Alkalmassági követelmény módosítása

Kérdés: Miért jelent problémát az, ha az ajánlatkérő az alkalmasságot "lazítja", az alkalmassági követelményeket módosítja? (A Hatóság 89/2021. határozatához kapcsolódik a kérdésünk.)
Részlet a válaszából: […] ...ahol az új feltételek ismerete alapvetően befolyásolhatta az érdekelt gazdasági szereplők arra vonatkozó döntését, hogy a közbeszerzési eljárásban tudnak-e részvételre jelentkezni vagy ajánlatot tenni.A Kbt. 55. § (6) bekezdése a felhívás és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

EEKD kötelező tartalmi eleme

Kérdés: Az EEKD-ba be kell-e írni a honlapok elérhetőségét? Van ajánlatkérő, aki hiánypótoltatja, van, aki nem. Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet 6. § (1) bekezdése alapján az ajánlattevő csak akkor kötelezhető a kizáró okok hiányát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Hiánypótlási szabályok értelmezése

Kérdés: Amikor az ajánlatkérő olyan hiánypótlást bocsát ki, melyet jogszabály nem tesz lehetővé – mert például olyan elem pótlására szólítja fel az ajánlattevőt, amit az valójában nem hiánypótoltathat –, mire lehet hivatkozni? Hazai jogesetekre? (Az irányelvben alig van szó hiánypótlásról.)
Részlet a válaszából: […] ...megadása:– nem járhat a 2. § (1)–(3) és (5) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével és– annak során az ajánlatban a beszerzés tárgyának jellemzőire, az ajánlattevő szerződéses kötelezettsége végrehajtásának módjára vagy a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Eljárás alkalmassági követelmény hiányos meghatározása esetén

Kérdés: Az alkalmassági követelmények köréből kimaradt a sorban állás hossza. Van-e lehetőség arra, hogy a dokumentációban jelezzük, vagy igazoláskor a standard harminc napot vegyük figyelembe, ami egyébként általánosan elfogadott?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet 19. § (1) bekezdésének a) pontjában az alábbiak szerint írja elő a vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Gyártó bejelentése a közbeszerzésben

Kérdés: A gyártót be kell jelentenem közreműködőként az ajánlatomban?
Részlet a válaszából: […] ...és az ajánlat kötelező tartalmára vonatkozóan elsősorban az ajánlatkérő eljárást megindító felhívásában és az általa kiadott közbeszerzési dokumentációban, összefoglaló néven a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakat kell figyelembe venni, természetesen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 15.

Üzleti titokká nyilvánítás feltételei

Kérdés: A jelenleg hatályos Kbt. alapján az ajánlattevő ajánlatában üzleti titokká nyilváníthatja-e a költségvetési kiírásban szereplő termék helyett megajánlott áru egyenértékűségének igazolására benyújtott dokumentumokat (gyártói adatlap), amennyiben az ajánlattevő indoklásában arra hivatkozik, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával ismertté válna a versenyelőnyét jelentő beszerzési forrása? Alkalmazhatók-e ebben az esetben a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjának második fordulatában foglaltak?
Részlet a válaszából: […] ...titoknak kíván nyilvánítani. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a teljes mértékben általános információkat nem kell megadni, melyek a közbeszerzési törvény 44. § (2) bekezdésének a), cb), d), valamint e) pontjaiba (alpontjába) írottakat érintik. A problémát az okozza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Dokumentáció kezelésének ellenőrzése "nemzetbiztonsági" tárgyú beszerzéseknél

Kérdés: A 218/2011. kormányrendelet szerinti eljárásban ellenőrizheti-e az ajánlatkérő, hogy a dokumentációt a rendeletben foglaltaknak megfelelően kezelik-e az ajánlattevők?
Részlet a válaszából: […] ...minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló 218/2011. kormányrendelet ugyan már nincs hatályban, de tartalmilag fontos, hiszen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 14.

Jogorvoslati határidők értelmezése

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy a Kbt. 137. §-ának (3) bekezdésében említett 90 napos (objektív) határidő hogyan értelmezendő? Milyen esetben van lehetőség a 15, illetve a 10 napos határidő túllépésére?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 137. §-ának (1)–(10) bekezdéseiben a közbeszerzési jogorvoslattal kapcsolatos határidőket, a határidők számításával kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza az alábbiak szerint:– a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...csak a kiemelt fontosságú módosításokat veszi sorra:– a Kbt. 75. §-ának (2) bekezdése rendelkezik az olyan ajánlattevő közbeszerzési eljárásban való kizárásának lehetőségéről, amely ajánlatában olyan származású árut ajánl, amely számára nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Összeférhetetlenség értelmezése

Kérdés: Bizonytalan vagyok abban, hogy pontosan mit is jelent az összeférhetetlenség szabálya. Arra szeretnék választ kapni, hogy pontosan kik azok, akik az összeférhetetlenség miatt ki vannak zárva az ajánlatadás lehetőségéből? Szeretnék erről egy kis magyarázatot, hogyan kell ezt értelmezni?
Részlet a válaszából: […] ...irataiba az eredményhirdetésig nem tekinthet be [a 80. § (4)bekezdése és a 118. § (4) bekezdése szerinti esetek kivételével] a közbeszerzéstárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezet (atovábbiakban: érdekelt gazdálkodó szervezet)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.
1
2
3
4