Közzététel nemzeti rezsim helyett uniós rezsim alkalmazásakor

Kérdés: Ha a nemzeti rezsim helyett közösségi rezsimben is lebonyolíthatom az eljárást, akkor ez azt is jelentheti, hogy például összefoglaló tájékoztatás helyett nemzeti hirdetményt teszek közzé? (Logikus lenne, hogy az átjárhatóság nemzeti rezsimen belül is működjön.)
Részlet a válaszából: […] A közösségi és a nemzeti rezsim közötti szabad választás lehetőségét, amennyiben a projekt egyébként nemzeti rezsimben kerülne lebonyolításra, általános értelemben a Kbt. új, 21. § (1) bekezdésének szabálya rögzíti.A rendelkezés értelmében az uniós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 12.

Új rendelet a "nemzetbiztonsági" beszerzésekre

Kérdés: Változnak-e a nemzetbiztonsági eljárás szabályai, vagy marad a régi törvény és az eltérő eljárástípusok a Kbt.-hez képest? Fennmarad-e továbbá, hogy a nemzetbiztonsági eljárások szabályai eltérhetnek a Kbt.-től, azaz a Közbeszerzési Döntőbizottságnak továbbra sem fog hatáskörébe tartozni ez a terület? Hogyan történhet, hogy a központosított ellenőrzés mégis kiterjed a nemzetbiztonsági beszerzésekre is?
Részlet a válaszából: […]  Az új Kbt. felhatalmazó rendelkezése a kérdésbenfoglaltakkal kapcsolatban így szól. Felhatalmazást kap a kormány, hogyrendeletben szabályozza a minősített adatot, illetve alapvető biztonsági,nemzetbiztonsági érdeket érintő vagy különleges biztonsági intézkedést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Elektronikus közbeszerzés

Kérdés: 2010. január 13-án megjelent a Közbeszerzések Tanácsa elnökének tájékoztatója, miszerint jogszabályi változás hiányában az elektronikus közbeszerzésre vonatkozó határidő nem módosult, és az egységes és a jogszabályi követelményeknek megfelelő álláspont kialakítását követően a Tanács a közbeszerzésekben részt vevőket haladéktalanul tájékoztatja. Most mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 2010.január 1-jétől közösségi, majd 2010. július 1-jétől nemzeti eljárásrendbenkötelezte a közbeszerzési eljárások szereplőit, hogy eljárásaikatelektronikusan bonyolítsák le.Az elektronikus közbeszerzés területén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.

Eljárásfajták a Kbt. módosítását követően

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy a Kbt. módosítása eredményeként teljesen más eljárásfajták lesznek, mint korábban. Melyek ezek, illetve mi a változás lényege, és az mikortól érvényes?
Részlet a válaszából: […] 2009. április 1-jétől lép hatályba az új eljárásrendekkelkapcsolatos szabályozás. Ennek értelmében a nemzeti és az egyszerűeljárásrendek összevonására kerül sor. Ugyanakkor az új nemzeti eljárásrendbenegy eljárástípus, az ún. egyszerű eljárás lesz. Ennek értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Minisztériumi háttérintézmény közbeszerzés-kötelezettsége konferenciaszervezés esetén

Kérdés: Május folyamán három különböző helyszínen kb. 300 fős, kétnapos (2 éj) konferenciát szervezünk – minisztériumi háttérintézményként. A jelentkezőknek térítésmentes a részvétel. Kérdezem, hogy kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatnunk, ha igen, akkor milyen eljárást és milyen okból? (Több szállodával van tavaly megkötött, de az idei évre is érvényes ún. együttműködési megállapodásunk, amelyben a kiírt árnál lényegesen olcsóbban kapunk szállást és ellátást. A vélemények a kérdésben megoszlanak.)
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő jogi státusával nem foglalkozva,feltételezzük, hogy a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozik. Amennyiben akérdésben szereplő "beszerzés" éves szinten eléri a Kbt. egyszerű közbeszerzésieljárásokra vonatkozó értékhatárát, mindenképpen közbeszerezni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 4.

Közbeszerzési értékhatárok 2007-ben

Kérdés: 2007. évre melyek az irányadó közbeszerzési értékhatárok?
Részlet a válaszából: […] 2007-ben azértékhatárok nem változtak 2006-hoz képest. Az erről megjelent Elnökitájékoztató szerint a közösségi eljárásrendben irányadó közbeszerzésiértékhatárok (a 2083/2005/EK bizottsági rendelettel módosított[1] 2004/17/EK és2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.

Új értékhatárok értelmezése

Kérdés: Nem értem az új értékhatárokat a Tanács tájékoztatójában. Hogyan kell azokat értelmezni?
Részlet a válaszából: […] A kérdező a Közbeszerzések Tanácsa elnökének a 2006. évreirányadó közbeszerzési értékhatárokról szóló tájékoztatójára utal, amely aKözbeszerzési Értesítő 2006. évi 1. számában, 2006. január 2-án jelent meg, ésa hivatalos honlapon is megtekinthető. Ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 6.

Közbeszerzésben szereplő "harmadik" személyek

Kérdés: Ki a harmadik személy?
Részlet a válaszából: […] A harmadik személy fogalmát a közbeszerzési törvénykonkrétan – azaz értelmező rendelkezései között – nem határozza meg, arról akövetkezők szerint rendelkezik:A Kbt. 71. § (1) bekezdésének a) pontja előírja, hogy azajánlattevőnek ajánlatában – abban az esetben, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.

Meghívásos eljárás alkalmazásának feltételei

Kérdés: Milyen feltételek fennállásakor lehet alkalmazni az ajánlatkérőnek a meghívásos eljárást? Limitált-e, hogy hány vállalkozó lehet alkalmas a feladatra?
Részlet a válaszából: […] A meghívásos eljárás ún. két szakaszból álló eljárás, amelyrészvételi felhívással indul, és amelyet a Közbeszerzési Értesítőben kellközzétenni, a 15/2004 IM rendelet szerinti minta alapján [Kbt. 100. §-ának (1)bekezdése és 101. §-ának (1) bekezdése]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 10.

Egybeszámítási szabályok alkalmazása szennyvízberuházásnál

Kérdés: Szennyvízberuházásnál a létesítmény építését és a hozzá tartozó gépeket, eszközöket, irányítástechnikai berendezéseket egybe kell-e számítani és az építésre vonatkozó szabályok szerint eljárni, vagy külön az építés, külön az árubeszerzés, abban az esetben, ha a szennyvízberuházás áll építésből, árubeszerzésből, valamint szolgáltatásból (műszaki ellenőr, könyvvizsgáló igénybevétele); a közbeszerzés tárgya építés, szolgáltatás vagy építés, árubeszerzés, szolgáltatás külön-külön eljárásban, és a beruházásban az építési költség a nagyobb, mint az eszközbeszerzés költsége.
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt tisztázzuk, mit értünk építési beruházáson, amelyet a Kbt. 25. §-a részletesen szabályoz, hivatkozva a Kbt. 1. számú mellékletére. Erre a tárgyra is vonatkozik a Kbt. 28. §-ának (1) bekezdése, amely szerint ha a szerződés több – egymással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.
1
2