Beszerzéshez kapcsolódó tevékenységi kör kérdése konzorcium esetében

Kérdés: Konzorciumban indulunk. A beszerzés tárgyához kapcsolódó tevékenység csak az egyik konzorcium tevékenységi körében szerepel. Ez kizáró ok?
Részlet a válaszából: […] ...Egy gazdasági szereplőnek a szerződés teljesítésében való részvétele arányát az határozza meg, hogy milyen arányban részesül a beszerzés tárgyának általános forgalmi adó nélkül számított ellenértékéből.A rendelkezések értelmében általában az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.

Összeférhetetlenség építési beruházások esetében

Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
Részlet a válaszából: […] ...irataiba az eredményhirdetésig nem tekinthet be [a 80. § (4) bekezdése és a 118. § (4) bekezdése szerinti esetek kivételével] a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: érdekelt gazdálkodó szervezet)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Felhívás "egyéb nyilatkozatok" csatolására

Kérdés: Mi a véleményük arról a közbeszerzési gyakorlatról, mely szerint az ajánlatkérő úgy igyekszik előre kibújni a hirdetmény és a dokumentáció közti esetleges ellentmondásból eredő felelősség alól, hogy a hirdetményben rögzíti azt, hogy "az ajánlathoz az ajánlati dokumentációban meghatározott egyéb nyilatkozatokat is csatolni kell"? Rendszeresen megtörténik, hogy erre hivatkozással olyan nyilatkozatot is bekérnek, mely sem a hirdetményben, de még a dokumentációban sem, hanem csupán a nyilatkozatminták közt szerepel. A nyilatkozatmintában – mely tételesen több területet érint – tehát van egy olyan nyilatkozatelem, melyről való nyilatkozati kötelezettség sem a hirdetményben, sem a dokumentációban nem szerepel. A nyilatkozatmintáról kimondja, hogy annak használata nem kötelező, ugyanakkor kérdésre mégis azt a tájékoztatást kapják az ajánlattevők, mint amit idéztünk. Véleményünk az, hogy a hirdetményben nem lehet általános jellegű (lásd "egyéb" nyilatkozatok) kötelezettséget megállapítani, minden nyilatkozatnak, igazolásnak konkrétnak kell lennie. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...a megfelelő ajánlattétel, továbbá az ajánlatok érdemiösszehasonlítása érdekében az ajánlatkérő köteles a közbeszerzés tárgyáravonatkozó, annak megfelelő árazatlan költségvetést az ajánlattevőkrendelkezésére bocsátani.A (3) bekezdés szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Új kizáró okok és alkalmassági feltételek

Kérdés: A legutóbbi törvénymódosítás tartalmaz-e új kizáró okokat és alkalmassági feltételeket? Ha igen, azok mikortól alkalmazandók?
Részlet a válaszából: […] ...előző legfeljebb háromévi teljes – általános forgalmiadó nélkül számított – árbevételéről, illetőleg ugyanezen időszakban aközbeszerzés tárgyából származó – általános forgalmi adó nélkül számított -árbevételéről szóló nyilatkozatával, attól függően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Ajánlattevő összeférhetetlenségi nyilatkozata

Kérdés: Mi alapján kötelezheti az ajánlatkérő az ajánlattevőt arra a nyilatkozatra, hogy vele szemben nem állnak fenn a Kbt. 10. §-ának meghatározott összeférhetetlenségi okok?
Részlet a válaszából: […] ...szakaszában az ajánlatkérőnevében nem járhat el, illetőleg az eljárásba nem vonható be (erőforrást nyújtószervezetként sem) a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységetvégző gazdálkodó szervezet (érdekelt gazdálkodó szervezet), illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Ajánlati elemek pótolhatatlansága

Kérdés: Vannak-e olyan ajánlati elemek, amelyekre nem biztosítható a hiánypótlás lehetősége?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlat esetében nem nyilváníthatóérvénytelennek a változat kizárólag azon az alapon, hogy a változat elfogadásaesetén a közbeszerzés tárgya árubeszerzés helyett szolgáltatás megrendelésénekvagy szolgáltatás megrendelése helyett árubeszerzésnek minősülne...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Ajánlatok pontosítása

Kérdés: Az ajánlatkérő nem biztosított hiánypótlást. Ehhez képest mit jelent az ajánlatokkal kapcsolatos pontosítás lehetősége? Mit értünk pontosításon?
Részlet a válaszából: […] ...javaslatában az összes ajánlattevőhozzájárult a többi ajánlattevővel való együttes párbeszédhez, és megoldásijavaslatának a beszerzés tárgyára vonatkozó követelmények kialakítása sorántörténő teljes vagy részleges felhasználásához, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Hiánypótlás kizárásának jog- és ésszerűsége

Kérdés: A közbeszerzési eljárásokban ajánlattevőként veszünk részt. Többször tapasztaltuk, hogy az ajánlatkérők nem adnak lehetőséget hiánypótlásra. Bár erre a Kbt. lehetőséget ad, mivel indokolható a gyakorlatban az, hogy a hiánypótlási lehetőség kizárása miatt az ajánlatkérő elessen egy jó és számára gazdaságilag is megfelelő ajánlattól, amelyet kizárólag olyan formai ok(ok) miatt kell elutasítani, amely(ek) hiánypótlási eljárás engedése esetén pótolhatóak lettek volna?
Részlet a válaszából: […] ...esetében az ajánlatkérők (vagy talán aközbeszerzési tanácsadók) egy kicsit jobban odafigyelnek a hiánypótlásengedélyezésére.A közbeszerzés tárgyával kapcsolatos feltételezés, miszerintaz építési beruházások esetében magasabb a hiánypótlás aránya,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

"Veszteséges" ajánlattevő megítélése közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Kizáró ok-e a közbeszerzési eljárásban az, ha a pályázni kívánó cég veszteséges?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti ország joga előírjaközzétételét);– az előző legfeljebb háromévi teljes forgalmáról ésugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának forgalmáról szólónyilatkozatával, attól függően, hogy az ajánlattevő mikor jött létre, illetvemikor kezdte...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.

Ajánlatok megfelelőségének értelmezése

Kérdés: Miért nem nyilváníthatja az ajánlatkérő eredménytelenné az eljárást a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján, és mit jelent az a gyakorlatban, hogy az ajánlatok egyéb módon nem felelnek meg a jogszabályi feltételeknek?
Részlet a válaszából: […] ...elkészítésesorán vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el,illetőleg az eljárásba nem vonható be a közbeszerzés tárgyával kapcsolatosgazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezet (azaz az érdekelt gazdálkodószervezet), illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.
1
2