Szerződések leválaszthatóságának értelmezése

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Kbt. 19. § (4) bekezdését, mit jelent és milyen célokat szolgál a leválasztás jogintézménye? Mire kell ügyelni akkor, ha az ajánlatkérő élni kíván a leválasztás lehetőségével?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése bizonyos feltételek teljesülése esetén lehetővé teszi egy, az uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó becsült értékű közbeszerzésről kisebb értékű szerződések leválasztását. A jogintézmény hátterében a kisebb vállalkozások piacra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Jogutódlás az ajánlattevő oldalán

Kérdés: Lehetséges-e a jogutódlás ajánlattevői oldalon az ajánlatkérő és az ajánlattevő (esetleg közös ajánlattevők) közötti keretmegállapodás esetében a szerződés megkötése előtt, vagy azt követően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt? A jogutódlás milyen formái megengedettek, alkalmazható-e például a Ptk. 6:208. §-ában szabályozott szerződésátruházás?
Részlet a válaszából: […] ...valamennyi kötelezettség tekintetében tartozásátvállaló nyilatkozatot tesz, és ehhez a kötelemben maradó fél hozzájárul. Akár közbeszerzési eljárás eredményként létrejött kötelem esetében is felmerülhet olyan igény, hogy az ajánlattevőként szerződő felet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...csak a kiemelt fontosságú módosításokat veszi sorra:– a Kbt. 75. §-ának (2) bekezdése rendelkezik az olyan ajánlattevő közbeszerzési eljárásban való kizárásának lehetőségéről, amely ajánlatában olyan származású árut ajánl, amely számára nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Közös ajánlattétel a Kbt. 122. § (7) bekezdésének a) pontja szerinti eljárásban

Kérdés: A 3052-es számú kérdésre adott válaszukban a közös ajánlattevő bevonásának lehetőségével foglalkoznak a Kbt. 122. § (7) bekezdésének a) pontja szerinti eljárásban. Nem kkv gazdasági szereplő közös ajánlattevőként történő bevonása nyilván a törvény szándékának kijátszása lenne, ezért ennek kizárása valóban egyértelműnek tűnik. Az azonban meglepő számunkra, hogy véleményük szerint még kkv közös ajánlattevő bevonására sincs lehetőség. Az ezzel kapcsolatos indoklás ugyan érthető, de nincs ellentmondásban a Kbt. 95. §-ának (2) bekezdésével? Az idézett jogszabályhely kifejezetten megengedi a hirdetmény nélküli tárgyalásban az ajánlattevőknek közös ajánlattevő bevonását, és véleményünk szerint egy kkv gazdasági szereplő bevonásával a jogalkotó szándéka sem sérül. Jól látjuk?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdése értelmében a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megkezdése napján az ajánlatkérő köteles benyújtani a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz az ajánlattételi felhívást, továbbá az ajánlattételre felhívni kívánt gazdasági szereplők nevéről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 29.

Kkv-nak nem minősülő konzorciumi partner bevonása a Kbt. 122. §-ának (7) bekezdése szerinti eljárásba

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy a kiválasztott három kkv mellett az egyik egy nem kkv konzorciumi partnert is bevonjon, mondván, hogy alvállalkozóból lett közös ajánlattevőről van csupán szó?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés életszerű problémát feszeget. Véleményünk szerint nem felel meg a felhívásban, dokumentációban és a közbeszerzési törvényben meghatározott feltételeknek az ajánlat, amennyiben nem a meghívott ajánlattevő tesz ajánlatot. Ténykérdés, hogy a Kbt. direkt módon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.

Új értelmező rendelkezések a Kbt.-ben

Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] ...január 15-étől nemcsak új értelmező rendelkezésekettalálunk a közbeszerzési törvényben, hanem olyan értelmezéseket is, amelyek atörvény hatálybalépésekor is szerepeltek abban, azonban eltérő tartalommal.A fenti hatállyal életbe lépő értelmezéseket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.