Ajánlati ár módosítása fedezetcsökkentés miatt, szerződés megkötését követően

Kérdés: Pályázat benyújtását megelőzően önkormányzatunknál feltételes közbeszerzési eljárást folytattunk le, a Kbt. 122/A. § alkalmazása mellett építési beruházást végző kivitelező kiválasztására. Az eljárás eredményes volt, a nyertes ajánlattevővel megkötöttük a feltételes vállalkozási szerződést, melynek hatálybalépési feltétele a benyújtandó pályázat pozitív elbírálása volt. A pályázat bírálati szakaszában a pályázati felhíváson olyan mértékű módosítást eszközöltek a kiírók, mely jelentős mértékben lecsökkentette az önkormányzat szerződés teljesítésére szánt fedezetét (tervek szerint kizárólag a pályázatból finanszírozta volna az önkormányzat a megrendelt munkákat, mely pályázat időközben pozitív elbírálásban részesült). Tekintettel arra, hogy a pályázat megvalósítására biztosított idő szűkös, amennyiben lehetséges, nem szeretnénk új közbeszerzési eljárást lebonyolítani. Lehetséges-e a kivitelezési szerződésben az ajánlati ár módosítása, csökkentése a fenti tényezők miatt, amennyiben e feltételek a szerződést kötő másik fél, kivitelező számára is megfelelőek?
Részlet a válaszából: […] ...132. § elsősorban azt hivatott megakadályozni, hogy az ajánlatkérő indokolatlanul engedje az árat növekedni, továbbá megváltoztassa a beszerzés tárgyát, és olyan elemre terjessze ki, mely eredetileg nem képezte azt.Esetünkben elvileg a 132. §-t nem érintené...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 11.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] Az energetikai tárgyú törvénymódosítások között a Kbt.-térintő több szabály is megjelent, melyet az Országgyűlés már elfogadott, és aMagyar Közlöny 2011. március 25-i számában kihirdetésre került. Az alábbiakbanösszefoglaljuk a legfontosabb változásokat, melyek a 2011....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Dokumentációban szereplő szerződésnek meg nem felelés

Kérdés: A beszerzés tárgya építési beruházás. Általános egyszerű eljárás, tárgyalás nélküli. A műszaki tartalom nagyon pongyolán van meghatározva, bejárás nincs. A csatolt vállalkozási szerződést, ha aláírjuk, akkor elismerjük, hogy van megfelelő besorolású vezetőnk, továbbá rendelkezünk meghatározott jogosítványokkal, bizonyítványokkal. A szerződéstervezet szerinti jogosítványaink nincsenek, a biztosításunk is csak sima építési biztosítás. Nem kell sehol nyilatkozni, hogy elfogadjuk a tervezetet, vagy mit akarunk módosítani, és nem kérik, hogy aláírva csatoljuk a pályázati anyagba. Mi van akkor a szerződéssel, ha megnyerjük a munkát? Az értesítőben megjelenő feltételeknek megfelelünk. A szerződésben meghatározottaknak nem, de azokat nem is kérik.
Részlet a válaszából: […] A Kbt. szerint az ajánlatnak tartalmaznia kell a vonatkozónyilatkozatot. A törvény 70. §-ának (2) bekezdése értelmében az ajánlatnaktartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlatifelhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére, a kért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.

Egy ajánlat tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Nem vezet-e visszaélésre az, ha tárgyalásos eljárásban csak egy ajánlat érkezik, és az ajánlatkérő az egyetlen ajánlatot tevővel tárgyal? Összeegyeztethető-e ez a közbeszerzés jogintézményével, indokával?
Részlet a válaszából: […] Önmagában az a tény, hogy tárgyalásos eljárásban csupán egyajánlat érkezik, és ezzel az ajánlattevővel folytatja le a tárgyalásokat azajánlatkérő, még nem jelent sem visszaélést, sem jogsértést. Az viszont márkomoly problémát jelent, ha amiatt van egy ajánlattevő, mert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Bírálati szempont és alkalmassági kritérium elkülönítése

Kérdés: Mi a különbség a bírálati szempontok és az alkalmassági kritériumok között? A felhívásban ezek elkülönítésére milyen megfogalmazást ajánlanak?
Részlet a válaszából: […] ...mértékének részszempontját;– a részszempontoknak mennyiségi vagy más módon értékelhetőtényezőkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződéslényeges feltételeivel kell kapcsolatban állniuk (az ellenszolgáltatáson kívülpéldául:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Alkalmasság igazolásának gyakorlati szempontjai

Kérdés: Ha az ajánlati felhívásban (dokumentációban) nem egyértelmű az alkalmasság igazolására szolgáló feltételek meghatározása, mi a teendő? Van-e olyan szabály, amely az ajánlatkérőket ebben a tekintetben kötelezi? Lehetséges-e, hogy a Kbt.-ben meghatározott körön kívül is kötelezhető legyen az ajánlattevő az alkalmassági feltételek igazolására?
Részlet a válaszából: […] ...garanciális jellegűrendelkezést tartalmaz, amikor kimondja, hogy az ajánlatkérőnek a bekért adatokés tények esetében mindig a közbeszerzés tárgyára kell szorítkoznia. Ugyanezenjogszabályhely (2) bekezdése értelmében pedig az ajánlati felhívásban meg kellhatározni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 10.

Ajánlati felhívás, dokumentáció tartalma

Kérdés: A Kbt. szerint mit kell tartalmaznia az ajánlati felhívásnak és a dokumentációnak? Az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban milyen módon lehetséges a kirívóan alacsony értékű ellenszolgáltatás meghatározása? Esetleg számszerűsítéssel?
Részlet a válaszából: […] ...alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek. Az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni a közbeszerzés tárgyát, illetőleg mennyiségét. A közbeszerzés mennyiségét úgy is meg lehet határozni, hogy az ajánlatkérő a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 28.