Hiánypótlás kizártsága

Kérdés: Az új Kbt. szerint mi az, ami nem hiánypótolható?
Részlet a válaszából: […] ...vagy a felvilágosítás megadása: nem járhat a 2. § (1)-(3) és (5) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével és az ajánlatban a beszerzés tárgyának jellemzőire, az ajánlattevő szerződéses kötelezettsége végrehajtásának módjára vagy a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 11.

Értékelési szempontokra vonatkozó szabályok az új Kbt.-ben

Kérdés: A 2015. november 1-jétől hatályba lépő Kbt.-szabályok hoznak-e változást az ajánlatok értékelési szempontjai vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] Az alábbiakban az újdonságokat kiemelve ismertetjük az új szabályozás értékelési szempontokra vonatkozó tartalmát.A nyertes ajánlattevő kiválasztásának szempontrendszerét az új szabályozás három csoportra osztja, a legalacsonyabb ár, a legalacsonyabb költség és a legjobb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 11.

Beszerzés tárgyának meghatározása a kiírásban

Kérdés: Az ajánlatkérő a dokumentációban nem adott meg konkrét példányszámokat, csak nagyon tág intervallumot tól-ig megjelöléssel a beszerzés tárgyát képező termék vonatkozásában. Ennélfogva árakat sem tudunk megalapozottan adni, mert az nagyban függ a példányszámtól. Az előzetes vitarendezés iránti kérelmünket az ajánlatkérő elutasította azzal, hogy korábban is érkezett érvényes ajánlat a fenti tartalmú felhívás (dokumentáció) alapján. Jogszerű így a kiírás?
Részlet a válaszából: […] ...38. § (3) bekezdésének d) pontja egyértelműen előírja, hogy az eljárást megindító felhívásnak tartalmazni kell különösen a közbeszerzés tárgyának és mennyiségének megjelölését.Az nem lehet az ajánlatkérő egyedüli érve, hogy volt már, aki képes volt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Dokumentáció kötelező tartalmi eleme

Kérdés: A dokumentáció kötelező tartalmi eleme maga az ajánlati felhívás?
Részlet a válaszából: […] ...eljárásban a megfelelő ajánlattétel, továbbá az ajánlatok érdemi összehasonlítása érdekében az ajánlatkérő köteles a közbeszerzés tárgyára vonatkozó, annak megfelelő árazatlan költségvetést az ajánlattevők rendelkezésére bocsátani.A (4) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Ismétlődő jellegű beszerzések

Kérdés: Milyen kötelezettségei vannak az ajánlatkérőnek az ismétlődő jellegű közbeszerzésre kiírt pályázatok vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] A kérdés vélhetően az eljárást megindító hirdetménymintában található megjelölési kötelezettségre vonatkozik, mely az eljárást megindító felhívás Kiegészítő információk nyújtására vonatkozó rész VI.1. pontjában kérdez rá az ismétlődő jellegre, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 13.

Keretmegállapodás egy ajánlattevővel

Kérdés: Milyen közbeszerzési eljárás az, melynek megnevezése: keretmegállapodás egy ajánlattevővel?
Részlet a válaszából: […] ...felhívja az ajánlattevőt a korábban megtett ajánlata kiegészítésére. A konzultációra szóló felhívásnak tartalmaznia kell az adott közbeszerzés tárgyára és szerződéses feltételeire vonatkozó adatokat. Az ajánlattevő a konzultáció során csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 13.

Ajánlatkérő megrendelési kötelezettsége keretmegállapodásos eljárás alapján

Kérdés: A dokumentációval megküldött szerződéstervezet azt tartalmazza, hogy a keretszerződés alapján a megrendelő a beszerzés tárgyát képező termékek vonatkozásában nem köteles azok megrendelésére, a szerződés az ő oldalán nem keletkeztet megrendelési kötelezettséget. Ez így jogszerű? Elkészítjük a pályázatot, kalkulálunk, kapacitást biztosítunk, és előfordulhat, hogy egyáltalán nem rendel meg az ajánlatkérő semmit? Jár-e ilyenkor kártérítés, van-e lehetőség a szerződés/dokumentáció megtámadására?
Részlet a válaszából: […] A keretmegállapodásos eljárás keretein belül az ajánlatérő gyakorlatilag főszabályként nem vállal kötelezettséget arra, hogy az általa meghatározott kereteken belül közbeszerzési eljárást folytat le, kivéve egy esetben.A Kbt. 109. §-ának (5) bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 18.

Alkalmassági minimumkövetelmény előírásának módja

Kérdés: A 310/2011. kormányrendelet referenciára vonatkozó 15. §-a (1)-(3) bekezdéseinek a) pontja – a műszaki szakmai alkalmasság körében – egyaránt azt tartalmazza, hogy az ajánlatkérő köteles három (építési beruházás esetén öt) év teljesítését figyelembe venni. Egyesek szerint ezt úgy kell értelmezni, hogy az ajánlatkérő az alkalmassági minimumkövetelményt csak úgy írhatja elő, hogy mindhárom (illetőleg öt) évre vonatkozóan összesen írja elő a referenciával való rendelkezést. Kérdés, hogy mindegyik évre – évente is – előírható-e a beszerzés tárgyával kapcsolatos referenciával rendelkezés [természetesen figyelemmel a Kbt. 55. §-ának (3) bekezdése szerinti követelményre]?
Részlet a válaszából: […]  A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okokigazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjárólszóló kormányrendelet előírja, hogy a legjelentősebb szállítások ismertetéséthárom/öt év vonatkozásában köteles az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 11.

Kizárás 10 százalék alatti alvállalkozó által megvásárolt dokumentáció felhasználása miatt

Kérdés: Egy gazdálkodó szervezet megvásárolta a dokumentációt, de nem indult önállóan az eljárásban, hanem a mi alvállalkozónkként lépett fel – 10 százalék alatti mértékben. Mi nem vásároltuk meg a dokumentációt, hanem az előbbiek szerinti alvállalkozó által megvettet használtuk fel az ajánlattételhez. Az ajánlatkérő emiatt kizárt minket az eljárásból. Jogszerűen tette ezt? Más lenne a helyzet, ha az alvállalkozói közreműködés 10 százalék feletti lett volna?
Részlet a válaszából: […] ...kötelező, azaz csak az tehet ajánlatot, aki aztátvette, megvásárolta. Ennek praktikus háttere az, hogy a dokumentációban kella közbeszerzés tárgyára vonatkozó műszaki leírást, továbbá a szerződéstervezetmegadni, így a dokumentáció ismerete nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Egyoldalú bírálati szempont alkalmazása

Kérdés: Az a tapasztalatunk, hogy az utóbbi időszakban a bírálati szempont szinte kizárólag a legalacsonyabb ellenszolgáltatást jelenti. Ez azonban sok esetben ellátási nehézségeket, nem megfelelő színvonalú szolgáltatást eredményez. Mit lehet ez ellen a gyakorlat ellen tenni? Van-e olyan KT-állásfoglalás, amely szabályozza ezt a kérdést?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatbírálati szempont alkalmazása esetén szemelőtt kell tartaniuk, hogy az általuk meghatározott egyes részszempontokkörében csak a beszerzés tárgyára vonatkozó elemek kerülhetnek értékelésre.Ezzel összefüggésben olyan praktikus javaslatokat tesznek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.