Támogatott önkormányzat és támogatást nyújtó társulás beszerzése konzorciumban

Kérdés: Önkormányzatunk egy hazai forrású támogatásból közbeszerzés-köteles építési tevékenységet szeretne megvalósítani. A beruházást az önkormányzat egy, egyéb témákban is érdekelt társulásával közösen szeretné megvalósítani, oly módon, hogy a megvalósításához szükséges, valamennyi közbeszerzési tevékenység végzésével (műszaki ellenőr, közbeszerző projektmenedzser) megbízná a társulást. Kérdésként vetődik fel, hogy az önkormányzat mint támogatott (kb. 90 százalék) és a társulás mint a beruházás megvalósításához kb. 10 százalékos mértékű támogatást nyújtó által megvalósuló beruházásban létrejövő konzorcium megbízhatja-e minden közbeszerzési tevékenységgel a társulást? Lehet-e alkalmazni a Kbt. 29. §-ában meghatározott közös eljárást? Milyen módon kell a megbízást dokumentálni, vagy ilyen esetben a törvényből adódik, hogy a megbízott szabályzata, közbeszerzési terve stb., valamint egyéb dokumentumai alapján és elvárásainak megfelelően jár el a megbízott, a társulás? Ilyen esetben az esetleges szabálytalansági eljárás, és az abból adódó felelősség és terhek egyértelműen a megbízottat terhelik, vagy egyetemleges a felelősség? Mit jelent a 29. § (4) bekezdésében meghatározott együttes felelősség? Ha a társulás végül nem ad a beruházáshoz támogatást (a beruházás a támogatásból megvalósítható), de az önkormányzat megbízza a fenti feladatokkal a társulást (közbeszerzés lebonyolítása), akkor a társulás ajánlatkérőnek minősül? Utóbb ebből származhat-e az önkormányzatnak kötelezettsége? Ez esetben a közbeszerzés és egyéb feladatok ellátása szolgáltatási tevékenységnek minősül?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben a közbeszerzési eljárás lebonyolításával kapcsolatban érdeklődik a kérdező, amely kérdés életszerű, és rávilágít a 2017. január 1-jén hatályba lépett 29. § gyengeségeire. Az új szabály az alábbiak szerint szól:– az ajánlatkérő más ajánlatkérőt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

Közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységhez kapcsolódó kivételi kör a Kbt.-ben

Kérdés: A Kbt. 111. §-ának h) pontja szerinti kivétel alkalmazható akkor is, amikor a független akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó az eljárás teljes körű lebonyolítását végzi, vagy csak az ellenjegyzésre értjük? (Nem nagyon tudom a kettőt szétválasztani, de hallottam ilyen véleményt is.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 111. §-ának h) pontja szerinti kivétel értelmében: a közbeszerzési törvényt nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenység igénybevételére.A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Teljes árbevétel meghatározása a közbeszerzésben

Kérdés: Mit értünk "teljes árbevétel" alatt? Az eredménykimutatásban szereplő "Értékesítés nettó árbevételét", vagy valamennyi, az eredménykimutatásban szereplő bevételt (értékesítés nettó árbevétele, pénzügyi műveletek bevételei, rendkívüli bevételek)? A számviteli törvényben nem szerepel ez a fogalom. Melyik jogszabályban találjuk a "teljes árbevétel" definícióját?
Részlet a válaszából: […] A teljes árbevétel a Kbt.-ben két helyen szerepel, a törvény 12. §-ában és a 65. §-ban:A közbeszerzési törvény 12. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint a közszolgáltató ajánlatkérővel az (1) bekezdés a) pontja szerinti viszonyban álló több szervezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.

