szerződést kötni? Ilyenkor ki viseli az ajánlattétel költségeit? Hogyan alakul a dokumentáció ellenértékének sorsa és az ajánlati biztosíték kérdése? Ki téríti meg az ajánlattevő olyan beruházásait, amelyeket kizárólag az adott közbeszerzési eljárásra figyelemmel eszközölt?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint, az ajánlatkérőnek nincs olyan joga,hogy eredményes közbeszerzés esetén úgy nyilatkozzon, hogy mégsem kíván anyertessel, vagy részajánlattétel megengedése esetén a nyertesekkel szerződéstkötni.A Kbt. kifejezetten úgy rendelkezik (Kbt. 99. §),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Megoldás az ajánlattevő "szóbeli elállása" esetére

Kérdés: Az ajánlatkérő építési beruházás tárgyban eljárást folytatott le, amely eredményes lett. A vállalkozási szerződés megkötése azonban nem történhetett meg, mert a kivitelező nem hajlandó a kommunikációra, azaz gyakorlatilag szóban már elállt a szerződés megkötésétől, de ezt írásban nem erősíti meg. Mi ilyenkor a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...azzal, hogy az nem határozható meg azeredményhirdetést követő naptól számított nyolcadik napnál korábbi ésharmincadik – építési beruházás esetében hatvanadik – napnál későbbiidőpontban;– az ajánlatkérő a 91. § szerinti szervezettel (személlyel)szemben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.

Ajánlatkérők feladatai a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Melyek a Kbt. szerinti főbb – általános – teendők az ajánlatkérői oldalon a közbeszerzési eljárásban az eljárás megindítása és a szerződés megkötése közötti időszakban?
Részlet a válaszából: […] ...folyamat együttesen az eredményhirdetés). Az eljárás eredményét legkésőbb az ajánlatok felbontásától számított harminc – építési beruházás esetében hatvan – napon belül, az ajánlati felhívásban meghatározott eredményhirdetési időpontban nyilvánosan kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 26.