Nyilatkozat magánszemély kapacitást biztosító bevonása esetén

Kérdés: Milyen következménye van annak, ha a kapacitást biztosító helyett az ajánlattevő azt nyilatkozza, hogy a saját embere a bevont szakember, ugyanakkor a szakember önéletrajzából egészen más derül ki? Ebben az esetben hamis adatszolgáltatás történik, esetleg hiánypótlást kell elrendelni? Vagy magánszemély esetében ennek nincs relevanciája?
Részlet a válaszából: […] ...nincs különbség a minősítésük között.A Kbt. 3. §-ának 2. pontja szerint alvállalkozó az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Kapacitást nyújtó szervezet megjelölése alvállalkozóként

Kérdés: A Döntőbizottság friss határozata szerint (D.169/2017.) – mely a 2017-es módosított Kbt.-re hivatkozik – kapacitást nyújtó szervezetet nem kötelező alvállalkozóként megjelölni a szakmai tapasztalatot igazoló referenciák vonatkozásában. Valóban így kell-e eljárni a jövőben, elégséges-e beírni a kapacitást nyújtó szervezetet, megnevezni azt, és a rendelkezésre állásáról szóló nyilatkozatot becsatolni? Mondhatja-e az ajánlattevő, hogy a kapacitást nyújtó szervezet tanácsot ad időnként, a szolgáltatását nem pénzszolgáltatás ellenében végzi, számla kibocsátására nem kerül sor, emiatt nem minősül alvállalkozónak?
Részlet a válaszából: […] ...részvételét a szerződés vagy a szerződés részének teljesítésében, amely garantálja az elvárt szakmai tapasztalat meglétét a közbeszerzési szerződés teljesítése során, amely mértékben a más szervezet kapacitására a teljesítés során szükség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Összeférhetetlenség építési beruházások esetében

Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
Részlet a válaszából: […] ...valamennyi, esetlegesen előforduló összeférhetetlenségi helyzetet nevesíteni, hanem általánosabb értelemben kívánja elősegíteni a közbeszerzési eljárás alapvető céljait.A régi Kbt. (2003. évi CXXIX. törvény) összeférhetetlenségi szabálya az alábbiak szerint szólt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Gyártó pozíciója a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: A régi Kbt. szerint abban az esetben, ha a közbeszerzési pályázatot kizárólagos magyarországi forgalmazó nyújtja be, akkor az ajánlattevő alkalmassága igazolható-e a beszállítónak, mint a termék gyártójának a referenciáival, vagy a referenciák miatt a beszállítót, mint a termék gyártóját alvállalkozónak kell minősíteni? A referenciákat kizárólag a beszállító, vagyis a termék gyártója tudja igazolni. A referencia igazolása miatt a gyártót szükséges közös ajánlattevőnek bevonni ebben az esetben, mivel mint a termék előállítója több mint 25 százalékos résztvevő a szerződés teljesítésében? 2012-től változott ez a szabály?
Részlet a válaszából: […] ...elhalványul.A 25 százalékos kötelezést az alábbiak szerint tartalmazzaaz új Kbt. a 26. §-ában.Ha egy gazdasági szereplő a közbeszerzés értékének huszonötszázalékát meghaladó mértékben fog közvetlenül részt venni a szerződés -részajánlat-tételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Erőforrás igénybevehetősége

Kérdés: A legutóbbi módosítás szerint a teljesítés mely részére lehet igénybe venni erőforrást? Mennyiben változott az erőforrás meghatározása a korábbi szabályozáshoz képest?
Részlet a válaszából: […] ...az aszervezet vagy személy, amely vagy aki nem minősül alvállalkozónak, nemtartozik a 2. pont a)-d) alpontjának hatálya alá sem, hanem a közbeszerzésieljárásban az ajánlattevő alkalmasságának igazolásában vesz részt, ezzelösszefüggő erőforrásainak bemutatásával.A 3/E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. 40. § -ának (2) bekezdésehelyébe a következő rendelkezés lép:"A becsült érték kiszámítása során mindazon árubeszerzésekvagy építési beruházások vagy szolgáltatások értékét egybe kell számítani,amelyeka) beszerzésére egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Erőforrással kapcsolatos igazolások

