2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...az egy építési engedélyben több szakaszra bontott beruházást is, mely szabályozás a későbbiekben is fennmarad;– a régóta várt egybeszámítási szabállyal kapcsolatban a módosítás új alapokra helyezte az arra vonatkozó szabályokat, hogy mely esetekben kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Közbeszerzés elmulasztásának szankciója

Kérdés: Egy klasszikus ajánlatkérőnél (központi költségvetési szerv) létszámleépítés volt, ami az adatelemzőket, kutatókat is érintette. A sürgető határidős feladatok miatt várni nem lehetett, ezért szerződés alapján egy külső céget is bevontak a feladatok megoldásába. A feltételek kb. az alábbiak voltak: megbízás minden negyedévben 4 millió forintig, de mindig a konkrét munkához igazodóan, konkrétan számla alapján. Az intézmény vezetőjét felmentették, s az egyik fő indok az volt, hogy pályáztatás nélkül kötött szerződést. Ha a havi szerződéses keretösszeget a szerződés végéig, azaz 2004 decemberéig felszorozzuk, akkor ez csekély mértékben túllépte az értékhatárt, de a várható feladatátcsoportosítás és a konkrét számlás elszámolás miatt valószínűsíthető volt, hogy a tényleges kifizetések a közbeszerzési értékhatár alatt maradnak, továbbá a nagyon közeli jelentéstételi kötelezettséghez kapcsolódó feladatok miatt még az egyszerű eljárás sem fért volna bele a rendelkezésre álló időbe. Tényleges túllépésre nem került sor, mert négy hónappal a megállapodás megkötése után, közös megegyezéssel felbontották a szerződést, de ezt már nem a felmentett vezető eszközölte. A közbeszerzés elmulasztását hasonló körülmények között (leépítések, átszervezések, teljesítési kényszer, bizonytalanságok, az értékhatár csekély túllépése) hogyan szokták szankcionálni? Van-e esetleg erre precedens? Tudnak-e esetleg olyanról, hogy ilyesmi felmentési indokként szerepelt, vagy felmentéshez vezetett?
Részlet a válaszából: […] ...törvény 296. §-ának h) pontja alapján kivételikörbe került, ezért a minimális értékhatár 15 millió forint lett volna. [Azegybeszámítási kötelezettséggel kapcsolatos 40. § (2) bekezdés ugyanakkorelőírja minden, egymással összefüggő, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 14.

Kbt. szabályainak részbeni alkalmazhatósága "vegyes" pénzforrásból történő beszerzés esetén

Kérdés: Tényállás: építési beruházás megvalósítása két pénzforrásból, amelyből az egyik állami. A nagyságrend, a kettő együtt 1,2 milliárd forint. Kérdés: A lebonyolítót és műszaki ellenőrt lehet-e úgy kiválasztani, hogy csak az állami pénzből megvalósuló részhez kapcsoljuk a munkájukat, a másik részt pedig saját ellenőrzéssel végezzük – a 10 000 m2-ből 6000 m2-en egymás feletti szinteken? Kell-e alkalmazni ebben az esetben is az egybeszámítási szabályokat?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. egybeszámítási szabályai értelmében tilos a törvénymegkerülése céljával alkalmazni a 35-39. §-ban meghatározott becslési módszert,valamint ilyen célból a közbeszerzést a törvény vonatkozó rendelkezésébe ütközőmódon részekre bontani. A becsült...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.

Szabályozási terv készíttetése során irányadó előírások

Kérdés: Helyi önkormányzat szabályozási tervet (régi nevén részletes rendezési tervet) kíván készíttetni. Milyen előírásokra kell figyelemmel lennie? Például az egybeszámítás, értékhatár, szolgáltatás vagy tervpályázati eljárás előírásaira (a beszerzés becsült költsége megközelítőleg 1,7 millió forint + áfa)?
Részlet a válaszából: […] ...részletes rendezési terv készítése nem azonos az egyébtervezési feladatok ellátásával, ezért az egybeszámításának szakmai okbóltörténő megtagadása egyéb tervezési feladatokkal indokolható. Ha az ajánlatkérőmeg tudja indokolni, hogy egyéb tervezési feladataira és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.