13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Ajánlatban nevesített szakember vagy alvállalkozó bevonásának kötelezettsége
Kérdés: Hogyan kell helyesen értelmezni a Kbt. 138. § (4) bekezdését, továbbá konkrétan milyen kötelezettséget ró ez a jogszabályhely a nyertes ajánlattevőre és az ajánlatkérőre?
2. cikk / 13 Nyilatkozat magánszemély kapacitást biztosító bevonása esetén
Kérdés: Milyen következménye van annak, ha a kapacitást biztosító helyett az ajánlattevő azt nyilatkozza, hogy a saját embere a bevont szakember, ugyanakkor a szakember önéletrajzából egészen más derül ki? Ebben az esetben hamis adatszolgáltatás történik, esetleg hiánypótlást kell elrendelni? Vagy magánszemély esetében ennek nincs relevanciája?
3. cikk / 13 DBR működése
Kérdés: Élelmiszer-beszerzés keretében hosszú távra szeretnénk szerződni. A keretmegállapodás nem vált be, ennél lényegesen több szállítóra lenne szükségünk, azonban a szállítók, főleg a helyiek többsége nem képes mindenre ajánlatot tenni, nyolcvan részre pedig nem tudunk kiírni eljárást, és nem is szeretnénk, ezt egyébként az EKR sem támogatja. A FAKSZ írt egy szakvéleményt, amelyben a dinamikus beszerzési rendszert promotálja, de nem derül ki abból, hogy az mivel lenne jobb megoldás. Kérdésünk tehát, hogy miért a DBR a megfelelő megoldás?
4. cikk / 13 Szerződéskötés lehetősége kizárólag becsült értéket meghaladó ajánlatok beérkezése esetén
Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha az ajánlatkérő a Kbt. 115. §-a szerinti eljárásban négy ajánlattevőnek küldött ajánlattételi felhívást, tekintettel arra, hogy az igénybe venni kívánt szolgáltatás becsült értéke 17,4 millió forint volt – ami az előző évi azonos szolgáltatás tényleges költségek alapján került meghatározásra –, azonban a beérkező érvényes ajánlatok mindegyike meghaladta a 18 millió forintot, és a szükséges fedezet egyébként ajánlatkérő általi kiegészítéssel biztosítható? Köthető a nyertessel ilyen esetben szerződés?
5. cikk / 13 Kizáró okok és alkalmassági követelmények előírása-igazolása nemzeti eljárásrendben
Kérdés: Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az új Kbt. szabályai szerint nemzeti eljárásrendben, a gyakorlatban hogyan történhet a kizáró okok, valamint az alkalmassági követelmények ajánlatkérő általi előírása és az ajánlattevők általi igazolása az eljárás egyes szakaszaiban.
6. cikk / 13 10 százalék feletti, bejelentett alvállalkozó mellőzése
Kérdés: Az ajánlat benyújtását követően dönthetünk-e úgy, hogy a szerződés teljesítéséhez mégsem veszünk igénybe alvállalkozót? (10 százalék feletti alvállalkozó-igénybevételt jeleztünk az ajánlatban.)
7. cikk / 13 Részvétel ajánlattevőként saját referencia hiányában
Kérdés: Egyezik-e a Kbt. alapelveivel, ha egy ajánlattevő minden esetben alvállalkozóval igazol referenciát, saját teljesítése adott közbeszerzési tárgy vonatkozásában nincs? Mit tehet ez ellen az az ajánlattevő, aki jelentős saját teljesítményt tud felmutatni adott közbeszerzési tárgyban, viszont annak következtében, hogy a bírálati szempont a legalacsonyabb ár, folyamatosan veszít a tendereken?
8. cikk / 13 Korábbi negatív mérleg szerinti eredmény mint kizáró ok
Kérdés: Kizáró ok-e az – és ha igen, a Kbt. mely szakasza alapján –, ha az ajánlattétel évét megelőző második évben az ajánlattevő mérleg szerinti eredménye negatív volt? Jogszerű-e ennek a kitételnek a szerepeltetése a kiírásban?
9. cikk / 13 Felolvasólap "hiánypótoltatása"
Kérdés: A felolvasólap vagy annak adatai (ajánlati ár), vagy cégszerű aláírás, szignálás, oldalszámozás, megbonthatatlan zárolás (az ajánlat hitelességét biztosító formai elemek) hiánya pótoltatható-e?
10. cikk / 13 Önkéntes hiánypótlás figyelembevétele
Kérdés: Abban az esetben, ha egy eljárásban a teljes körű hiánypótlás engedélyezett, de a kiíró nem szólít fel hiánypótlásra, én azonban mégis – önkéntesen – "hiánypótolom" az általam felfedezett hiányosságot az eredményhirdetés előtt, megteheti-e a kiíró, hogy nem veszi figyelembe a beadott pótlást, és úgy értékel? Ezzel támadható-e az eljárás a Közbeszerzések Tanácsánál, vagy ezt a nélkül is vizsgálják, hivatalból?