Kérdés: Hogyan változtak a törvénymódosítás után az erőforrással kapcsolatos igazolási kötelezettségek a kizáró okok és az alkalmasság vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...– 66. § (1)bekezdés d) és f) pontja – tekintetében lehet erőforrást bevonni.A műszaki és szakmai alkalmasság körében közbeszerzésitárgyanként kell az erőforrás-bevonás lehetőségét megvizsgálni, azaz– árubeszerzés esetén a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Erőforrással igazolható körülmények

Kérdés: Az új szabályok szerint mit tudok igazolni erőforrás-szervezet igénybevételével?
Részlet a válaszából: […] ...Mindkét szereplő azajánlattevő oldalán, az ajánlattevő által kerül bevonásra annak érdekében, hogyaz ajánlattevő igazolni tudja a közbeszerzési szerződés teljesítésére valóalkalmasságát. Amíg azonban az alvállakozó "a szerződés teljesítésében azajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Referencia alakulás előtti időszakra

Kérdés: Műszaki szakmai alkalmasság terén – referencia kérdéskörén belül – merült fel a következő problémánk. Ajánlattevő 2008-ban alakult. a felhívásban követelmény 2007-2008-2009. években évente meghatározott négyzetméter nagyságú épület építése mint építési referencia. Jól gondoljuk-e, hogy ha a cég 2007-ben még nem létezett, akkor nem tud igazolni referenciát önállóan? Illetve csak akkor tud, ha az együttes megfelelés keretében a 10 százalék feletti alvállalkozót vagy a közös ajánlattevőt bevonja ezen alkalmasság igazolására?
Részlet a válaszából: […] ...15-ét követően azonban megfelel. Egyrészt azért, mertpénzintézeti nyilatkozatot csak két évre kérhet az ajánlatkérő, másrészt aközbeszerzési törvény 66. §-ának (2) bekezdése értelmében megoldható az aprobléma, hogy nem rendelkezik az ajánlattevő az igényelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Erőforrás-szervezettel kapcsolatos gyakorlati problémák

Kérdés: A következőkben az erőforrás-szervezetekkel kapcsolatban tennék fel kérdéseket. 1. A Kbt. meghatározása szerint az erőforrás-szervezet az, amely a teljesítéshez erőforrást biztosít, de nincs bevonva a teljesítésbe. Erőforrások az anyagok, gépek, energia, szellemi erőforrás. Tehát erőforrás-szervezetnek tekinthető a bérmunkásokat és gépeket bérbe adó cég, megbízott szakértő? 2. Jól értelmezem, hogy a 71. § (1) bekezdés c) pontja alapján kötelező az ajánlattevőnek felsorolni az összes erőforrás-szervezetet, függetlenül az értékhatártól és attól, hogy az alkalmasság igazolásánál az ajánlattevő támaszkodik-e rá vagy sem? 3. Az ajánlatkérő szolgáltatást szeretne megrendelni, és ehhez az alkalmassági feltételek között elő­írta, hogy a teljesítéshez bizonyos géppel kell rendelkeznie az ajánlattevőnek. Az ajánlattevő bérelné ezt a gépet, és az alkalmasságát ezzel igazolná. De mivel a bérbeadóval nem áll fenn a Ptk. szerinti többségi befolyás, a 4. § 3/E alapján nem támaszkodhat rá. A józan ész és a korábbi törvény szerint el lehetne fogadni, mert az alkalmasságnak is megfelel, és tudná teljesíteni a feladatot. De mi történik, ha a versenytárs emiatt jogorvoslatért fordul a DB-hoz?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 4. §-ában az alábbi definíciókat olvashatjuk:– 2. alvállalkozó: az a szervezet vagy személy, amely aközbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében azajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt;– 3/D. erőforrást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.
1
2