Műszaki gazdasági funkcionális egység meghatározása, egybeszámítás

Kérdés: A településen több vis maior esemény történt, melyet öt alkalommal jelentettünk be vis maior pályázatra a település több pontján keletkezett károk helyreállítására. A helyreállítási munkálatok helyszínileg nem alkotnak egységet, a település különböző részein található út-, híd-, patak- és árok-helyreállításokat takarnak. Az árkok egy része oly módon vannak kapcsolatban, hogy a csapadékvíz elfolyását biztosítják a település különböző pontjain. Az a tény (az árkok esetében), hogy az árkok ugyanazon funkciót látják el, de földrajzilag nincs kapcsolat közöttük, megalapozza-e a műszaki funkcionális egységet? Az út és árok helyreállítását egybe kell-e számítani a település más részein található más út-, árok-helyreállításokkal? A hidak helyreállításának költsége műszaki gazdasági funkcionális egységet alkot-e az alatta található árok, áteresz, patak helyreállítási munkáival? A becsült érték meghatározásakor ezeket egybe kell-e számítani? Egybe kell-e ezeknek a munkálatoknak a költségeit számolni a település más részein található más út-, árok-helyreállításokkal? Az a tény, hogy mindegyik helyreállítási munka vis maior pályázati keretből (bár külön pályázatból) lett finanszírozva, megteremti-e a gazdasági funkcionális egységet? A felvázolt helyreállítási munkálatok becsültérték-meghatározásánál mi az, amit egybe kell számítanunk, mi az, ami gazdasági-műszaki szempontból funkcionális egységet alkot, és így egy beruházásnak minősül?
Részlet a válaszából: […] A kérdések rendkívül komplex helyzetről szólnak, melyet a legfontosabb EUB-döntések ismeretében válaszolunk meg, a lehető legrövidebben, ugyanakkor javasoljuk az érintett döntések részletes áttekintését.A C-187/04. és a C-188/04. számú egyesített ügyekben az Európai Unió...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Szerződésmódosítás több jogalapon

Kérdés: Mi a követendő megoldás akkor, amikor több jogalapja is lehet a szerződésmódosításnak? Hogyan kell eljárni? Mindenképpen kell választani egyet?
Részlet a válaszából: […] Az egyes jogalapok nem zárják ki feltétlenül egymást. Véleményünk szerint szerencsésebb az ajánlatkérő döntésének okát egy adott jogalapra építeni. A Kbt. 141. § (2) bekezdése szerinti ún. "de minimis" esetben az ellenérték növekedésének mindenképpen meg kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

Egybeszámítás nem engedélyköteles építési beruházásoknál

Kérdés: Nem engedélyköteles építési beruházások, például felújítások esetében – a jelenleg hatályos szabályozás szerint – hogyan számítjuk össze az egyes beszerzési tárgyakat? Költségvetési év számít, vagy épületenként számítandók össze a beszerzési tárgyak, vagy a funkcionális összefüggés számít, esetleg a projektszemlélet?
Részlet a válaszából: […] A hatályos Kbt. részekre bontás tilalmának főszabálya az építési beruházást egy adott beruházás vonatkozásában érti, melyre a Kbt. 19. §-ának (3) bekezdése utal, mely a részekre bontás tilalma főszabály mellett az "egybeszámítás" értelmezését tartalmazza.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

Közbeszerzési értékhatárok 2015. november 1-jétől

Kérdés: 2015 novemberétől változnak-e a közbeszerzési értékhatárok?
Részlet a válaszából: […] Az új, közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (továbbiakban Kbt.) 2015. november 1-jei hatálybalépésével egyben hatályba lépett a Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény módosításáról szóló 2015. évi CXLIV....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 11.

Fogalmi elemek értelmezése egybeszámításnál

Kérdés: Az ajánlatkérőnek egybe kell számítania azon árubeszerzések és szolgáltatásmegrendelések értékét, amelyek a) hasonló áruk beszerzésére, vagy szolgáltatások megrendelésére irányulnak, továbbá b) a rájuk vonatkozó beszerzési igény egy időben merül fel. Mit jelent a "hasonló áruk" és az "egy időben merül fel" meghatározás?
Részlet a válaszából: […]  Tekintettel arra, hogy ez idáig nem áll rendelkezésünkreelég információ a Közbeszerzési Döntőbizottság új törvénnyel kapcsolatosgyakorlatát illetően, egyelőre a törvény indokolásából tudunk kiindulni. Azalábbiakban ezt foglaljuk össze röviden. A törvény indokolása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Közbeszerzési értékhatárok 2010-ben

Kérdés: Változtak-e a 2010. évre a közbeszerzési értékhatárok?
Részlet a válaszából: […] A Közbeszerzések Tanácsa elnökének tájékoztatója (KÉ 2010.évi 17. szám, 2010. február 10.) a 2010. évre irányadó közbeszerzésiértékhatárokról részletesen tartalmazza a közbeszerzési értékhatárokat azalábbiak szerint.A közösségi közbeszerzési irányelvekben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

Tanácsi tájékoztatók új értékhatárokra

Kérdés: Hogyan kell érteni az új értékhatárokra vonatkozó tanácsi tájékoztatókat, amikor a törvény nem módosult?
Részlet a válaszából: […] A 2008. évre a 2006. január 15-én hatályba lépett, aközbeszerzésekről szóló, a 2005. évi CLXXII. törvénnyel módosított 2003. éviCXXIX. törvény vonatkozik. A 2007. évhez képest a közösségi értékhatárokbantörtént változás, mely hatással van az ajánlatkérők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 10.

Értékhatárok és jogalkotói szándék

Kérdés: Milyen jogalkotói indok lehet az értékhatárok meghatározása mögött?
Részlet a válaszából: […] A közösségi értékhatárok vonatkozásában nincs mozgástere amagyar jogalkotónak, az értékhatárok meghatározása és forintra történőátváltása is független, uniós döntés eredménye, a 2083/2005/EK bizottságirendelettel módosított 2004/17/EK és 2004/18/EK európai parlamenti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Becsült érték újraszámítása

Kérdés: Tekintettel az MNB árfolyamának változására, kifejezetten az 5 278 000 euró esetében milyen időközönként szükséges a becsült érték újraszámítása önkormányzati cég esetében?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. értékhatárai klasszikus ajánlatkérő esetén akövetkezők.A Kbt. IV. fejezete (közösségi rezsim) alkalmazásában azárubeszerzésre vonatkozó értékhatár– a Kbt. 22. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározottajánlatkérők esetében, valamint akkor, ha a védelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 25.

Közbeszerzési értékhatárok 2007-ben

Kérdés: 2007. évre melyek az irányadó közbeszerzési értékhatárok?
Részlet a válaszából: […] 2007-ben azértékhatárok nem változtak 2006-hoz képest. Az erről megjelent Elnökitájékoztató szerint a közösségi eljárásrendben irányadó közbeszerzésiértékhatárok (a 2083/2005/EK bizottsági rendelettel módosított[1] 2004/17/EK és2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.
1
2