Magánszemély bevonása, igazolása

Kérdés: Szakember értékelési szempontra vagy alkalmassági követelmény és hozzá tartozó értékelési szempontra magánszemély kerül bevonásra (aki máshol munkaviszonyban áll, azonban önállóan állapodik meg az ajánlattevővel). Magánszemély tekintetében hogyan ellenőrizhető a kizáró okok fenn nem állása? Az ajánlatkérő a bírálati szakaszban kérhet magánszemély bevonása esetében bármilyen igazolást a kizáró okok fenn nem állásának igazolására?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. fogalomrendszerében a természetes személy is a gazdasági szereplő fogalom alá tartozik, amennyiben az adott beszerzési piacon építési beruházások kivitelezését, áruk szállítását vagy szolgáltatások nyújtását kínálja (Kbt. 3. § 10. pont). A természetes személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

Mérlegelési jogkör kizáró ok esetében

Kérdés: Van-e jogszabállyal alátámasztott mérlegelési jogköre az ajánlattevőnek abban az esetben, ha az értékelési szakaszban észlel hamis adatot egy ajánlatban (ami befolyásolja az értékelés sorrendjét, a műszaki megfelelés, alkalmasság megítélését), vagy kógens módon indokolt megállapítania a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja szerinti kizáró ok feltételeinek fennálltát? Az ajánlattevő még bírálati szakaszban, egyéb kommunikációban önkéntesen bejelentette a hamis adatközlés tényét az ajánlatkérőnek, az ajánlatát azonban ezzel párhuzamosan önként nem vonta vissza.
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján kijelenthető, hogy az ajánlattevő egyértelműen, az ajánlatkérő által az eljárás értékelési szakaszában észlelten, hamis adatot közölt az ajánlatában, és ezzel ténylegesen befolyásolta a bírálati szakasz eljárási cselekményeit. Ezáltal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 9.

Hiánypótlás kapacitást biztosító hamis nyilatkozata esetén

Kérdés: Ha a kapacitást biztosító nyilatkozik hamisan, akkor a nyilatkozat hiánypótoltatható? Egyáltalán köteles vagyok-e hiánypótoltatni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A kizáró ok egyértelműen vonatkozik az ajánlattevőre, alvállalkozóra és kapacitást biztosító szervezetre is, amennyiben hamis adatszolgáltatás történik.A Kbt. 62. § (1) bekezdése alapján az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.

Felhívás alkalmasság igazolására hamis adatszolgáltatás fennállásának kizárása érdekében érvénytelen ajánlat esetén

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 2020. június 17-i számában a 4518. szám alatt megjelent kérdésre adott válasz értelmezhető úgy, hogy amennyiben a hiánypótlás során az ajánlattevő benyújtja az alkalmasságot igazoló dokumentumokat, de azok hiányosak, nem egyértelműek, abban az esetben hiánypótlásra, felvilágosításnyújtásra kell felhívni az ajánlattevőt akkor is, ha ajánlata egyébként – például az említett 71. § (8) bekezdés b) pontja alapján – érvénytelen, annak érdekében, hogy egyértelműen kizárjuk az esetleges hamis adatszolgáltatás fennállását?
Részlet a válaszából: […] A kérdés rendkívül életszerű, hiszen felhívja a figyelmet a hamis adatszolgáltatás megállapításával kapcsolatos jogbizonytalanságra. Pontosan ezért nem jellemző, hogy ezt megállapítják az ajánlatkérők, hiszen ebben az esetben az ajánlatkérő szükségtelen jogorvoslati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Igazolások vizsgálata részvételi szakaszban

Kérdés: Miért nincs arra lehetőség, hogy a részvételi szakaszban megvizsgáljam az összes igazolást? Mi értelme van így a részvételi szakasznak? Ez az irányelvi szabályokból következik, vagy hazai sajátosság?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 69. §-a szerinti főszabály az igazolások bekérését az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglaltaknak megfelelően az ajánlattételi szakaszban teszi lehetővé. A 69. § (1) bekezdése általánosan fogalmaz, azonban a 69. § (4) bekezdése szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Kizáró okok és alkalmassági követelmények előírása-igazolása nemzeti eljárásrendben

Kérdés: Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az új Kbt. szabályai szerint nemzeti eljárásrendben, a gyakorlatban hogyan történhet a kizáró okok, valamint az alkalmassági követelmények ajánlatkérő általi előírása és az ajánlattevők általi igazolása az eljárás egyes szakaszaiban.
Részlet a válaszából: […] A nemzeti eljárásrendben irányadó szabályokat a Kbt. 114. §-a tartalmazza az alábbiak szerint:– az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban jogosult a 62-63. § szerinti kizáró okok közül egynek vagy többnek a közbeszerzési eljárásban való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Tárgyalások bírálati szakaszban szabadon kialakított eljárás lefolytatása esetén

Kérdés: A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (Kbt.) Harmadik Rész 121. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti esetben, ha az ajánlatkérő a 123. §-ban meghatározott esetben és módon szabadon kialakított eljárást folytat le, határozhat-e az egyszakaszos eljárás ajánlattételi felhívásában úgy, hogy a bírálati szakaszban az ajánlattevőkkel tárgyalásokat folytat?
Részlet a válaszából: […]  A Kbt. 121. §-a lehetőséget biztosít saját eljárásrendlefolytatására, amelyet a 123. § szabályoz részletesen.A 121. § (1) bekezdésének a) pontja szerint az ajánlatkérő aKbt. adott részének hatálya alá tartozó közbeszerzés megvalósításakor a 123...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Ajánlatkérők saját eljárásrendje

Kérdés: Úgy hallottuk korábban, hogy az ajánlatkérők meghatározhatják az eljárás rendjét. Ez így lesz-e a jövő évtől, és ha igen, milyen keretek között?
Részlet a válaszából: […]  Egyszerű eljárásrendben valóban lesz lehetőség sajáteljárásrend kialakítására, de csak árubeszerzés és szolgáltatás megrendeléseesetén. A részletszabályok elkészítésére a 2011. évi CVIII. törvény 123. §-a adlehetőséget.A 123. § (1) bekezdése szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Üzleti titok és közbeszerzések nyilvánossága

Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. szerint üzleti titok: a Ptk. 81. §-ának (2)–(3)bekezdésében így meghatározott fogalom. Ennek azonban megadja a korlátait is azalábbiak szerint (a további törvényismétléseket nem ismertetjük). Az ajánlatkérőnek a 66. és a 67. §-ban meghatározott adatokés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.