13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Határozatlan időre kötött szerződés
Kérdés: Ajánlatkérőként meghatározott gépparkkal rendelkezünk. A géppark karbantartására közbeszerzési eljárásban kell szerződést kötnünk. Eddigi gyakorlatunk az volt, hogy kétéves időszakra szerződtünk. Most szeretnénk határozatlan időre szóló szerződést kötni. Mi ennek a feltétele?
2. cikk / 13 Vészhelyzeti közbeszerzési kormányrendelet alkalmazhatósága
Kérdés: Önkormányzatként alkalmazhatom-e vészhelyzetre hivatkozással a Kbt.-től eltérő kormányrendeleti szabályokat, és ha igen, akkor ez vonatkozik-e a már korábban megkötött keretszerződésemre, valamint kötelező-e arra alkalmazni?
3. cikk / 13 Referencianyilatkozattal kapcsolatos hamis adatszolgáltatás
Kérdés: Ha egy referenciát előre lenyilatkozom, majd kiderül, hogy nem kapom meg arra a referencialevelet, akkor az hamis adatszolgáltatásnak minősül automatikusan, és három évig nem tudok ajánlatot tenni? (Mivel itt nincs szándékos félrevezetésről szó, úgy vélem, ilyen kockázata nem lehet egy nyilatkozatnak.)
4. cikk / 13 Kizárólagos jog jogosultjának megjelenése ajánlattevőként ugyanazon eljárásban
Kérdés: Ha egy gazdasági szereplő egy közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés teljesítésében közvetlenül részt venne, ám mivel tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi, és egyben kizárólagos forgalmazója és gyártója is egy szoftvernek, így a Kbt. 3. §-ának (2) bekezdése szerint kivételnek tekinthető, emiatt az ajánlattevő nem nevezi meg alvállalkozóként a részvételre jelentkezésében/ajánlatában, akkor ez a gazdasági szereplő ugyanabban az eljárásban lehet-e részvételre jelentkező/ajánlattevő?
5. cikk / 13 Becsült érték és az ajánlattevő árbevételének vizsgálata
Kérdés: Reális-e az ajánlatkérő részéről, hogy egy egymilliárdos volumenű munkát egymilliárd forint árbevétel alatti cégeknek hirdet meg? Mi vezérli az ajánlatkérőt a kiírás során arra, hogy két darab eljárásra bontott félmilliárdos munkából kizárjon egymilliárd feletti céget? Jogilag lehet-e, illetve Önök szerint egyáltalán van-e értelme előzetes vitarendezést kérni ehhez hasonló ajánlatkérés esetén?
6. cikk / 13 Bírálati szempont építési beruházásnál
Kérdés: Az új törvényben eltörölték az építési beruházásokra vonatkozó külön előírásokat, így a bírálati szempontra vonatkozókat is. Lehet-e bírálati szempont építési beruházás esetében csak a vállalási ár, ha a szerződésben már előre kikötöttük a garancia idejét, kötbért stb.?
7. cikk / 13 Egyszerű közbeszerzési eljárás szabályainak változása
Kérdés: Változtak-e az egyszerű közbeszerzési eljárás szabályai a Kbt. legutóbbi módosításakor?
8. cikk / 13 Kötelező részajánlattétel
Kérdés: Igaz-e az a hír, hogy kötelező lesz megengedni a részajánlattételt? És ha nem bonható az ajánlat részekre objektíve?
9. cikk / 13 Értékesítéssel szembeni építési beruházás közbeszerzés-kötelezettsége
Kérdés: Az önkormányzat értékesíteni kívánja – az előírásoknak megfelelően nyilvános pályázat útján (Áht., egyéb szabályzatok stb.) – az egyik tulajdonában álló ingatlant, akként, hogy vételár helyett egy másik ingatlan tekintetében építési beruházást kellene a potenciális vevőnek teljesítenie. E teljesítést követően az értékesíteni kívánt ingatlan tulajdonjoga átszállna a vevőre. Az értékarányosság követelményére figyelemmel a felek kölcsönösen elszámolnának egymással. Kérdésünk, hogy a fentiek megvalósítása – megtartva a nyilvános pályáztatás jogszabályi követelményeit – a Kbt. megkerülésének minősül-e? Ebben az esetben kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatnia az önkormányzatnak az építési beruházás megvalósítása végett? Kérdezzük továbbá, hogy amennyiben a fentiekben írt beszerzés közbeszerzés-köteles, úgy építési koncesszióról van-e szó? A Kbt. 26. §-a szerint ugyanis az építési koncesszió olyan építési beruházás, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése, vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt. A hivatkozott jogszabályhely alapján van-e lehetőség arra, hogy a beruházással érintett ingatlan helyett egy másik épület tulajdonjogát adja át ellenszolgáltatásként az önkormányzat? Ez egy további kérdést vet fel, miszerint a törvény által hivatkozott hasznosítási jog jelenthet-e tulajdonjog-átengedést?
10. cikk / 13 Eljárásfajta alkalmazása építési beruházásnál
Kérdés: Tanulmányozva a 2009. április 1-jén hatályba lépő rendelkezéseket, az általános egyszerű közbeszerzési eljárás szabályaira szeretnék rákérdezni. Ha jól értelmezem ezt az eljárásnemet, a hirdetmény nélküli (Kbt. 252. §) tárgyalásos eljárás alkalmazását a törvény pontosan rögzíti, hogy mikor milyen feltételek mellett lehet alkalmazni, de a Kbt. 249. §-a, valamint a 253. §-a szerinti, hirdetménnyel induló eljárásnál nincsen kitétel az alkalmazásra, azt bármikor alkalmazhatom, nemzeti és közösségi értékhatárnál is? Ennél a fejezetnél nem feltétel, csak az ajánlatkérő az eljárásban alkalmazhatja, hogy a részvétel jogát fenntartja az éves nettó 1 milliárd forint árbevétel alatti ajánlattevők számára. Ennél a fejezetnél csak egy alkalmazhatóságra szóló feltételt találtam, az az építési beruházás és építési koncesszió esetében csak akkor alkalmazható, ha a beszerzés értéke nem haladja meg a 200 millió forintot. Tehát ha az ajánlatkérő nem kívánja a részvétel jogát fenntartani az 1 milliárd forint alatti árbevételű ajánlattevőknek, és építési beruházása nem éri el a 200 milliót, lehet alkalmazni bármely esetben?