Alvállalkozó és keretmegállapodás

Kérdés: Egy keretmegállapodásos eljárás második részének (pl. egy versenyújranyitás) teljesítésébe alvállalkozóként be lehet vonni egy másik konzorciumi tagot?
Részlet a válaszából: […] A kérdést két szempontból is lehet értelmezni válaszunk megadása során, bár a választ magát érdemben nem változtatja meg: egyrészt az a másik konzorciumi tag ugyanabban a konzorciumban vagy egy másik konzorciumban szerepel, mint az alvállalkozót bevonni kívánó adott konzorciumi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 11.

Jogos érdeksérelem a közbeszerzési jogorvoslatban

Kérdés: A jogos érdeksérelem mit jelent a jogorvoslati kérelem benyújtása tekintetében? Az ajánlattevő minden esetben benyújthat jogorvoslati kérelmet, ha nem ő lett az eljárás nyertese?
Részlet a válaszából: […] A kérdés rendkívül nehezen megválaszolható, hiszen a Kbt. konkrétan nem határozza meg, hogy mit kell a közbeszerzési eljárásokban részt vevők jogának, jogos érdekének tekinteni, hanem alapelveket rögzít a 2. §-ban. A jogos érdek olyan törvényes érdek, mely nem jelenik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 11.

Termék megváltoztatása keretmegállapodás 2. részében

Kérdés: Kétéves keretmegállapodást kötöttünk négy ajánlattevővel nyomdai termékekre a Kbt. 105. § (2) bekezdés b) pontja szerinti eljárásban azzal a kikötéssel, hogy a konkrét beszerzések megvalósítása minden esetben verseny újranyitásával történik, amelynek során a keretmegállapodásban részes valamennyi ajánlattevőnek árajánlatot kell tennie. A keretmegállapodásban előírtuk, hogy szakmai ajánlatot kell benyújtani, amelynek két része volt: a Műszaki megfelelőségi táblázat és a részletes Ártáblázat. Ezek a Keretmegállapodáshoz mellékletként kerültek csatolásra. A Műszaki megfelelőségi táblázatban mutatták be az ajánlattevők az általuk megajánlott termékeket: gyártó, gyártásazonosító és egyéb műszaki paraméterek megadása mellett. A legutolsó beszerzés során az egyik ajánlattevő olyan terméket ajánlott meg, amely az eredeti ajánlatában nem szerepelt. Tisztázó kérdést tettünk fel, amelynek során azt a magyarázatot adta, hogy az eredeti ajánlata szerinti terméket a gyártó már nem gyártja, ezért azt helyettesítő, az eredeti termékkel minden műszaki paraméterében megegyező, de más gyártó termékét ajánlotta meg. Ez a változtatás számunkra kedvező. Elfogadhatjuk így az ajánlatát?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint nem. A keretmegállapodásokra vonatkozó legfontosabb rendelkezések a kérdéssel összefüggésben az alábbiak:Kbt. 104. § (1), (2) és (9) bekezdései:„(1) Az ajánlatkérő közbeszerzését keretmegállapodás útján is megvalósíthatja.(2) Ennek során az e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 7.

Minimum két ajánlat előírása

Kérdés: Nyílt közbeszerzési eljárást tervezünk kiírni, és az előkészítő bizottság tagjai a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pont opcionális alkalmazásának előírására tettek javaslatot annak érdekében, hogy a verseny biztosított legyen. A közbeszerzési szakértőnk azt az álláspontot fogalmazta meg, hogy ha csak egy ajánlat kerül az eljárásban benyújtásra, kötelező lesz eredménytelennek nyilvánítani az eljárást. Hogyan kell értelmezni a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja az alábbiak szerint rendelkezik:„75. § (2) bekezdésAz ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, ha…e) – a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kivételével – egy szakaszból álló eljárásban vagy több...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 10.

