Közzététel nemzeti rezsim helyett uniós rezsim alkalmazásakor

Kérdés: Ha a nemzeti rezsim helyett közösségi rezsimben is lebonyolíthatom az eljárást, akkor ez azt is jelentheti, hogy például összefoglaló tájékoztatás helyett nemzeti hirdetményt teszek közzé? (Logikus lenne, hogy az átjárhatóság nemzeti rezsimen belül is működjön.)
Részlet a válaszából: […] A közösségi és a nemzeti rezsim közötti szabad választás lehetőségét, amennyiben a projekt egyébként nemzeti rezsimben kerülne lebonyolításra, általános értelemben a Kbt. új, 21. § (1) bekezdésének szabálya rögzíti.A rendelkezés értelmében az uniós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 12.

Becsült érték megállapítása nemzeti rezsimbe tartozó, közösségi eljárásrendben lefolytatott beszerzés esetén

Kérdés: Az új szabályozásban azt olvasom, hogy ezen túl már a III. rész helyett a II. rész szerint is lebonyolíthatok eljárást. Ez azt jelenti, hogy a becsült értéket meg kell emelnem, vagy elég, ha erre hivatkozom az eljárást megindító felhívásban?
Részlet a válaszából: […] Valóban, 2017. január 1-jétől hatályba lépett a Kbt. 21. §-ának (1) bekezdése az alábbi tartalommal:Az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárásokra a Második Részt, az ezek alatti és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő értékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

Új rendelet a "nemzetbiztonsági" beszerzésekre

Kérdés: Változnak-e a nemzetbiztonsági eljárás szabályai, vagy marad a régi törvény és az eltérő eljárástípusok a Kbt.-hez képest? Fennmarad-e továbbá, hogy a nemzetbiztonsági eljárások szabályai eltérhetnek a Kbt.-től, azaz a Közbeszerzési Döntőbizottságnak továbbra sem fog hatáskörébe tartozni ez a terület? Hogyan történhet, hogy a központosított ellenőrzés mégis kiterjed a nemzetbiztonsági beszerzésekre is?
Részlet a válaszából: […]  Az új Kbt. felhatalmazó rendelkezése a kérdésbenfoglaltakkal kapcsolatban így szól. Felhatalmazást kap a kormány, hogyrendeletben szabályozza a minősített adatot, illetve alapvető biztonsági,nemzetbiztonsági érdeket érintő vagy különleges biztonsági intézkedést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Dokumentáció megszűnése

Kérdés: A közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzéseknél és nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzéseknél a hirdetmények fogják tartalmazni a dokumentáció minden egyes elemét, kiírását? Illetve a dokumentáció meg fog szűnni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 54. §-ának (3) bekezdése szerint az ajánlatkérőjogosult az ajánlati felhívásban használt egyes fogalmak dokumentációbantörténő meghatározására, továbbá jogosult az ajánlati felhívásban előírt – akizáró okokon és alkalmassági minimumkövetelményeken...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

Elektronikus közbeszerzés

Kérdés: 2010. január 13-án megjelent a Közbeszerzések Tanácsa elnökének tájékoztatója, miszerint jogszabályi változás hiányában az elektronikus közbeszerzésre vonatkozó határidő nem módosult, és az egységes és a jogszabályi követelményeknek megfelelő álláspont kialakítását követően a Tanács a közbeszerzésekben részt vevőket haladéktalanul tájékoztatja. Most mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 2010.január 1-jétől közösségi, majd 2010. július 1-jétől nemzeti eljárásrendbenkötelezte a közbeszerzési eljárások szereplőit, hogy eljárásaikatelektronikusan bonyolítsák le.Az elektronikus közbeszerzés területén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.

Építési beruházások április 1-je után

Kérdés: Változott-e április 1-je után az építési beruházásokra vonatkozó szabályozás?
Részlet a válaszából: […] Az építési beruházásra vonatkozó, azt közvetlenül érintőszabályozás az alábbiak szerint változott a közbeszerzési törvényben.Meghatározásra került a közmegrendelés fogalma, mely a 243.§ h) pont alapján kivételnek minősül, ha az építési beruházás vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Eljárásfajták a Kbt. módosítását követően

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy a Kbt. módosítása eredményeként teljesen más eljárásfajták lesznek, mint korábban. Melyek ezek, illetve mi a változás lényege, és az mikortól érvényes?
Részlet a válaszából: […] 2009. április 1-jétől lép hatályba az új eljárásrendekkelkapcsolatos szabályozás. Ennek értelmében a nemzeti és az egyszerűeljárásrendek összevonására kerül sor. Ugyanakkor az új nemzeti eljárásrendbenegy eljárástípus, az ún. egyszerű eljárás lesz. Ennek értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Védett műhelyek nyilvántartása, speciális szabályozás

Kérdés: Kérdéseink a védett foglalkoztatókkal kapcsolatosak. Ki tartja nyilván az említett foglalkoztatókat, és van-e valamilyen általánostól eltérő szabály a részvételükkel folytatott beszerzésekre?
Részlet a válaszából: […] A védett foglalkoztatók részére fenntartottközbeszerzésekkel kapcsolatos szabályokat a 302/2006. Korm. rendelettartalmazza.A kérdés első részére válaszolva, a jogszabály anyilvántartásba vétellel kapcsolatban az alábbiakat írja elő.A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.

Közbeszerzési eljárás megindítása bizonytalan fedezet, támogatás mellett

Kérdés: Társaságunkat a Gazdasági Minisztérium finanszírozza (ÁPV Rt. tulajdonában vagyunk). Elindíthatunk-e közbeszerzési eljárást olyan beruházás esetében, amelyről még nem tudjuk, hogy ez évben kapnak-e rá fedezetet, támogatást? (Az ajánlati felhívásban szerepeltetnénk, hogy a nyertessel abban az esetben kötünk szerződést, ha az adott fedezet majd rendelkezésünkre áll.) Vonatkozik-e ránk a Kbt. 42. §-a? (Nem EU-s támogatásból valósítanánk meg a beruházást.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 99. §-ára tekintettel, eredményes közbeszerzésieljárásban az ajánlatkérő oldalán szerződéskötési kötelezettség keletkezik,azaz a nyertessel a szerződést meg kell kötni. Az ajánlatkérő a közbeszerzésitörvény vonatkozó előírása szerint csak akkor mentesül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.

Közbeszerzésben szereplő "harmadik" személyek

Kérdés: Ki a harmadik személy?
Részlet a válaszából: […] A harmadik személy fogalmát a közbeszerzési törvénykonkrétan – azaz értelmező rendelkezései között – nem határozza meg, arról akövetkezők szerint rendelkezik:A Kbt. 71. § (1) bekezdésének a) pontja előírja, hogy azajánlattevőnek ajánlatában – abban az esetben, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.
1
2
3