Ajánlattétel holdingstruktúrában

Kérdés: Amennyiben közös ajánlattevők azonos holdinghoz tartoznak, de szeretnék a többi céget is igénybe venni, abban az esetben feltétlenül kapacitást biztosító szervezetek lesznek-e, és kell-e EEKD-t is benyújtaniuk, vagy sem?
Részlet a válaszából: […] A holdingstruktúra ellenére valójában külön jogi személyekről beszélünk, ezért induljunk ki abból, hogy a holdingon belüli feladatmegosztás miatt gyakrabban kényszerülnek az ajánlattevők arra, hogy az alkalmassági feltételeknek való megfelelés, vagy az értékelési szempontok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 14.

Választható kizáró okok igazolása

Kérdés: Hogyan kell a választható kizáró okokat igazolni? Ki, milyen hatóság bocsát ki bármit a témában, figyelemmel arra, hogy az E-Certis sem segít, és nemcsak hazai, hanem külföldi igazolással kapcsolatban is felvetődik a kérdés?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzett választható kizáró okok nem teljesen homogének. A Kbt. 63. § (1) bekezdés a) pontja esetében az információ egy része akár elektronikus adatbázisokból is elérhető, a b) pont szakmai kötelezettségszegését nem tudja az ajánlatkérő ellenőrizni, a c)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Tájékoztatási kötelezettség hamis nyilatkozat miatti kizárás hiányáról

Kérdés: 2020 novemberében indult nemzeti nyílt, árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárás során a gazdasági szereplő nyilatkozatában akként nyilatkozott, hogy vele szemben az eljárás során előírt kizáró okok nem állnak fenn. Az ajánlatkérő a bírálat során ellenőrizte az elektronikus nyilvántartásokat, megállapította, hogy azok egyikében sem szerepel az ajánlattevő. Ajánlata alapján a gazdasági szereplő az eljárás nyertese lett, vele az ajánlatkérő szerződést kötött. Később, a szerződés teljesítése során jutott az ajánlatkérő tudomására, hogy az ajánlattevő az eljárás teljes időtartama alatt a Kbt. 62. § (1) bekezdés h) pontja szerinti kizáró ok hatálya alatt állt, de a Közbeszerzési Hatóság nyilvántartása nem volt naprakész, emiatt a bírálati szakaszban a nyilvántartásban nem szerepelt a gazdasági szereplő. Később megállapítást nyert, hogy az ajánlattevő az eljárás megindítását megelőző dátummal már a kizáró ok hatálya alatt állt, melyről tudomása volt, mivel a korábbi kizárását több fórum előtt támadta. Így az eljárás során hamis nyilatkozatot tett. Az ajánlatkérő a szerződést a Kbt. 143. § (2) bekezdése szerint felmondta, elállásra már nem volt lehetőség a megkezdett teljesítés és a lezárt részteljesítés miatt. Van-e az ajánlatkérőnek a Közbeszerzési Hatóság felé tájékoztatási kötelezettsége, tekintve, hogy az ajánlattevő a hamis nyilatkozat, illetve a kizáró ok miatt nem került kizárásra az eljárás során, mivel a szerződés teljesítésének szakaszában derült fény a fentiekre?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben érintett kizáró ok az alábbi:A Kbt. 62. § (1) bekezdése szerint az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki korábbi közbeszerzési vagy koncessziós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Megbízhatósági határozat nyilvánossága, megtámadhatósága

Kérdés: Öntisztázást követően megbízhatósági határozatot bocsátott ki a Közbeszerzési Hatóság, ahol a döntés nagy része gyakorlatilag üzleti titok tárgyát képezi, sőt a sikertelen kezdeményezésekről szóló határozatok nem is nyilvánosak. Milyen alapon húznak ki gyakorlatilag minden érdemi részt a döntésből, amikor az annak alapját képező gazdasági versenyhivatali határozat egy az egyben nyilvános? Azaz a kérdésem, hogy közérdekből nyilvános adat-e a megbízhatósági határozat, és amennyiben nem sikeres a kezdeményezés, az is közérdekből nyilvános adat-e? Egy igen vagy nem válasz is elég számomra, hiszen akkor a 43. § (3) bekezdése alkalmazható. Kérdésem az is, hogyan lehet kartellkizáró ok miatt kizárt gazdasági szereplőt visszaengedni, amikor az is egy hatósági határozat? Megtámadhatom-e a határozatot?
Részlet a válaszából: […] A kérdés első részére a válasz igen, közérdekből nyilvános adat akkor is, ha sikeres, és akkor is, ha nem az öntisztázás. A Kbt. 43. §-ának (3) bekezdése ugyanakkor ebben az esetben nem releváns, hiszen az EKR-ben történő közzétételi kötelezettség eljáráshoz kötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