Kirívóan alacsony vagy magas ellenszolgáltatásra vonatkozó szabályok a gyakorlatban

Kérdés: A kirívóan alacsonynak vagy magasnak ítélt ellenszolgáltatásra vonatkozó új szabályok a gyakorlatban hogyan működnek? Folytat-e le bizonyítást az ajánlatkérő az ajánlattevő indokai vonatkozásában? Van-e jogorvoslati lehetőség, ha az ajánlatkérő elfogadja a nyilvánvalóan alaptalan indokolást?
Részlet a válaszából: […] A kirívóan alacsony vagy magas ellenszolgáltatás kapcsán aKbt. az alábbi szabályokat tartalmazza. Ha az ajánlat kirívóan alacsonynak vagy magasnak értékeltellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérő az általa lényegesnek tartottajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Alvállalkozás, erőforrás árajánlat "beajánlása" esetén

Kérdés: Amennyiben egy közbeszerzési eljárásban valamely ajánlattevő, nagykereskedő beajánlja cégünk termékeit a tőlünk kapott árajánlat alapján, akkor mi ebben az esetben alvállalkozónak vagy erőforrásnak minősülünk?
Részlet a válaszából: […] A nevesített, azaz 10 százalékot meghaladó mértékben igénybevenni kívánt alvállalkozói lét vagy az erőforrás-szervezeti szerep aközbeszerzésben nem automatikus. Mindkettőhöz kell a cég hozzájárulása is,cégkivonat, nyilatkozat stb., azaz olyan nem történhet, hogy egy cég...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Megváltozott munkaképességű dolgozó alkalmazásának előírása

Kérdés: Ajánlatkérőnk előírta legalább 1 fő megváltozott munkaképességű dolgozó alkalmazását a közbeszerzési eljárásban kötött szerződés teljesítésében. Ezt milyen jogszabály alapján teheti meg, illetve lehet-e ilyen feltételt szabni a kiírásban?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. – a védett foglalkoztatók részére fenntartottközbeszerzések tekintetében – az alábbiak szerint fogalmaz.Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban való részvételjogát a külön jogszabályban meghatározottak szerint fenntarthatja, illetőlegköteles fenntartani az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Korábbi negatív mérleg szerinti eredmény mint kizáró ok

Kérdés: Kizáró ok-e az – és ha igen, a Kbt. mely szakasza alapján –, ha az ajánlattétel évét megelőző második évben az ajánlattevő mérleg szerinti eredménye negatív volt? Jogszerű-e ennek a kitételnek a szerepeltetése a kiírásban?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. a pénzügyi és gazdasági alkalmasság körében mindenbeszerzési tárgy tekintetében azonos módon szabályozza a kritériumrendszermeghatározásának korlátait az alábbiak szerint.Az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy mind a 66.§-ban, mind a 67. §-ban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.

Műszaki leírás értékelése

Kérdés: Hogyan alakul a műszaki leírás, illetve annak értékelése (pontozása) szolgáltatás megrendelése esetén?
Részlet a válaszából: […] Abban az esetben, ha a közbeszerzési eljárás tárgyaszolgáltatás megrendelése, a közbeszerzési műszaki leírásnak a szolgáltatásteljesítésével kapcsolatos ajánlatkérői elvárásokat kell tartalmaznia. Ennekmeghatározása során az ajánlatkérőnek figyelemmel kell lennie a Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 19.

Üzleti titok közlése referenciaként

Kérdés: Ha a referenciával kapcsolatos igényt az ajánlatkérő úgy fogalmazza meg, hogy "az előző év legjelentősebb szállításainak megnevezését kéri a közbeszerzés tárgyára vonatkozóan, és kifejezetten az ellenszolgáltatás összegére kíváncsi", akkor ez a követelése szabályos-e, különös tekintettel arra, ha az ajánlattevő szállításai a közbeszerzés tárgyára vonatkozóan, kivétel nélkül üzleti titoknak minősülnek, mert a szállítási szerződések nem közbeszerzés eredményeképpen köttettek?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. előírja, hogy referencia kapcsán mit kérhet azajánlatkérő – például árubeszerzés esetén – az alábbiak szerint.Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékátmeghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.

"Veszteséges" ajánlattevő megítélése közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Kizáró ok-e a közbeszerzési eljárásban az, ha a pályázni kívánó cég veszteséges?
Részlet a válaszából: […] Nem minősül kizáró oknak a veszteségesség. A rosszbeidegződés a minősített ajánlattevői lista ezen előírásából adódhat, hiszenveszteséges cég a következők értelmében nem lehet minősített ajánlattevő. Aminősített ajánlattevői kritériumrendszer szerint ugyanis a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.
1
2