Ártáblázat közzététele

Kérdés: A nyertes ajánlattevő üzleti titoknak minősítette az ajánlatában a szakmai ajánlat részeként benyújtott ártáblázatot. Jogszerűen jár el az ajánlatkérő, ha a szerződés közzététele során az ártáblázatot nem teszi közzé a honlapján?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. nyilvánossággal kapcsolatos rendelkezéseire utalunk. A Kbt. 43. §-a rendelkezik arról, hogy a közzétételi kötelezettség mely közbeszerzési dokumentumokra vonatkozik, és hogy az adott dokumentumokat hol kell közzétenni. A közbeszerzési szerződések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Hirdetmény-ellenőrzés

Kérdés: Mi értelme van az eredményhirdetésről szóló tájékoztató hirdemény-ellenőrzésének, amikor nincs is rajta mit ellenőrizni? Miért kell azért fizetni, ami egyébként az eljárási dokumentumokból következik?
Részlet a válaszából: […] ...eredményről szóló tájékoztatóra, szerződésmódosításról szóló tájékoztató hirdetményre az alábbiak szerint:– A közbeszerzési eljárást megindító felhívás, a koncessziós beszerzési eljárást megindító felhívás, a tervpályázati kiírás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Betekintés nem megfelelően jelzett üzleti titkot tartalmazó dokumentumba

Kérdés: Megmutathatja-e az iratbetekintés során azt az iratot az ajánlatkérő, amelyet nem jelölt meg üzleti titokként az ajánlattevő az EKR-ben, de a dokumentum tetejére jól látható betűkkel beírta, hogy üzleti titkot tartalmaz?
Részlet a válaszából: […] ...elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 11. §-a az alábbiak szerint tér ki erre a kérdésre:"11. § (4) A gazdasági szereplő a Kbt. 44. §-ának alkalmazása során az üzleti titkot tartalmazó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 14.

Közzétételi kötelezettség keretmegállapodásos eljárásban

Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy amennyiben az ajánlatkérő beszerzési igényét központi beszerző szervezet által kötött keretmegállapodásból közvetlen megrendeléssel; írásbeli konzultációt követő szerződéskötéssel; versenyújranyitás lefolytatását követő szerződéskötéssel valósítja meg, úgy az ajánlatkérő köteles az EKR-ben közzétenni a Kbt. 43. § (1) bekezdése szerinti adatokat, dokumentumokat, így például a közvetlen megrendelést és annak visszaigazolását, továbbá köteles az eljárás adatait, esetleges dokumentumait az EKR-ben rögzíteni? Amennyiben igen, például utazásszervezésnél minden egyes utazás megrendelését külön "eljárásnak" és szerződésnek kell tekinteni, és külön-külön rögzíteni az EKR-ben eljárásként, valamint szerződésként?
Részlet a válaszából: […] ...köteles közzétenni az alábbiak szerint.A Kbt. 43. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles az EKR-en keresztül a Közbeszerzési Hatóság által működtetett nyilvános elektronikus szerződéstárban (a továbbiakban: CoRe), valamint az EKR-ben közzétenni (....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Üzleti titokká nyilvánítás az ajánlatkérő által

Kérdés: Van-e arra lehetőségem, hogy a felhívás vagy az eljárási dokumentumok egy részét üzleti titokká nyilvánítsam, mint az ajánlatkérő? Mi a következménye, ha ezt nem jogszerűen teszem?
Részlet a válaszából: […] ...foglalt feltételek fennállása esetében lesz alkalmazható.A törvény 39. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles a közbeszerzési dokumentumokat a gazdasági szereplők számára elektronikus úton – a regisztrálási adatok megkérésének kivételével –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Üzleti titok a felolvasólapon

Kérdés: A felolvasólap tartalmaz olyan információt, mely üzleti titok tárgyát képezi. Hogyan lehet ezt az EKR-ben kezelni, figyelemmel arra, hogy ebből generál a rendszer bontási jegyzőkönyvet?
Részlet a válaszából: […] ...módon kell benyújtásra kerülnie, melyhez indokolást köteles csatolni az ajánlattevő. Technikai értelemben az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben a felolvasólap nyilvános, mely az ajánlatot benyújtó gazdasági szereplők számára elérhető, és meg is nyitható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Bírálati lap nyilvánossága az elektronikus közbeszerzésben

Kérdés: Nyilvános-e a bírálati lap a kötelező elektronikus közbeszerzés bevezetésével?
Részlet a válaszából: […] ...elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. Korm. rendelet értelmében az ajánlatkérőnek fel kell töltenie az adott eljárás dokumentumai közé a bírálati lapot annak érdekében, hogy az ellenőrzésre jogosult hozzáférjen az iratokhoz, továbbá hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 7.

Azonos tárgyú, hatályos kormányrendeletek "kezelése"

Kérdés: A 2018. január 1. napján hatályba lépett 424/2017. Korm. rendelet mellett hatályban marad a 257/2007. Korm. rendelet is. Kérem iránymutatásukat arra, hogy a párhuzamos hatályt hogyan kell értelmezni!
Részlet a válaszából: […] ...elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. Korm. rendelet (Új Elektronikus Rendelet) mellett a jogalkotó valóban hatályban tartotta a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 14.

Iratbetekintés és üzleti titok kezelése az elektronikus közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Milyen formában lehet majd betekinteni az iratokba azt követően, ha az elektronikus eljárások kötelezőek lesznek? És hogyan lehet az üzleti titkot kezelni?
Részlet a válaszából: […] ...2018. január 1-jén hatályba lépett, az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. Korm. rendelet (Új Elektronikus Rendelet) értelmében amennyiben elektronikus közbeszerzési eljárást kezdeményez az ajánlatkérő, úgy 2018-ban már az új...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 14.

Üzleti titokká nyilvánítás feltételei

Kérdés: A jelenleg hatályos Kbt. alapján az ajánlattevő ajánlatában üzleti titokká nyilváníthatja-e a költségvetési kiírásban szereplő termék helyett megajánlott áru egyenértékűségének igazolására benyújtott dokumentumokat (gyártói adatlap), amennyiben az ajánlattevő indoklásában arra hivatkozik, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával ismertté válna a versenyelőnyét jelentő beszerzési forrása? Alkalmazhatók-e ebben az esetben a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjának második fordulatában foglaltak?
Részlet a válaszából: […] ...titoknak kíván nyilvánítani. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a teljes mértékben általános információkat nem kell megadni, melyek a közbeszerzési törvény 44. § (2) bekezdésének a), cb), d), valamint e) pontjaiba (alpontjába) írottakat érintik. A problémát az okozza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.
1
2
3