Alvállalkozó igénybevétele közbeszerzésre kötelezett ajánlattevő által

Kérdés: A Kbt. 5. § (1) bekezdésének e) pontja alapján közbeszerzésre kötelezett szervezet ajánlattevőként kíván indulni egy közbeszerzési eljáráson. A szűkös eljárási határidőket figyelembe véve hogyan tud jogszerűen ajánlattevőként megjelenni a szervezet, ha nyertessége esetén a teljesítéshez olyan alvállalkozó igénybevételére is szükség lenne, amellyel a szervezet maga is csak a közbeszerzési eljárás lefolytatását követően köthet szerződést? Ha az ajánlata leadásáig nem egyezik meg a jövőbeni alvállalkozóval, akkor ajánlatával jelentős kockázatot vállal (sikerül-e olyan áron alvállalkozót bevonni, amivel előzetesen kalkulált), ha viszont megegyezik, akkor hogyan tud a saját közbeszerzési kötelezettségének eleget tenni?
Részlet a válaszából: […] ...során nem tudhatja előre, vajon pontosan miben egyezhet meg a későbbiekben az alvállalkozóival, amennyiben a tárgyalás során változik a beszerzés tárgya. Érdemes rugalmasabb lehetőséget figyelembe venni, indikatív árajánlatot kérni, megtenni minél korábban mindent...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

IT-eszközök beszerzése DBR-ben

Kérdés: Annak az ajánlatkérőnek, amely nem KEF-köteles, van-e értelme IT-eszközökre kiírnia egy DBR-t?
Részlet a válaszából: […] ...van szó, amelyeket egyértelműen képes azonosítani az ajánlatkérő. A DBR előnye, hogy nem kell feltétlenül teljesen pontosan megadni a közbeszerzés tárgyát az eljárás megindításakor, erre utal a közbeszerzési törvény 106. §-ának (4) bekezdése.A 106. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...értesítésében;– a módosítás eredményeként a Kbt. továbbra is az ajánlatkérő kötelezettségévé teszi annak vizsgálatát, hogy a beszerzés tárgyának jellege lehetővé teszi-e a részajánlattételt. A Kbt. megtartja az ennek megítélésére vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] Az energetikai tárgyú törvénymódosítások között a Kbt.-térintő több szabály is megjelent, melyet az Országgyűlés már elfogadott, és aMagyar Közlöny 2011. március 25-i számában kihirdetésre került. Az alábbiakbanösszefoglaljuk a legfontosabb változásokat, melyek a 2011....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Eredménytelenség közszolgáltató keretmegállapodásos eljárásában

Kérdés: Különös ajánlattevőnél, ha a keretmegállapodásos eljárás esetében csak két ajánlattevőm van, eredménytelen-e az eljárás? Egyáltalán megjelölhetem például a hirdetményben, hogy csak egy ajánlattevővel szeretnék tárgyalni közszolgáltatóként?
Részlet a válaszából: […] ...tevők keretszámát, amelynek legfeljebbfelső határáig terjedő számú ajánlattevővel köt majd keretmegállapodást. Akeretszámnak a közbeszerzés tárgyához, az eljárás sajátos jellemzőihez kelligazodnia, és minden körülmény között biztosítania kell a valódi versenyt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Szerződéskötés több megrendelővel gesztori eljárásnál

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő gesztorként jár el, lehet-e egy közbeszerzési eljárás eredményeként több megrendelővel szerződést kötni? (Több megrendelő – egy vállalkozó vagy külön-külön megrendelő – egy vállalkozó.)
Részlet a válaszából: […] Ha az eljárást megindító hirdetményben egyértelmű volt, hogymás nevében jár el, akkor más is köthet szerződést. A válasz a beszerzéstárgyától, eljárástípusától függ. Amennyiben lehetőség volt részajánlattételre, eleve többszerződés születik. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága

Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?
Részlet a válaszából: […] ...ha az ajánlatkérő dokumentációtkészít, és a dokumentációt az ajánlattételi felhívással egyidejűleg nem küldtemeg;– a közbeszerzés tárgyát, illetőleg mennyiségét;– a szerződés meghatározását, amelynek megkötése érdekébentárgyalni kívánnak;–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.