Valótlan adatrögzítés a regisztráció során

Kérdés: Hamis adatszolgáltatásnak minősül-e, ha az ajánlattevő kkv-nak vallja magát az eljárás során, pedig biztosan nem az? Mivel az eljárásban ezt le kell nyilatkoznia, mindez nyomon követhető, és akár jogorvoslati eljárás is kezdeményezhető?
Részlet a válaszából: […] A kis- és középvállalati státuszról ma már az ajánlattevők az EKR felületén nyilatkoznak, nem pedig az eljárás során. Ennek van jelentősége, hiszen a szándékos vagy gondatlan hibás adatszolgáltatás eljárástól függetlenül történik.Az elektronikus közbeszerzés részletes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Kartellkizáró ok bizonyítása az ajánlatok nagymértékű tartalmi azonossága esetén

Kérdés: Hogyan kell bizonyítani a kartellkizáró okot abban az esetben, ha a beérkezett ajánlatok olyan mértékben azonosak, hogy az felveti az összejátszás gyanúját?
Részlet a válaszából: […] A kizáró okok közül a kartellel kapcsolatban két kizáró ok jöhet szóba az alábbiak szerint:A Kbt. 62. §-ának (1) bekezdése alapján az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

EEKD aláírása az EKR-ben

Kérdés: Az EEKD hat részre van bontva az EKR-ben, de az utolsó részt nem lehet aláírni, márpedig eddig mindig kérte az ajánlatkérő, és jogorvoslati határozatra is hivatkozott emlékeim szerint. Ezt hogyan lehet az EKR-ben megoldani?
Részlet a válaszából: […] Az egyik legismertebb eset a Közbeszerzési Döntőbizottság D.16/2017 döntése, melynek értelmében "bár a hozzájáruló nyilatkozat az EEKD végén valóban szerepelt, és a gazdasági szereplők által aláírásra került, se az ajánlattevő, se a kapacitásait rendelkezésre bocsátó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.

Mód1. tv. rendelkezéseinek alkalmazása a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban

Kérdés: A 2016. évi CLX. törvény (Mód1. tv.) 48. §-a rendelkezésének megfelelően az eljárásban a Kbt.-nek a Mód1. tv. által megállapított 62. § (1) bek. q) pontjának rendelkezését is alkalmazni kell azokban a közbeszerzési eljárásokban is, amelyek a Mód1. tv. hatálybalépésekor folyamatban vannak, de a Mód1. tv hatálybalépésének időpontjában az ajánlattételi határidő még nem járt le. A fentiekre tekintettel, a Mód1. tv. hatálybalépését követően a nemzeti eljárásrend szerint megindított közbeszerzési eljárásban a kötelező 62. § (1) bekezdés g)-k), m) kizáró okok mellett az ajánlattevőnek a Kbt. 62. § (1) bek. q) pontjára is be kell nyújtania a nyilatkozatát? Az ajánlatkérő a felhívásban jelezte a q) pont rendelkezésének alkalmazását is.
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény és az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CLX. törvény (továbbiakban: törvény) az alábbiakban módosította a Kbt.-t:A törvény 18. §-ának (3) bekezdése kiegészítette a Kbt. 62....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 15.

Cégadatváltozás bejelentése folyamatban lévő közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Az ajánlat beadási határidejének napjával változott a székhelyünk, de ezt még nem nyújtottuk be a cégbírósághoz, dokumentálása folyamatban van, a hiteles cégadatokban ennek megfelelően még a régi székhelycím szerepel. Elegendő, ha a bejegyzést követően jelezzük a változás tényét az ajánlatkérő számára?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlattételi határidőt megelőzően változásbejegyzési eljárás van folyamatban, mely a későbbiekben, az értékelés szakaszában érinti az ajánlatot, arról tájékoztatást kell nyújtani az ajánlatkérő számára. Erre utal a közbeszerzési eljárásokban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 9.

Cégkivonat-igénylés jogszerűsége

Kérdés: Miért kötelezi még mindig az ajánlatkérő az ajánlattevőket az általa ingyenesen hozzáférhető cégkivonat benyújtására? Ezt megtámadhatjuk a DB előtt?
Részlet a válaszából: […] Igen. Erre az ajánlatkérőnek már nincs lehetősége, legfeljebb a változásbejegyzési kérelem benyújtására, amennyiben a cégadatokban változás történik.A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.
1
2