Határidőn túl érkezett előzetes vitarendezés iránti kérelem kezelése

Kérdés: A Kbt. az előzetes vitarendezésre három munkanapos határidőt biztosít. Hogyan jár el helyesen az ajánlatkérő, ha e határidőn túl érkezik vitarendezési kérelem? Dönthet-e úgy, hogy érdemben foglalkozik vele?
Részlet a válaszából: […] ...eljárásban keletkezett bármely – a b) pont szerintieken kívüli – dokumentum;– bármely érdekelt gazdasági szereplő vagy a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara vagy érdek-képviseleti szervezet (e paragrafus alkalmazásában a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] Az energetikai tárgyú törvénymódosítások között a Kbt.-térintő több szabály is megjelent, melyet az Országgyűlés már elfogadott, és aMagyar Közlöny 2011. március 25-i számában kihirdetésre került. Az alábbiakbanösszefoglaljuk a legfontosabb változásokat, melyek a 2011....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Többfordulós eljárás indokoltsága

Kérdés: Mikor indokolt az ún. többfordulós eljárás igénybevétele? Mely eljárástípusoknál jöhet ez szóba?
Részlet a válaszából: […] ...amelyben az ajánlatkérő az általa (etörvényben előírtak szerint) kiválasztott részvételre jelentkezőkkelpárbeszédet folytat a közbeszerzés tárgyának, illetőleg a szerződés típusának ésfeltételeinek (az ajánlatkérő által meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Bírság meghatározásakor irányadó szempontok

Kérdés: Kivel szemben szabhat ki a Döntőbizottság bírságot, és milyen szempontokat tekint irányadónak a bírság mértékének megállapításakor a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. az alábbiakban határozza meg a Döntőbizottsághatáskörét.A törvény 316. §-ának (1) bekezdése szerint aközbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokbaütköző magatartás vagy mulasztás miatt e rész rendelkezései szerintjogorvoslatnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.

Ajánlatok megfelelőségének értelmezése

Kérdés: Miért nem nyilváníthatja az ajánlatkérő eredménytelenné az eljárást a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján, és mit jelent az a gyakorlatban, hogy az ajánlatok egyéb módon nem felelnek meg a jogszabályi feltételeknek?
Részlet a válaszából: […] ...elkészítésesorán vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el,illetőleg az eljárásba nem vonható be a közbeszerzés tárgyával kapcsolatosgazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezet (azaz az érdekelt gazdálkodószervezet), illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Eljárás "személyre szabott" kiírás esetén

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlatkérő olyan kizárási okot fogalmaz meg a kiírásban, amelyből egyértelműen látható, hogy az adott közbeszerzési eljárás konkrét, előre meghatározott ajánlattevőre lett kiírva?
Részlet a válaszából: […] ...jogosultságot alátámasztó tényeket;– kérelemmel érintett közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjéneknevét, székhelyét és a közbeszerzés tárgyát, illetőleg a közbeszerzési eljárásmellőzésével történő beszerzés esetében a beszerző nevét, székhelyét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Szubjektív bírálat, szakértők a bírálati eljárásban

Kérdés: A hatályos szabályozás szerint van-e lehetőség ún. szubjektív bírálatra? Igénybe vehetők-e a bírálat során független szakértők?
Részlet a válaszából: […] ...másszakaszában az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevontszemélyeknek, illetőleg szervezeteknek megfelelő – a közbeszerzés tárgyaszerinti, közbeszerzési és pénzügyi – szakértelemmel kell rendelkezniük. Azajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága

Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?
Részlet a válaszából: […] ...ha az ajánlatkérő dokumentációtkészít, és a dokumentációt az ajánlattételi felhívással egyidejűleg nem küldtemeg;– a közbeszerzés tárgyát, illetőleg mennyiségét;– a szerződés meghatározását, amelynek megkötése érdekébentárgyalni kívánnak;–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.