Kivételi kör alkalmazásának megtámadása

Kérdés: Tudomásunkra jutott, hogy egy önkormányzati cég tervezési szolgáltatásra közbeszerzés nélkül kötött szerződést. Ha az ajánlatkérő közbeszerzési eljárást folytatna le, akkor mi is részt vehetnénk rajta, és esélyünk lenne a szerződés elnyerésére. Megtámadható-e és hol egy közbeszerzés nélkül megkötött szerződés?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárás lefolytatása nélküli szerződéskötés önmagában még nem jogszerűtlen, a közbeszerzés mellőzésének számos indoka lehet. Lehetséges, hogy a cég nem tartozik a Kbt. személyi hatálya alá, azaz nem sorolható be egyik ajánlatkérői körbe (Kbt. 5–7....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 11.

Közös ajánlatkérés

Kérdés: Önkormányzati háttérintézményként egy másik háttérintézménnyel közösen tervezünk közbeszerzést. Közösen szeretnénk az eljárást előkészíteni, bírálni és értékelni, az eljárást mi folytatnánk le a másik háttérintézmény nevében is. Van erre lehetőségünk?
Részlet a válaszából: […] Igen, a hatályos Kbt. lehetővé teszi, hogy többen közösen valósítsanak meg közbeszerzést. Az önök esetében a másik háttérintézménytől meghatalmazást kell kapniuk arra vonatkozóan, a másik intézmény nevében lefolytathassák az eljárást, ahogy erről a Kbt. 29. § (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Iratbetekintés két ajánlattevő azonos közbeszerzési tanácsadójaként

Kérdés: Mindkét ajánlattevő tanácsadója ugyanaz a közbeszerzési tanácsadó. A tanácsadó bemehet-e mindkét ajánlattevő nevében iratbetekintésre? Ha csak az egyik ajánlattevő nevében megy be, akkor a másik használhatja-e az információt, hiszen az iratbetekintő fél is ugyanaz volt?
Részlet a válaszából: […] A választ először kezdjük azzal, hogy ugyan tételes jogi rendelkezést nem sért, ha ugyanaz a két fél közbeszerzési tanácsadója, ugyanakkor két ajánlattevő összejátszását közvetlen módon elősegíti, és egyben igazolja is, ha ugyanaz a tanácsadó tölti fel az eljárási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Elektronikus közbeszerzés "kezelése" a közbeszerzési szabályzatban

Kérdés: Kell-e kezelni bármilyen módon az elektronikus közbeszerzést a közbeszerzési szabályzatban, és ha igen, akkor milyen mélységben, mit kell tartalmaznia, miről kell szólnia a kiegészítésnek? Mi javasolt e körben?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. Korm. rendelet 6. §-ának (11) bekezdése fogalmaz meg kötelezettséget az elektronikus közbeszerzéssel kapcsolatban a közbeszerzési szabályzat vonatkozásában. A rendelkezés szerint az ajánlatkérőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 7.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] A 2013. évi CXVI. törvénnyel életbe lépett főbb változások a következők szerint foglalhatók össze, azzal, hogy az alábbi ismertető nem érint minden egyes részletkérdést, csak a kiemelt fontosságú módosításokat veszi sorra:– a Kbt. 75. §-ának (2) bekezdése rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Elektronikus közbeszerzés

Kérdés: 2010. január 13-án megjelent a Közbeszerzések Tanácsa elnökének tájékoztatója, miszerint jogszabályi változás hiányában az elektronikus közbeszerzésre vonatkozó határidő nem módosult, és az egységes és a jogszabályi követelményeknek megfelelő álláspont kialakítását követően a Tanács a közbeszerzésekben részt vevőket haladéktalanul tájékoztatja. Most mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 2010.január 1-jétől közösségi, majd 2010. július 1-jétől nemzeti eljárásrendbenkötelezte a közbeszerzési eljárások szereplőit, hogy eljárásaikatelektronikusan bonyolítsák le.Az elektronikus közbeszerzés területén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.