25 cikk rendezése:
11. cikk / 25 Gyártó pozíciója a közbeszerzési eljárásban
Kérdés: A régi Kbt. szerint abban az esetben, ha a közbeszerzési pályázatot kizárólagos magyarországi forgalmazó nyújtja be, akkor az ajánlattevő alkalmassága igazolható-e a beszállítónak, mint a termék gyártójának a referenciáival, vagy a referenciák miatt a beszállítót, mint a termék gyártóját alvállalkozónak kell minősíteni? A referenciákat kizárólag a beszállító, vagyis a termék gyártója tudja igazolni. A referencia igazolása miatt a gyártót szükséges közös ajánlattevőnek bevonni ebben az esetben, mivel mint a termék előállítója több mint 25 százalékos résztvevő a szerződés teljesítésében? 2012-től változott ez a szabály?
12. cikk / 25 Alvállalkozó és erőforrás elhatárolása az új Kbt.-ben
Kérdés: Az új Kbt. szerint mi a lényegi különbség az alvállalkozó és az erőforrás-szervezet között?
13. cikk / 25 Alkalmassági minimumkövetelmény
Kérdés: Mi az alkalmassági minimumkövetelmény?
14. cikk / 25 Új kizáró okok és alkalmassági feltételek
Kérdés: A legutóbbi törvénymódosítás tartalmaz-e új kizáró okokat és alkalmassági feltételeket? Ha igen, azok mikortól alkalmazandók?
15. cikk / 25 Felkerülés a minősített ajánlattevők jegyzékére
Kérdés: A gyakorlatban hogyan lehet felkerülni a minősített ajánlattevők jegyzékére?
16. cikk / 25 Újonnan alakult, átalakult cég igazolásai, alkalmassága
Kérdés: Építési beruházásra irányuló közbeszerzésnél cégünk – mint ajánlatkérő – a megelőző évekre vonatkozóan előírt pénzügyi (gazdasági) és műszaki (szakmai) alkalmassági feltételeket. Ezzel kapcsolatos kérdéseink: Hogyan teljesítheti a feltételeket egy tárgyévben (2009-ben) alakult ajánlattevő? Milyen igazolásokat kell bizonyításul benyújtani egy olyan ajánlattevőnek (gazdasági társaságnak), aki nemrég szétválással jött létre, és az igazolások benyújtásakor fel kívánja használni a szétválás előtti gazdasági társaság referenciáit?
17. cikk / 25 Nyilatkozat helyett referenciaigazolás
Kérdés: Az ajánlatkérő az alábbi kritériumot írta ki a szakmai alkalmasságra egy szolgáltatás megrendeléséhez: "Az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód: 1. A Kbt. 194. §-a alapján – a szerződést kötő másik fél által kiállított igazolással – az ajánlati felhívás megjelenését megelőző 3 évben tranzakció-kezelő rendszer bevezetésére vonatkozó referenciák ismertetése." Mi eddig mindig a 68. § (1) bekezdését, annak b) pontját alkalmaztuk úgy, hogy az ügyvezető igazgató nyilatkozott a referenciáinkról, mivel a mi referenciáink nem tartoznak a 22. § (1) bekezdésének a)-e) pontja alá. Alkalmazható-e most is a 68. (1) bekezdés b) pontja, illetve kötelesek vagyunk-e referenciaigazolást beadni?
18. cikk / 25 Géppark rendelkezésre állásának előírása
Kérdés: Alkalmatlansági ok-e, ha – nyomdai szolgáltatásra irányuló közbeszerzés esetén – a pályázó és a 10 százalék feletti alvállalkozók együttesen nem rendelkeznek minimum 2 darab digitális nyomdagéppel? Miért nem elegendő e körben, hogy az ajánlattevő – nyertesség esetén – teljesíti ezt a feltételt, például bérbevétellel?
19. cikk / 25 Együttes megfelelés igazolása közös ajánlattételnél
Kérdés: Kérdésünk az alkalmassági feltételeknek való együttes megfelelés igazolására vonatkozik. Minden ajánlattevőnek be kell-e csatolnia az arra az ajánlattevőre vonatkozó igazolást, aki (amely) megfelel a kérdéses alkalmassági követelményeknek, vagy csak a "megfelelő" ajánlattevőnek? (Közös ajánlattételről van szó.)
20. cikk / 25 Erőforrás-szervezet igénybevételével kapcsolatos ellentmondások
Kérdés: A Kbt. 67. §-ának (4) bekezdése alapján az ajánlattevő a szakmai, műszaki alkalmasságát igazolhatja ún. más szervezet erőforrásaira való támaszkodással is. Így a referencia meglétét is igazolhatja az ajánlattevő a más szervezet által kiállított nyilatkozattal, amely szerint a szerződés teljesítése során a szervezet az erőforrásait az ajánlattevő rendelkezésére fogja bocsátani. Számomra ez a gyakorlatban értelmezhetetlen szituációhoz vezet. Vagyis egy múltbeli cselekmény hiánya (referencia) egy jövőben bekövetkezendő eseménnyel (ígérettel) helyettesíthető. Nem beszélve arról, hogy a referencia esetében milyen erőforrást tud az ún. más szervezet az ajánlattevő rendelkezésére bocsátani. Elég abszurd helyzet. Ezen az alapon a szakmai, műszaki alkalmasság vizsgálata (de ugyanez vonatkozik a pénzügyi alkalmasságra is) feleslegessé, sőt mi több, értelmetlenné válik. Kérdezem, mi a véleményük, tanácsuk ennek a jogintézménynek a gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban?
