Abszolút értékelési módszer alkalmazhatósága

Kérdés: A D. 359/2017. számú eset alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy az abszolút értékelési módszer nem használható az értékelésnél. Igaz ez?
Részlet a válaszából: […] Az alábbiakban a vonatkozó jogorvoslati határozatból közlünk részleteket, és foglaljuk össze a kérdés szempontjából releváns részeket.Az érintett ügyben az organizációs terv részletezettségénél az ajánlatkérő többek között az alábbiakat értékelte: "A fentieken túl...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 6.

Ajánlati ár figyelembevétele az értékelés során építési beruházások, tervezői, mérnöki szolgáltatások esetén

Kérdés: Amennyiben kivitelezésre és kiviteli terv készítésére egy közbeszerzési eljárás keretében kerül sor (egy szerződés kerül aláírásra), alkalmazni kell-e kötelezően a 322/2015. Korm. rendelet 9. §-ának (3) bekezdésében előírtakat, vagyis hogy az ajánlati ár az értékelés során nem vehető nagyobb mértékben figyelembe, mint a többi értékelési szempont együttesen? Esetleg a kormányrendelet 24. §-ának (3) bekezdése lehet irányadó? Jelen esetben a tervezési munka a becsült érték kb. 2 százalékát teszi ki. Továbbá kötelező-e a Korm. rendelet 9. §-ának (2) bekezdése alapján szakmai minőség értékelésére alkalmas részszempontot előírni ugyanezen közbeszerzési eljárásban a tervezéshez kapcsolódóan?
Részlet a válaszából: […] Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. Korm. rendelet érintett, 9. §-ának (3) bekezdése értelmében az értékelési szempontrendszer...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.

Elektronikus árlejtés folyamatában változtatható ajánlati elemek

Kérdés: Az ajánlatkérő a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás értékelési szempontja alapján bírálja el az ajánlatokat – Kbt. 76. § (2) bekezdésének a) pontja. Az elektronikus árlejtés folyamatában az árakon kívül megváltoztatható-e az eredetileg megajánlott termékek típusa vagy gyártmánya a végső ajánlatban?
Részlet a válaszából: […] A kérdés életszerű, hiszen az elektronikus árlejtés már értékelési szakaszban történik, a beérkezett ajánlatok érvényességének megállapítását követően. Erre az időszakra feloldódik az ajánlati kötöttség. Ez azonban nem vonatkozik másra, mint az "árlejtett" tartalomra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 9.

Értékelési szempontokra vonatkozó szabályok az új Kbt.-ben

Kérdés: A 2015. november 1-jétől hatályba lépő Kbt.-szabályok hoznak-e változást az ajánlatok értékelési szempontjai vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] Az alábbiakban az újdonságokat kiemelve ismertetjük az új szabályozás értékelési szempontokra vonatkozó tartalmát.A nyertes ajánlattevő kiválasztásának szempontrendszerét az új szabályozás három csoportra osztja, a legalacsonyabb ár, a legalacsonyabb költség és a legjobb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 11.

Bontáson készült okiratok

Kérdés: Ha a bontáson nem jelenik meg senki, akkor az ajánlatkérőnek kell-e jegyzőkönyvet készítenie? Ha igen, milyen tartalommal?
Részlet a válaszából: […] A bontással kapcsolatos rendelkezéseket a Kbt. 62. §-a tartalmazza.A rendelkezések szerint az ajánlatok felbontásánál csak az ajánlatkérő, az ajánlattevők, valamint az általuk meghívott személyek, továbbá támogatásban részesülő ajánlatkérő esetében a külön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 9.

Elektronikus árlejtés alkalmazhatósága

Kérdés: Elektronikus árlejtés alkalmazására minden esetben lehetőség van?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus árlejtésre vonatkozó szabályokat a 257/2007. kormányrendelet tartalmazza az alábbiak szerint:– elektronikus árlejtés azokban az eljárásokban, amelyekben a közbeszerzési törvény az elektronikus árlejtés alkalmazását lehetővé teszi, az ajánlatkérő által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 18.

Eredménytelenné nyilvánítás ajánlati ár mértéke alapján

Kérdés: Építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési eljárást indítottunk ajánlatkérőként a Kbt. 122/A. §-ában előírtak szerint (a becsült érték 148 000 000 HUF). A nyertes kiválasztásánál az összességben legelőnyösebb ajánlat értékelési szempontját alkalmaztuk: vállalási ár (súlyszám: 65); garancia időtartama (súlyszám: 35)/min. 36 hónap, a 120 hónapnál magasabb értékekre is a maximális pontszám kerül kiosztásra/adható pontszám részszempontonként: 1-100; bírálati módszer: lineáris arányosítás. A beérkezett ajánlatok közül kettő nettó 150 M Ft alatti árat tartalmaz, de az összességében legelőnyösebb ajánlatban szereplő ellenszolgáltatás minimális mértékben meghaladja ezt az értékhatárt. A Kbt. rendelkezései alapján a szerződés jogszerűen az összességében legelőnyösebb ajánlatot adóval nem köthető meg, de megköthető-e a második helyezettel, vagy az egész eljárást eredménytelenné kell nyilvánítani? Utóbbi esetben milyen indoklással?
Részlet a válaszából: […] Megítélésünk szerint, az eljárást nem lehet eredményesnek nyilvánítani az alábbiakra tekintettel.A Kbt. 121. § (1) bekezdésének b) pontja alapján a 122/A. § szerint abban az esetben, ha az építési beruházás becsült értéke nem éri el a 150 millió forintot, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

Fedezet ismertetése tárgyalásos eljárást követő árlejtésnél

Kérdés: Ha tárgyalásos eljárást követően árlejtést bonyolítok le, mikor kell a fedezetet ismertetnem? A Kbt.-t vagy a 257/2007. kormányrendeletet kell alapul vennem?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. alapján a fedezetet az ajánlati kötöttség beálltakor, az ajánlatok bontását megelőzően kell ismertetni.A törvény 62. §-ának (4) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok – tárgyalásos eljárásban a végleges ajánlatok – bontásának megkezdésekor, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.

Ajánlati kötöttség feloldása elektronikus árlejtésnél

Kérdés: Ha az eljárásban az összességében legelőnyösebb ajánlat értékelési szempontot alkalmazzák, azaz több részszempont van, olyan részszempontok, amelyek kellő pontossággal meghatározhatók (ár, teljesítés időtartama, kötbér mértéke százalékban), lehetséges-e, hogy csak az árra legyen árlejtés? Vagy ebben az esetben mindegyik részszempontra biztosítani kell az árlejtést?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról szóló 257/2007. kormányrendelet 17. §-ának (2) és (3) bekezdése lehetővé teszi az értékelési részszempontok közötti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 12.

Kötelező tervpályázat tervezési szolgáltatás beszerzésekor

Kérdés: Egy építési beruházáshoz kapcsolódó kiviteli terveztetés, ha jól értelmezem, nemzeti eljárásrendben 25 millió forintig például hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, ezen összeg felett hirdetményes, uniós értékhatárnál pedig a 305/2011. kormányrendelet (6)-(7) bekezdésén kívül kötelezően tervpályázati eljárás lehet. Kötelező-e tervezési szolgáltatás esetében tervpályázati eljárást kiírni az új szabályok szerint?
Részlet a válaszából: […]  A tervpályázati eljárás esetében az új szabályozás biztosítegy lehetőséget, amely alapján a Kbt. szerint lehet lebonyolítani az eljárást. A tervpályázati eljárások szabályairól szóló 305/2011.kormányrendelet 1. §-ának (6) bekezdése kibúvót kínál az alábbiak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 11.