Eltérés a nemzeti rezsim szabályaitól saját eljárásrendben

Kérdés: Saját eljárásrendben milyen módon lehet eltérni a nemzeti rezsim szabályaitól?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattételhez (részvételi jelentkezéshez) szükségesek, így különösen:– az odaítélendő szerződés legfontosabb részleteit (a közbeszerzés tárgya, mennyisége, szerződéses feltételek),– az odaítélés módjának rövid leírását (értékelési szempontok és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 8.

Jogorvoslati eljárás kezdeményezése alvállalkozó által

Kérdés: Alvállalkozó kezdeményezhet-e jogorvoslati eljárást?
Részlet a válaszából: […] ...illetve ezek módosításának, valamint a 113. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatás jogsértő volta miatt kérelmet nyújthat be a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara vagy érdekképviseleti szervezet is. (E bekezdésben foglaltak a továbbiakban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Hiánypótlási szabályok értelmezése

Kérdés: Amikor az ajánlatkérő olyan hiánypótlást bocsát ki, melyet jogszabály nem tesz lehetővé – mert például olyan elem pótlására szólítja fel az ajánlattevőt, amit az valójában nem hiánypótoltathat –, mire lehet hivatkozni? Hazai jogesetekre? (Az irányelvben alig van szó hiánypótlásról.)
Részlet a válaszából: […] ...megadása:– nem járhat a 2. § (1)–(3) és (5) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével és– annak során az ajánlatban a beszerzés tárgyának jellemzőire, az ajánlattevő szerződéses kötelezettsége végrehajtásának módjára vagy a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

ESPD alkalmazása hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Kötelező-e az egységes európai közbeszerzési dokumentum alkalmazása sürgősség esetében, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás során?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. az alábbiak szerint teszi kötelezővé az ESPD-t hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében:A törvény 57. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokat – az eljárás során adott kiegészítő tájékoztatás és az egyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...értesítésében;– a módosítás eredményeként a Kbt. továbbra is az ajánlatkérő kötelezettségévé teszi annak vizsgálatát, hogy a beszerzés tárgyának jellege lehetővé teszi-e a részajánlattételt. A Kbt. megtartja az ennek megítélésére vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Tárgyalások bírálati szakaszban szabadon kialakított eljárás lefolytatása esetén

Kérdés: A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (Kbt.) Harmadik Rész 121. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti esetben, ha az ajánlatkérő a 123. §-ban meghatározott esetben és módon szabadon kialakított eljárást folytat le, határozhat-e az egyszakaszos eljárás ajánlattételi felhívásában úgy, hogy a bírálati szakaszban az ajánlattevőkkel tárgyalásokat folytat?
Részlet a válaszából: […] ...vagy árukat azeljárásból kizár vagy más módon indokolatlan és hátrányos vagy elő­nyösmegkülönböztetésüket eredményezi. Ha a közbeszerzés tárgyának egyértelmű ésközérthető meghatározása szükségessé tesz meghatározott gyártmányú, eredetű,típusú dologra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Eljárástípusok az új Kbt.-ben

Kérdés: Az új Kbt.-ben milyen eljárásfajták vannak? Melyek a főbb változások?
Részlet a válaszából: […] ...azaz a törvénynek azt a rendelkezését, miszerint az ajánlatkérőnekaz alkalmassági követelmények meghatározását a közbeszerzés tárgyára kellkorlátoznia, és azokat – a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel -legfeljebb a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.

Ajánlatkérők saját eljárásrendje

Kérdés: Úgy hallottuk korábban, hogy az ajánlatkérők meghatározhatják az eljárás rendjét. Ez így lesz-e a jövő évtől, és ha igen, milyen keretek között?
Részlet a válaszából: […] ...vagy árukat az eljárásból kizár, vagy más módonindokolatlan és hátrányos vagy előnyös megkülönböztetésüket eredményezi. Ha aközbeszerzés tárgyának egyértelmű és közérthető meghatározása szükségessé teszmeghatározott gyártmányú, eredetű, típusú dologra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Alkalmasság hirdetmény nélküli tárgyalásos – egyszerű – eljárásban

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő a nemzeti értékhatár felett egyszerű eljárásban hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmaz a rendkívüli sürgősségre tekintettel, a Kbt. 135. §-a előírja, hogy azzal az ajánlattevővel kell tárgyalni, aki rendkívüli sürgősséggel teljesíteni tud. Ebben az esetben a Kbt. 131. §-a szerint az eljárás nem ajánlattételi felhívással indul, és a Kbt. 135. §-a szerint az ajánlattevőnek a kizáró okokról nyilatkoznia kell, az erre vonatkozó igazolásokat pedig 8 napon belül kell benyújtania. Ilyen esetben alkalmassági követelményeket nem kell meghatározni, hiszen egy meghatározott féllel történik a tárgyalás?
Részlet a válaszából: […] ...ha az ajánlatkérődokumentációt készít, és a dokumentációt az ajánlattételi felhívássalegyidejűleg nem küldte meg;– a közbeszerzés tárgyát, illetőleg mennyiségét(nómenklatúra);– a szerződés meghatározását, amelynek megkötése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Beszerzési tárgyhoz hasonló tárgyú referencia mint hamis adatszolgáltatás

Kérdés: Hamis adatszolgáltatásnak minősül-e, amennyiben referenciaként a felhívás beszerzési tárgyához hasonló tárgyú referenciát nyújt be ajánlattevő? (Ajánlatkérő ezt írta elő, de nehezen értelmezhető, ezért az ajánlatkérő lehet, hogy másként értené.)
Részlet a válaszából: […] ...valós referencia volt. Amennyiben az ajánlattevőnem fogadja el az ajánlatkérő véleményét, és bizonyítani tudja, hogyreferenciája a beszerzés tárgyához hasonló volt, akkor jogorvoslati eljárástindíthat. A hamis adatszolgáltatás természetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.
1
2