Hiánypótlás, érvénytelenség

Kérdés: Építési beruházásban az ajánlatkérő árazatlan költségvetést adott ki. Az ajánlattevő ajánlatát úgy nyújtotta be, hogy a beárazott költségvetés nem tartalmazta az összes – ajánlatkérő által kiadott – költségvetési sort. (Nem hiányosan töltötte ki, vagy nem adott árat egyes sorokra, hanem sorokat törölt az ajánlatkérő által kiadott költségvetésből.) A Kbt. 63. §-ának (8) bekezdése kiterjedhet-e arra, hogy az ajánlattevő hiánypótlás keretében pótolja a hiányzó költségvetési tételeit (sorait) és egységárait, feltéve hogy a javítás a teljes ajánlati ár változását nem eredményezi, vagy ilyenkor az ajánlat érvénytelen?
Részlet a válaszából: […] ...nem járhat:– a 2. § (1)-(4) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével vagy– az ajánlati kötöttség megsértésével, azaz a beszerzés tárgyára vagy a szerződés feltételeire adott tartalmi ajánlat (a továbbiakban: szakmai ajánlat) módosításával – a) és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.

Alvállalkozó cseréje 2012-ben

Kérdés: Cserélhetek-e alvállalkozót az új Kbt. alapján?
Részlet a válaszából: […] ...Egy gazdaságiszereplőnek a szerződés teljesítésében való részvétele arányát az határozzameg, hogy milyen arányban részesül a beszerzés tárgyának általános forgalmi adónélkül számított ellenértékéből.A teljesítés során azonban nagyobb szabadsága...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Jogsértés tájékoztatás függvényében

Kérdés: Az NFÜ az alábbi tájékoztatást adta számunkra, mellyel nem tudunk mit kezdeni, mivel beszerzési tárgyunk olyan bonyolultságú, hogy fel sem merül nyílt eljárás lebonyolítása, mindenféleképpen tárgyalásos eljárást célszerű indítanunk. Ezek szerint ezzel törvényt sértünk? "2. A közbeszerzési eljárások esetében kiemelt elvárás, hogy a projektgazdák alapesetben a közbeszerzés nyílt eljárásos formáját alkalmazzák. Bár a hazai közbeszerzési törvény szerint megfelelő feltételek esetén tárgyalásos eljárás is alkalmazható, a közelmúltban lefolytatott európai uniós ellenőrzések tapasztalata az, hogy a tárgyalásos eljárással élő kedvezményezettek ellenőrzésének időigénye és a kilátásba helyezett szabálytalansági eljárások száma jelentősen nő. A tárgyalásos eljárás tehát kiemelkedő kockázatot jelent mind a kedvezményezett, mind a tagország számára. A nyílt eljárással lefolytatott közbeszerzések időigénye nem hosszabb a tárgyalásos eljárásnál, ugyanakkor előnye a széles körű verseny, átláthatóság, az esélyegyenlőség elvének fokozott érvényesítése. Mindezek alapján a kedvezményezettek számára ezúton szeretném megfogalmazni azt az elvárást, hogy általános gyakorlatként nyílt eljárást alkalmazzanak. Tájékoztatom Önöket arról, hogy a fentiek okán jogszabály-módosítást is kezdeményeztem, annak érdekében, hogy tekintettel a visszafizetési kockázatra, mindazon kedvezményezettek, akik a közbeszerzési törvényben meghatározott tárgyalásos eljárást kívánnak lefolytatni, 100 százalékos biztosítékot legyenek kötelesek nyújtani, amelytől csak külön engedély birtokában lehet eltérni."
Részlet a válaszából: […] ...javasoljukértelmezni, s az eljárás típusának meghatározásakor továbbra is azt javasoljukaz ajánlatkérőknek, legyenek figyelemmel a beszerzés tárgyára és azajánlattevők várható számára, azaz a várható piaci versenyre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Új értelmező rendelkezések a Kbt.-ben

Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] ...az összessége, amelyeket különösen az ajánlattételhez szükségesdokumentáció tartalmaz, és amelyek meghatározzák a közbeszerzés tárgyatekintetében megkövetelt jellemzőket. Ezek alapján a közbeszerzés tárgya olymódon írható le, hogy az megfeleljen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.