Ajánlati felhívásnál korábbi dátummal kiállított referenciaigazolás megfelelősége

Kérdés: A referencia kiállításának dátuma lehet-e az ajánlati felhívásnál korábbi, ha tartalmilag megfelel annak (tárgyidőszak tekintetében)? Tartalmilag sem probléma, ha régi a referenciaigazolás?
Részlet a válaszából: […] A referencia kiállításának dátuma nem irányadó, hiszen az ajánlatkérőnek tartalmilag kell elbírálnia azt. Amennyiben évekkel korábban állította ki a szerződő partner, vagy éppen az eljárás megindítását követően, teljes mértékben azonos megítélés alá esik, mivel az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 10.

Egységes közzététel

Kérdés: Jogszerű-e a többszöri módosítás egységes közzététele?
Részlet a válaszából: […] Mivel az egyes módosítások önálló eljárási cselekmények, hiszen azok felmerülésekor még az ajánlatkérő nem tudhatja, hogy következő módosítás is történik, így mindenképpen közzétételt igényelnek. Más esetben az ajánlatkérő bevárja a következő ötletét, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Ajánlattételi felhívás megküldése e-mailben

Kérdés: Megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, ha a nem hirdetménnyel induló, nem elektronikus közbeszerzési eljárás során az eljárást megindító ajánlattételi felhívást kizárólag e-mailben küldi meg az ajánlatkérő az ajánlattételre felkért gazdasági szereplő részére? Szükséges-e ilyenkor elektronikus aláírással ellátni a dokumentumot?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőnek főszabályként írásban kell dokumentálnia eljárását.A Kbt. 35. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között minden nyilatkozattétel – ha a törvényből más nem következik – írásban történik.A (2) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 11.

Új kizáró okok és alkalmassági feltételek

Kérdés: A legutóbbi törvénymódosítás tartalmaz-e új kizáró okokat és alkalmassági feltételeket? Ha igen, azok mikortól alkalmazandók?
Részlet a válaszából: […] A módosítások nagy része – e tárgykörben – pontosítja akizáró okok egyes szabályait, és új kizáró okot is bevezetett.A módosítás eredményeként került új kizáró ok a Kbt.-be,annak 60. § i) pontjába. E szerint kizáró ok, ha az ajánlattevő a korábbiközbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Utólagos tájékoztatás hamis nyilatkozatról

Kérdés: Ha az ajánlatkérő nem jelöli a dokumentációban, hogy mit tekint az ajánlatban hamis nyilatkozatnak, utólag megteheti ezt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. a hamis adatszolgáltatással kapcsolatban az alábbiszabályokat tartalmazza, melyek közül 2010. szeptember 15-ével a hamis adatdefiníciója, valamint a törvény 62. §-ának előírása módosult.A definíciók értelmében szándékosan kell a hamis adatot azajánlattevőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Átláthatósági megállapodás

Kérdés: Mi a lényege az átláthatósági megállapodásnak?
Részlet a válaszából: […] Eredetileg az átláthatósági megállapodás célja nem az volt,hogy egy további ellenőr végezzen utólagos ellenőrzést az eljárás dokumentálásakapcsán. A vonatkozó szabályozás végül a kapcsolódó, a közbeszerzésieljárásokban alkalmazható átláthatósági megállapodásról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Kötelező részajánlattétel

Kérdés: Igaz-e az a hír, hogy kötelező lesz megengedni a részajánlattételt? És ha nem bonható az ajánlat részekre objektíve?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 50. §-ának (3) bekezdése értelmében a törvény 22. §(1) bekezdésének a), b) és d) pontja szerinti ajánlatkérő köteles megvizsgálnibeszerzését abból a szempontból, hogy a beszerzés tárgyának jellege lehetővéteszi-e a közbeszerzés egy részére történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Vállalkozások minősítése

Kérdés: Mit jelent az, hogy a vállalkozás minősítéséről nyilatkozni kell?
Részlet a válaszából: […] Szigorúan a Kbt. értelmében a minősített ajánlattevőkhivatalos, a Közbeszerzések Tanácsa által vezetett jegyzékben szereplőajánlattevő státuszára utalhat a minősítés.A Kbt. 386. §-ának (1) bekezdése értelmében a Tanács általvezetett minősített ajánlattevők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

Ellentmondásos gyakorlat újonnan alakult cég alkalmassága vonatkozásában

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 101. számban, a 2076. számú dokumentumban az újonnan alakult céggel kapcsolatosan megfogalmazottakkal kapcsolatban ellentmondás van. Közelmúltban – 2009. 05. 31-e előtt – indított közbeszerzési eljárásban alkalmassági feltétel volt, hogy az elmúlt két évben (2006. és 2007. években) az ajánlattevő mérlege/eredménye nem lehet negatív. Az ajánlattevőt hiánypótlásra szólították fel, hogy csatolja a 2006. és 2007. évi mérlegeit az alkalmasság ellenőrzése érdekében. Az ajánlattevő nyilatkozott, hogy a csatolt cégkivonat tanúsítása szerint is a cég a 2008. évben alakult, és az adott időszakra a későbbi alakulásra tekintettel nem rendelkezik mérleggel. Az ajánlattevőt a hiánypótlásra benyújtott nyilatkozat ellenére kizárták – Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pont, mert "hiánypótlás ellenére" sem csatolta be a hivatkozott és kért mérlegeit. A kizárás miatt döntőbizottsági eljárás indult, mivel a negatív mérleg/eredmény alkalmatlansági feltétel az újonnan alakult céggel szemben nem állapítható meg. A döntőbizottsági eljárás alapján meghozott határozat az eljárást lezáró eredményhirdetés ezen pontját nem semmisítette meg. Azaz a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásának elmaradásával kapcsolatban a KD-nek nem az volt a "gyakorlata", hogy nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben az ajánlattevő később alakult, és ezért nem képes teljesíteni a feltételt. Ebben az esetben, az ajánlattevő milyen eljárást kezdeményezhet (mit tehet) a levélben megfogalmazott döntőbizottsági "gyakorlat" alkalmazása érdekében?
Részlet a válaszából: […] Az érintett pénzügyi-gazdasági alkalmasságra vonatkozószabály a következő.Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékátmeghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhezszükséges pénzügyi és gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Hiánypótlás és írásbeli felvilágosítás elhatárolása a Kbt.-ben

Kérdés: Mi a különbség a hiánypótlás és az írásbeli felvilágosítás között? Ez utóbbi mit jelent?
Részlet a válaszából: […] A hiánypótlás jogintézménye arra szolgál, hogy azajánlattevő ennek keretében korrigálja benyújtott ajánlatának azokat ahiányosságait, amelyek az ajánlat érvénytelenségét eredményeznék. A Kbt. 83. §-a a hiánypótlás körében a kizáró okokkal, azalkalmassággal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.
1
2
3
4