13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 FAKSZ további alkalmazása
Kérdés: Az éppen hatályba lépett új állami építési beruházásokról szóló törvény értelmében a Kbt. 5. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott ajánlatkérő esetén milyen kötelezettségek vannak az eddigi kötelező FAKSZ alkalmazási körre? Ezen ajánlatkérőkre nem vonatkozik az új törvény, de a FAKSZ mint intézmény végleg megszűnik 2026. június 30. napján. Az új jogszabály értelmében a kötelező FAKSZ-eseteket a Kbt. 5. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott ajánlatkérőkre már nem kell alkalmazni? Vagy továbbra is kell szakértelem ezen ajánlatkérők esetében is? Ha igen, kik felelnek meg ennek a követelménynek?
2. cikk / 13 Színlelt ajánlattétel
Kérdés: Mennyiben tilos az ajánlattevőnek egy egyszerű hiánypótlás során hibát véteni? Mennyiben minősül mindez színlelt ajánlattételnek?
3. cikk / 13 Egybeszámítás informatikai rendszer bevezetése tárgyú beszerzésnél
Kérdés: Szeretnénk bevezetni egy informatikai rendszert, illetve a bevezetés után gyakorlatilag azonnal szükségünk lesz supportra is. Ezt elvileg akár a bevezető cég is el tudná végezni. Egybe kell-e számítani a két beszerzési tárgyat, amikor az egyik áru és a másik szolgáltatás? Milyen EUB-döntéseket érdemes megnézni hasonló kérdés eldöntésekor?
4. cikk / 13 Termékcsere a teljesítés folyamatában alternatív ajánlattétel esetén
Kérdés: Ha volt alternatív ajánlattétel, és a teljesítés során a nyertes nem tud szállítani megfelelő terméket, kicserélheti-e azt az ajánlatában alternatív termékként ajánlott termékre, ami esetünkben megfelelő lenne, de más műszaki tartalommal bír, azaz gyakorlatilag más termék?
5. cikk / 13 Szerződéskötés részajánlattétel esetén
Kérdés: Részenként külön-külön szerződést kell kötni abban az esetben, ha az eljárás több rész beszerzésére irányul?
6. cikk / 13 Kbt. 111. § x) pontjában szereplő kivételi szabály értelmezése
Kérdés: Állásfoglalásukat kérem a Kbt. 111. § x) pontjának értelmezésére vonatkozóan: "E törvényt nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő olyan beszerzés esetén, ahol a szerződésben foglalt feladatot az 5. § (1) bekezdése vagy a 7. § (2) bekezdése szerinti ajánlatkérő vagy az említett ajánlatkérők társulása jogszabályban vagy hatósági határozatban – az EUMSZ-szel összhangban – meghatározott kizárólagos jog alapján teljesíti." Melyek azok a körülmények, amelyek esetén a hivatkozott rendelkezés alkalmazható? Mi az alkalmazhatóság tartalma, korlátja?
7. cikk / 13 Azonos cél értelmezése egybeszámításnál
Kérdés: Az ajánlatkérő étkezést szeretne biztosítani egyrészt a cég képzésein, másrészt a sporteseményein részt vevők részére. Az új egybeszámítási szabály indokolása szerint nem kell egybeszámítani a hasonló, de funkcionálisan nem összefüggő, eltérő célra irányuló és különállóan megvalósított szolgáltatások értékét, és egybe kell számítani azokat a szerződéseket, amelyek egyetlen célra irányulnak, és tartalmilag is hasonlóak, vagy funkciójuk betöltésére együttesen alkalmasak. Ha célnak a képzés, illetve a sportesemény lebonyolítását tekintjük, akkor az előző mondat első része alapján nem kell a két eseményhez kapcsolódó étkezés beszerzését egybeszámítani. Viszont a mondat második része alapján a képzés lebonyolításához kapcsolódó összes egyéb beszerzést (például projektor, vetítővászon beszerzése, előadók felkérése, étkeztetés, szállás) egybe kell számítania, mivel azok egyetlen célra (a képzés lebonyolítására) irányulnak, és funkciójuk betöltésére együttesen alkalmasak. Ugyanígy a sportesemények lebonyolításához kapcsolódó összes beszerzést (bírók felkérése, sportpálya bérlése, díjak előállítása, étkeztetés és szállás biztosítása stb.) egybe kell számítani. Elég szubjektívnek tűnik annak meghatározása, hogy mit nevezünk azonos célnak. Fenti esetben lehetne például csupán az étkezés biztosítását célnak tekinteni, függetlenül attól, hogy milyen rendezvényhez kapcsolódik. (Ebben az esetben ezt az is indokolná, hogy az étkezés biztosítása nem tartozik szorosan a képzés, illetve a sportesemény lebonyolításához.) Kérdésünk, hogy az indoklás alapján a képzés/sportesemény feltételeit szorosan biztosító egyéb beszerzéseket egybe kell-e számítani – függetlenül a beszerzés tárgyától? Önök szerint melyik felfogás áll közelebb a törvényalkotók elgondolásához?
8. cikk / 13 Igények az ajánlatkérő nemfizetése esetén
Kérdés: Ha az ajánlatkérő nem fizeti ki a számlát, mit tehetünk? Automatikusan benyújtható inkasszó a számlája terhére? Vagy pereljük be? És ha ebből kárunk van, azt érvényesíthetjük?
9. cikk / 13 Részszempontok értékelése
Kérdés: A részszempontokat azonos módszerekkel kell-e értékelni egy pályázaton belül? Hol található erre vonatkozóan iránymutatás, illetve hogyan szabályozza a kérdést a közbeszerzési törvény?
10. cikk / 13 Objektív alapú indokolás a gyakorlatban
Kérdés: A Kbt. 86. §-ának (3) bekezdésére figyelemmel objektív alapúnak mondható-e az az indokolás, amely egy, kizárólag az ajánlattevőnél alkalmazott "gazdaságos" módszerre hivatkozik, és azt sem tényekkel, sem adatokkal nem támasztja alá?
