Szakember bevonásával kapcsolatos alkalmassági feltétel előírási módjának jogszerűsége

Kérdés: Jogszerű-e az olyan alkalmassági feltétel előírása, amellyel az ajánlatkérő elsődlegesen a névjegyzékbe bejegyzett szakember bevonását követeli meg, emellett azonban lehetőséget teremt a névjegyzéken kívüli, de a névjegyzékbe kerüléshez szükséges végzettséggel és gyakorlati idővel rendelkező szakember elfogadására is?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmasság körében támasztott ajánlatkérői elvárásokkal kapcsolatos.Kiindulásképpen rögzítendő, hogy az ajánlatkérő csak a közbeszerzési dokumentumokban megindokolt kivételes esetben tekinthet el a műszaki és szakmai alkalmasságra vonatkozó feltétel előírásától...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

Adattartalom külső tárhelyre helyezése EKR-ben történő tájékoztatással

Kérdés: Elfogadott az, ha az ajánlatkérő egy építési beruházás esetén a nagy terjedelmű műszaki dokumentációt az EKR-be feltöltött tájékoztatásban jelzett címen elérhető szerverre tölti fel? Ha elfogadott, elegendő-e, ha csak az ajánlattételi határidő lejártáig marad ott az anyag? Ez esetben hogyan történik a továbbiakban az iratmegőrzés?
Részlet a válaszából: […] ...abban az esetben rendelkezhet úgy, hogy nem kötelező az elektronikus úton történő kommunikáció és az EKR alkalmazása, ha– a közbeszerzés különleges jellegéből adódóan az elektronikus úton történő kommunikáció olyan sajátos berendezéseket vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Üzleti titokká nyilvánítás az ajánlatkérő által

Kérdés: Van-e arra lehetőségem, hogy a felhívás vagy az eljárási dokumentumok egy részét üzleti titokká nyilvánítsam, mint az ajánlatkérő? Mi a következménye, ha ezt nem jogszerűen teszem?
Részlet a válaszából: […] ...foglalt feltételek fennállása esetében lesz alkalmazható.A törvény 39. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles a közbeszerzési dokumentumokat a gazdasági szereplők számára elektronikus úton – a regisztrálási adatok megkérésének kivételével –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Ajánlatkérő jogosítványa a kapcsolattartási formák előírására

Kérdés: Mi értelme van a Kbt. 41. § (3) bekezdésének, amikor minden közbeszerzést nemzeti értékhatártól eleve az EKR-ben kell lefolytatni? Nem esélyegyenlőtlen ez a rendelkezés?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben hivatkozott rendelkezés a Kbt. kötelező elektronikus közbeszerzésre utaló 40. §-a mellett kitér arra, mit írhat elő az ajánlatkérő, amennyiben az elektronikus közbeszerzés nem kötelező, azaz az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer alkalmazása nem követelmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 20.

Kötelező elektronikus közbeszerzés

Kérdés: Eldőlt már, hogy mikortól lesz kötelező az elektronikus közbeszerzés? Még nem láttuk a módosítás megjelenését.
Részlet a válaszából: […] ...módosítás az alábbi tartalommal jelent meg a Magyar Közlönyben, mely a kötelező elektronikus közbeszerzés bevezetésének elhalasztásáról szól.A hatályba léptetés időpontja a módosításra vonatkozik, mely 2018. január 1-je. Módosul továbbá a kötelező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 10.

Elektronikus dokumentumok aláírásának szabályai

Kérdés: Ha elektronikusan teszek fel kiegészítő tájékoztatáskérést, akkor azt is alá kell írni elektronikusan? Kinek kell aláírnia? A cégjegyzésre jogosultnak, vagy elég, ha az egyik kolléga elektronikus aláírásával írjuk alá az aláírt és beszkennelt dokumentumot? Esetleg a küldött e-mailt kell csak aláírni? Kérdésünk továbbá, hogy mi az az időbélyeg? Kell-e ezt használni?
Részlet a válaszából: […] ...a követelményeknek megfelelő lesz.A Kbt. 41. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között a közbeszerzési eljárással kapcsolatos minden nyilatkozattétel – ha e törvényből más nem következik – írásban történik.A (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 14.

A Kbt. 25. §-ának (4) bekezdése szerinti összeférhetetlenség vizsgálata

Kérdés: Véleményük szerint, milyen intézkedéseket kell tennie, vagy tehet az ajánlatkérő az eljárás során annak érdekében, hogy megállapíthassa, hogy az ajánlattevő összeférhetetlennek minősül-e a Kbt. 25. §-ának (4) bekezdése alapján? Az ajánlatkérőnek nem áll rendelkezésére olyan nyilvántartás, amely alapján megállapíthatná, hogy az ajánlattevő tulajdonosa közös háztartásban élő hozzátartozója-e a bekezdésben említett főbb közjogi méltóságoknak. Ehhez kapcsolódóan, Önök szerint automatikusan az összeférhetetlenség megállapítását eredményezi-e az, ha a főbb közjogi méltóságok és az egy háztartásban élő hozzátartozóik vesznek részt az eljárásban az ajánlattevői oldalon? A törvény 25. §-ának (8) bekezdése arra utal, hogy csak akkor zárható ki az eljárásból a 25. § alapján az ajánlattevő (vagy részvételre jelentkező), "ha a közbeszerzési eljárásban részt vevő gazdasági szereplők esélyegyenlősége más módon nem biztosítható". Példával élve, ha a Kbt. 25. §-ának (4) bekezdésében felsorolt személy egy háztartásban élő hozzátartozójának többségi befolyást nem eredményező tulajdoni részesedése (akár 10 százalék alatt) van az ajánlattevőben, felvilágosítás kérése nélkül kell-e kizárni az eljárásból az ajánlattevőt?
Részlet a válaszából: […] ...elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a legfőbb ügyész, az Alkotmánybíróság elnöke, az Állami Számvevőszék elnöke, a Közbeszerzési Hatóság, az Egyenlő Bánásmód Hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 15.

Elektronikus aláírással ellátandó dokumentumok

Kérdés: A Kbt. 35. §-a (4) bekezdésének alkalmazása esetén az érintett dokumentumot (tehát például a pdf fájlt) vagy az azt tartalmazó elektronikus levelet (magát az e-mailt) kell ellátni elektronikus aláírással?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési törvény 35. §-ának (4) bekezdésében az írásbeliség körében lehetővé teszi az elektronikus úton történő kommunikációt, mely a (3) bekezdés szerint csak lehetőség az ajánlatkérő és ennek megfelelően az ajánlattevők számára is. Kivétel ez alól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.

Egyszerű közbeszerzési eljárás szabályainak változása

Kérdés: Változtak-e az egyszerű közbeszerzési eljárás szabályai a Kbt. legutóbbi módosításakor?
Részlet a válaszából: […] ...eljárásrend, mely eredetileg csak hirdetménnyel indulóegyszerű eljárást tartalmazott, megváltozik oly módon, hogy áru és szolgáltatásbeszerzése esetében nemzeti értékhatártól 25 millió, építési beruházás esetében80 millió forintig hirdetmény közzététele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Közjogi szervezet mint ajánlatkérő

Kérdés: Mit takar a közjogi szervezet megjelölés? Mely ajánlatkérő minősül annak?
Részlet a válaszából: […] ...eldöntenie.[A Kbt. IV. fejezete alkalmazásában ajánlatkérők:– a minisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal, aközpontosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet;– az állam, az előző pontban meghatározott szervezetekenkívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.
1
2