Ajánlattételi felhívás és tárgyalási meghívó

Kérdés: Mi a különbség az ajánlattételi felhívás és a tárgyalási meghívó között?
Részlet a válaszából: […] ...gazdasági szereplőknek. A tárgyalásimeghívó az ajánlatkérő nevét, székhelyét, a tárgyalás helyét és idejét, továbbálegalább a beszerzés tárgyát és mennyiségét kell, hogy tartalmazza. A tárgyalási meghívó küldése tehát a Kbt. 92. § (4)bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 13.

Összeférhetetlenség értelmezése

Kérdés: Bizonytalan vagyok abban, hogy pontosan mit is jelent az összeférhetetlenség szabálya. Arra szeretnék választ kapni, hogy pontosan kik azok, akik az összeférhetetlenség miatt ki vannak zárva az ajánlatadás lehetőségéből? Szeretnék erről egy kis magyarázatot, hogyan kell ezt értelmezni?
Részlet a válaszából: […]  Amennyiben a hatályos szabályt elemezzük, ebben ki vannakzárva a megközelítés szerint azok az ajánlattevők, akik valamilyen szempontbólkapcsolódnak az ajánlatkérőhöz vagy a bírálóbizottsági tagokhoz, illetve azeljárás felhívásának és dokumentációjának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Ajánlattevő összeférhetetlenségi nyilatkozata

Kérdés: Mi alapján kötelezheti az ajánlatkérő az ajánlattevőt arra a nyilatkozatra, hogy vele szemben nem állnak fenn a Kbt. 10. §-ának meghatározott összeférhetetlenségi okok?
Részlet a válaszából: […] ...szakaszában az ajánlatkérőnevében nem járhat el, illetőleg az eljárásba nem vonható be (erőforrást nyújtószervezetként sem) a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységetvégző gazdálkodó szervezet (érdekelt gazdálkodó szervezet), illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Összeférhetetlenség a Kbt.-ben

Kérdés: A Kbt. mely személyek, szervezetek vonatkozásában tartalmaz összeférhetetlenségi szabályokat?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő nevében eljáró, továbbá– az eljárásba bevont gazdálkodó szervezet, azaz érdekeltgazdálkodó szervezet, aki a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdaságitevékenységet végez, azaz potenciális ajánlattevő.Az összeférhetetlenségi szabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Alapítványi összeférhetetlenség

Kérdés: Ha egy alapítvány segít a támogatást kérő intézménynek, és utána ez az alapítvány szeretne szolgáltatni, ezt megteheti-e?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény összeférhetetlenségi szabályaértelmében erre nincs lehetőség, amennyiben a támogatást kérő intézményneknyújtott segítségnyújtás vélhetően a későbbiekben elnyert pályázatbólfinanszírozott szolgáltatásnyújtást jelenti. Ennek oka, hogy utóbbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

Összeférhetetlenségi nyilatkozattételi kötelezettség

Kérdés: Összeférhetetlenségi nyilatkozatot csak a bírálóbizottsági tagoknak kell aláírniuk, vagy az eljárásban részes más személyeknek is – például önkormányzati képviselő?
Részlet a válaszából: […] ...elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában azajánlatkérő nevében nem járhat el, illetőleg az eljárásba nem vonható be aközbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodószervezet (azaz az érdekelt gazdálkodó szervezet), illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 31.

Piackutatás a közbeszerzésben

Kérdés: A piackutatásra vonatkozóan milyen előírások vannak? Van-e erre külön szabályozás vagy "gyakorlati útmutató"? Hogyan történjen ennek dokumentálása? Meghatározott-e, hogy milyen területi körben kell felmérni a piacot, illetve a felmérés milyen időszakot érintsen?
Részlet a válaszából: […] ...elkészítése során vagy azeljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el, illetőleg azeljárásba nem vonható be a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdaságitevékenységet végző gazdálkodó szervezet (azaz az érdekelt gazdálkodószervezet), illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 6.

Szolgáltatásbeszerzés pályázaton nyert összegből, egyszerű eljárás szabályainak alkalmazása

Kérdés: Költségvetési intézmény (mint ajánlatkérő) pályázaton nyert 8 800 000 Ft-ot (azaz nyolcmillió-nyolcszázezer forintot), amelyen szolgáltatást szeretne vásárolni. A közbeszerzési törvényt értelmezve, ez egy egyszerű közbeszerzési eljárással lehetséges, és alkalmazni kell rá a Kbt. 299. § (1) bekezdésének pontjait. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben mindenképpen kell-e több árajánlatot kérni, vagy sem, valamint a Kbt. 300. §-át csak az ajánlatok benyújtásától számítva vehetem figyelembe?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján nehezen eldönthető, hogy a Kbt.egybeszámítási szabályai miként alkalmazhatók. Feltételezzük ezért, hogyhasonló tárgyú szolgáltatásbeszerzés nem történt ebben az évben, és jelenlegúgy tűnik, nem is fog. Feltételezzük továbbá, hogy egy szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.

Ajánlatok megfelelőségének értelmezése

Kérdés: Miért nem nyilváníthatja az ajánlatkérő eredménytelenné az eljárást a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján, és mit jelent az a gyakorlatban, hogy az ajánlatok egyéb módon nem felelnek meg a jogszabályi feltételeknek?
Részlet a válaszából: […] ...elkészítésesorán vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el,illetőleg az eljárásba nem vonható be a közbeszerzés tárgyával kapcsolatosgazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezet (azaz az érdekelt gazdálkodószervezet), illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Tanulmányterv készítőjének összeférhetetlensége

Kérdés: Összeférhetetlen-e a kiviteli terv elkészítésére kiírt eljárásban az az ajánlattevő, aki korábban ugyanannak az eljárásnak (beszerzésnek) a tanulmánytervét készítette el?
Részlet a válaszából: […] ...elkészítése során vagy azeljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el, illetőleg azeljárásba nem vonható be a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdaságitevékenységet végző gazdálkodó szervezet (érdekelt gazdálkodó szervezet),illetőleg az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.