9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 A FAKSZ tevékenységi köre
Kérdés: A közelmúltban hatályba lépett új, illetve módosított jogszabályok alapján eléggé nehezen értelmezhető a FAKSZ tevékenységi köre, jogköre. Az állami beruházási törvény és a Kbt. között hogyan határozzák meg együttesen, hogy milyen szabályokat kell követni? Pl. a FAKSZ milyen feltételek alapján jogosult önkormányzatok részére értékhatárhoz kötötten vagy kötetlenül építési beruházásokra irányuló közbeszerzési eljárást lefolytatni?
2. cikk / 9 Szerződésmódosítás több jogalapon
Kérdés: Mi a követendő megoldás akkor, amikor több jogalapja is lehet a szerződésmódosításnak? Hogyan kell eljárni? Mindenképpen kell választani egyet?
3. cikk / 9 DBR működése
Kérdés: Élelmiszer-beszerzés keretében hosszú távra szeretnénk szerződni. A keretmegállapodás nem vált be, ennél lényegesen több szállítóra lenne szükségünk, azonban a szállítók, főleg a helyiek többsége nem képes mindenre ajánlatot tenni, nyolcvan részre pedig nem tudunk kiírni eljárást, és nem is szeretnénk, ezt egyébként az EKR sem támogatja. A FAKSZ írt egy szakvéleményt, amelyben a dinamikus beszerzési rendszert promotálja, de nem derül ki abból, hogy az mivel lenne jobb megoldás. Kérdésünk tehát, hogy miért a DBR a megfelelő megoldás?
4. cikk / 9 Szerződésmódosítási kötelezettség és dokumentálása
Kérdés: Keretszerződést kötöttünk az ajánlattevővel. A szerződésben a beszerzés tárgyát képező termékek vonatkozásában tételesen meghatároztuk, hogy melyik termékből mennyit rendelünk majd a szerződéses időszak alatt. Ha a szerződéses összeg, valamint a szerződés szerinti termékkör nem változik, azonban a megrendelendő termékek mennyiségi megosztásán változtatni kívánunk, akkor kell-e emiatt szerződést módosítani? Illetve ha módosítunk, hogyan és milyen módon kell dokumentálni?
5. cikk / 9 Beszerzési tárgyak felhasználásának közvetlen összefüggése
Kérdés: A szennyvíztelep és a szennyvízhálózat fejlesztéseinél a beszerzési tárgyak és rendeltetésük ugyan nem azonosak, de egymással közvetlenül összefüggenek-e? Konkrétan: a szennyvíztisztító telep felújítási munkái (iszapsűrítő berendezés felújítása, iszaplepény-szivattyú felújítása vagy beszerzése, átemelőszivattyúk frekvenciaváltójának felújítása, cseréje stb.) egybeszámítandók-e a szennyvízcsatorna hálózati munkákkal (gerinccsere, aknák közötti gerinccsere, aknafelújítás, aknaépítés és visszacsapószelep beépítése stb.)?
6. cikk / 9 Egybeszámítás országos működés esetén
Kérdés: A módosított Kbt. 40. § (5) bekezdés szerint az általános javítási munkálatokra vonatkozó építési beruházások becsült értékét akkor is egybe kell számítani, ha több építménnyel kapcsolatosak – feltéve hogy a (2) bekezdés szerinti feltételek fennállnak. Hogyan értelmezendő ez egy országos működésű cég esetében? Például az ország keleti részén fekvő település ingatlanának festés-mázolási munkáit egybe kell számítani egy nyugati területen lévő ingatlanéval?
7. cikk / 9 Egy ajánlat tárgyalásos eljárásban
Kérdés: Nem vezet-e visszaélésre az, ha tárgyalásos eljárásban csak egy ajánlat érkezik, és az ajánlatkérő az egyetlen ajánlatot tevővel tárgyal? Összeegyeztethető-e ez a közbeszerzés jogintézményével, indokával?
8. cikk / 9 A Kbt. 40. § (2) bekezdésének alkalmazása, a beszerzés építési beruházássá minősítése
Kérdés: Költségvetési intézmény – mint vagyonkezelő – szolgálati lakásaiban nyílászárókat cserélne, és 12 hónapon belül a tetőt is felújítaná. Jól gondoljuk-e, hogy ebben az esetben alkalmazni kell a Kbt. 40. §-ának (2) bekezdését, valamint hogy ez építési beruházásnak minősül a törvény 25. § (1) bekezdés a) pontja, 1. számú melléklete szerint (az értékhatár 90 millió forint)?
9. cikk / 9 Rendeltetésazonosság, felhasználás összefüggése, egybeszámítás a Kbt.-ben
Kérdés: Hogyan értelmezendő a Kbt. 40. § (2) bekezdés c) pontjának első (rendeltetése azonos vagy hasonló) és második (felhasználásuk egymással összefügg) fordulata? Hogyan kell értelmezni a Kbt. ún. egybeszámítási rendelkezését, milyen célt szolgál ez az előírás?