Szerződés megkötése részek esetében

Kérdés: Több részből álló közbeszerzési eljárásban az összegezés kiküldését követően előzetes vitarendezési kérelem érkezett, amely kizárólag egy részt érint. A vitarendezési kérelemre adott válasz alapján az érintett rész vonatkozásában érdemben (a nyertes személyét érintően) módosításra kerül az összegezés. A többi módosítással nem érintett rész esetében megköthető-e a szerződés, vagy minden részre vonatkozik a moratórium meghosszabbodása? A Kbt. 131. § (6) bekezdése nem tartalmaz külön, a többrészes eljárásokra vonatkozó rendelkezést. További kérdésként merül fel, hogy a módosított összegezés megküldését követően az esetleges iratbetekintést kell-e biztosítani olyan részek esetében, amelyeknél semmilyen változás nem történt az összegezés módosítása során?
Részlet a válaszából: […] A részek teljes mértékben függetlenek egymástól a szerződések aláírása és az iratbetekintés vonatkozásában is. Mivel más részbe eleve nem tud betekinteni olyan, aki nem részes az eljárásban, így nemcsak technikailag, hanem jogilag is elkülönülnek a részek egymástól. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Öntisztázás

Kérdés: Az Európai Bíróság C-66/22. döntése alapján az ajánlatkérő döntött az öntisztázásról. Köteles-e a Közbeszerzési Hatóság öntisztázását az ajánlatkérő elfogadni, amikor ilyen kötelező érvényű európai döntés is a birtokunkban van, ami lehetővé teszi az ajánlatkérő szabad döntését?
Részlet a válaszából: […] A kérdezőnek abban igaza van, hogy az Európai Bíróság döntését kötelesek az ajánlatkérők figyelembe venni döntésük meghozatalakor a közbeszerzésben. Az irányelvek implementálása során ugyanakkor a tagállamoknak szabadságuk van az öntisztázás rendszerének kialakítása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Online tárgyalás

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy az ajánlatkérő, amennyiben tárgyalást hirdetett meg, közben az egyik tárgyalást online tárgyalássá alakítsa? Nem volt részletesen meghatározva a szabály, csak az első tárgyalás formája volt egyértelműen meghirdetve. Ezt megteheti az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] A tárgyalás szabályait az ajánlatkérőnek az alábbiak szerint kell meghatároznia:"87. § (1) Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban meghatározza, hogy a műszaki leírás és a szerződéses feltételek mely elemei jelentik azokat a minimumkövetelményeket, amelyekről nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Konzorciumi tag kiválása

Kérdés: A Kbt. 35. § (7) szerint: "A közös ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplők közül az ajánlattételi vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi határidő lejárta után valamely gazdasági szereplő kiválása esetén a fennmaradó gazdasági szereplők akkor vehetnek részt az eljárás további részében, ha továbbra is megfelelnek az eljárásban előírt valamennyi alkalmassági feltételnek és a változás nem jár a verseny tisztaságának sérelmével." Mi a gyakorlati elvárás, illetve mi a módja annak, hogy az ajánlatkérő felé jelezzük valamely konzorciumi tag kiválását? Mikor vagy milyen eljárási cselekmény indításával lehet ezt megtenni? A kiválás nem jár a verseny tisztaságának sérelmével, valamint egy új – a fennmaradó tagok közti – konzorciumi megállapodás benyújtása szükséges? Vagy egyéb kommunikációval is lehet az ajánlatkérő felé jelezni a kiválást?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 35. § (7) bekezdésének szövege az Európai Unió Bíróságának a C-396/14. sz. ügyben hozott ítéletének következtetéseit jeleníti meg. Az ítélet alapján nem lehet kizárni az olyan változást a közös ajánlattevők csoportjának összetételében, amely egy gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Alvállalkozói nyilatkozat és EKR

Kérdés: Az alvállalkozók bevonására vonatkozó nyilatkozatot is elektronikus úton és az EKR-en keresztül kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus úton történő kommunikáció és az EKR használatának, illetve mindezek mellőzésének összetett szabályrendszere van. Az elektronikus úton történő kapcsolattartás szabályait a Kbt. 40-41/C. § és a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet tartalmazza.A Kbt. 40. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Nyilatkozat változásbejegyzésről

Kérdés: Ajánlatkérőként felmerült bennünk, hogy a közbeszerzési eljárásban megnevezett alvállalkozótól, illetve kapacitást biztosító szervezettől nem szükséges nyilatkozatot kérni a folyamatban lévő változásbejegyzési eljárásról?
Részlet a válaszából: […] A korábbi közbeszerzési törvények alkalmazása során a változásbejegyzési eljárásra vonatkozó nyilatkozat a közbeszerzési gyakorlatban két szerepet töltött be. Egyrészt a kizáró okhoz kapcsolódó igazolások részét képezte, másrészt az ajánlatkérők a nyilatkozat és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.
1
2
3
13