10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Felhívás és dokumentáció tartalmának eltérése
Kérdés: Mi a teendő, ha az ajánlattételi felhívás és a dokumentáció tartalma egymástól eltér? Ez orvosolható, vagy új eljárást kell kiírni?
2. cikk / 10 Felhívás "egyéb nyilatkozatok" csatolására
Kérdés: Mi a véleményük arról a közbeszerzési gyakorlatról, mely szerint az ajánlatkérő úgy igyekszik előre kibújni a hirdetmény és a dokumentáció közti esetleges ellentmondásból eredő felelősség alól, hogy a hirdetményben rögzíti azt, hogy "az ajánlathoz az ajánlati dokumentációban meghatározott egyéb nyilatkozatokat is csatolni kell"? Rendszeresen megtörténik, hogy erre hivatkozással olyan nyilatkozatot is bekérnek, mely sem a hirdetményben, de még a dokumentációban sem, hanem csupán a nyilatkozatminták közt szerepel. A nyilatkozatmintában – mely tételesen több területet érint – tehát van egy olyan nyilatkozatelem, melyről való nyilatkozati kötelezettség sem a hirdetményben, sem a dokumentációban nem szerepel. A nyilatkozatmintáról kimondja, hogy annak használata nem kötelező, ugyanakkor kérdésre mégis azt a tájékoztatást kapják az ajánlattevők, mint amit idéztünk. Véleményünk az, hogy a hirdetményben nem lehet általános jellegű (lásd "egyéb" nyilatkozatok) kötelezettséget megállapítani, minden nyilatkozatnak, igazolásnak konkrétnak kell lennie. Jól gondoljuk?
3. cikk / 10 Ajánlattételi dokumentáció és felhívás eltérése
Kérdés: Az ajánlattételi dokumentációban foglaltak részben eltérnek a felhívástól. Melyik dokumentumot kell figyelembe venni az ajánlat elkészítésekor?
4. cikk / 10 "Eredményhirdetés" tárgyalás nélküli eljárásban
Kérdés: Tárgyalás nélküli eljárásban hogyan értesülünk az eljárás eredményéről?
5. cikk / 10 Nyilvánosság egyszerű eljárásban
Kérdés: Egyszerű eljárás esetében is biztosítani kell-e a nyilvánosságot a 99. § (4) bekezdés szerint?
6. cikk / 10 Szolgáltatásbeszerzés pályázaton nyert összegből, egyszerű eljárás szabályainak alkalmazása
Kérdés: Költségvetési intézmény (mint ajánlatkérő) pályázaton nyert 8 800 000 Ft-ot (azaz nyolcmillió-nyolcszázezer forintot), amelyen szolgáltatást szeretne vásárolni. A közbeszerzési törvényt értelmezve, ez egy egyszerű közbeszerzési eljárással lehetséges, és alkalmazni kell rá a Kbt. 299. § (1) bekezdésének pontjait. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben mindenképpen kell-e több árajánlatot kérni, vagy sem, valamint a Kbt. 300. §-át csak az ajánlatok benyújtásától számítva vehetem figyelembe?
7. cikk / 10 Beszerzés mennyiségének "hozzávetőleges" meghatározhatósága egyszerű eljárásban
Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő meghatározhatja-e a beszerzés mennyiségét az ajánlattételi felhívásban úgy, hogy a mennyiség mellett feltüntet ą20 százalékos értéket is, mert a piackutatások ellenére sem sikerült a beszerzendő áru pályázatban megajánlott árát felmérnie?
8. cikk / 10 A Kbt. 90. §-ának alkalmazása egyszerű eljárásrendben
Kérdés: Egyszerű eljárásrendben alkalmazható-e a Kbt. 90. §-a (azonos ár, közjegyző, sorsolás)? (A Kbt. 300. §-a ugyanis nem hivatkozik vissza erre a rendelkezésre.)
9. cikk / 10 Ajánlatok összeállításának határideje egyszerű közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban nagyon kevés az idő az ajánlatok összeállítására. Várható-e ebben a körben változás a Kbt. módosításakor?
10. cikk / 10 Eljárás munkaszüneti napra eső határidő esetén
Kérdés: Nyílt közbeszerzési eljárásban az ajánlatok beadási határideje 2005. 03. 22. 10.00 óra volt. A Kbt. 56. §-ának (1) bekezdése szerint kiegészítő tájékoztatást meddig kérhet az ajánlattevő abban az esetben, ha ajánlatkérő az ajánlati dokumentációban kizárólag írásos értesítést fogad el, amelynek formája kizárólag könyvelt postai küldemény lehet? (A válaszadásnál kérjük, vegyék figyelembe azt is, hogy 2005. 03. 12. és 03. 15. között nem volt munkanap.) Érvényes-e erre az esetre a Kbt. 15. §-ának (3) bekezdése, és ezzel hogyan biztosítható az ajánlattevők esélyegyenlősége, figyelembe véve a Kbt. 56. §-ának (2) bekezdésében foglalt határidők betarthatóságát is? Az ajánlatkérő részéről elvárható-e az ajánlattevő körültekintő kérdésfeltevése során, hogy észrevételezze a munkaszüneti napra eső határidőt, és ezt megelőzően tegye fel kérdéseit, hiszen arra az ajánlati felhívás megjelenésétől kezdve ad számára időt a törvény?
