Kapacitásnyújtóval kötött előszerződés tartalma

Kérdés: A kapacitásnyújtóval kötött előszerződésnek konkrétan tartalmaznia kell a díjazásban való megállapodásra utalást (mint a Ptk. szerinti lényeges feltétel), vagy elegendő az a fordulat, hogy a felek megállapodnak, hogy az ajánlattevő nyertessége esetén egy végleges szerződés keretében rögzítik a tárgyi közbeszerzési eljárás szerződésének teljesítése érdekében, a közreműködés részletes, mindenre kiterjedő feltételeit?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlattevő ragaszkodik az előszerződéshez, abban az esetben annak nem elegendő csak utalnia a későbbi feltételekben való megegyezésre, hiszen lényeges feltételről beszélünk. Ennél egyszerűbb lenne, ha az ajánlattevő nem ragaszkodna az előszerződéses formához,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Egyoldalú szerződésbontás érdekmúlás miatt

Kérdés: Nyílt közbeszerzési eljárás eredményeként már megkötött, határozott idejű szolgáltatási szerződést felmondhatja-e az ajánlatkérő pusztán azért, mert nem kívánja tovább a szolgáltatást igénybe venni? Ha igen, milyen jogkövetkezményei lehetnek az egyoldalú szerződésbontásnak?
Részlet a válaszából: […] Természetesen a felek a megkötött szerződés értelmében megszüntethetik együttműködésüket, és akár egyoldalú, akár kétoldalú szerződésmegszüntetéssel is meghozhatják ezt a döntést.Gyakori félreértés, hogy a Kbt. 143. §-ban foglalt, a szerződés megszüntetésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

Kbt. mellőzésével igénybe vett szolgáltatások

Kérdés: Mi lehet a következménye annak, ha hosszú évek óta pályázatfigyelést rendeltünk meg saját tulajdonú cégünktől, de kiderült, ez nem közszolgáltatás, és nem volt in-house a szerződés?
Részlet a válaszából: […] A szerződés ennek megfelelően tehát a Kbt. mellőzésével köttetett, mely a Kbt. 127. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében semmis. E pont szerint ugyanis semmis az a szerződés, ha azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg. Ennek megtámadására a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

Iratbetekintés megtagadása

Kérdés: A Kbt. 80. §-ának figyelembevételével lehetséges-e megtagadni az ajánlattevő iratbetekintési kérelmét a versenytárs ajánlattevők Kbt. 69-70. §-a szerinti indoklásába, amennyiben ezeket egyébként az ajánlattevők nem nyilvánították üzleti titokká?
Részlet a válaszából: […] Az indokolás az ajánlat része, azaz iratbetekintés során az ajánlatot, a hiánypótlást és az indokolást is köteles az ajánlatkérő megmutatni. Amennyiben az indokolás üzleti titkot tartalmaz, figyelemmel kell lennie a közbeszerzési törvény 83. §-ában megfogalmazottakra....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] A 2013. évi CXVI. törvénnyel életbe lépett főbb változások a következők szerint foglalhatók össze, azzal, hogy az alábbi ismertető nem érint minden egyes részletkérdést, csak a kiemelt fontosságú módosításokat veszi sorra:– a Kbt. 75. §-ának (2) bekezdése rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Változások a Kbt.-ben

Kérdés: Mi módosul a közbeszerzési törvényben 2013-ban?
Részlet a válaszából: […] A www.parlament.hu-n követhető volt az év végén, hogy például az energetikai tárgyú törvénymódosítások között is szerepel a Kbt. alanyi hatályát érintő változás. Év végén általában a közbeszerzési törvény állandó szereplője a salátatörvényeknek, mely az elmúlt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Aláírási címpéldány üzleti titokká minősítése

Kérdés: Lehet-e üzleti titok az aláírási címpéldány?
Részlet a válaszából: […]  Vélhetően az ajánlattevő szeretne betekinteni a versenytársaajánlatába, és ellenőrizni kívánja az aláírásokat az ajánlatban. Mivelfeltételezhetően az ajánlattevő elkülönített módon üzleti titokká nyilvánítottaaz aláírási címpéldányt vagy címpéldányokat, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 15.

Az ajánlat fogalmának értelmezése

Kérdés: A Kbt. 114. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz. Az a kérdésünk, hogy mi számít ajánlatnak? A Ptk. 4. része szerinti egyoldalú nyilatkozat, vagy ajánlatnak tekintendő már az is, ha a részvételi jelentkező egy-egy szerződéses feltétel vonatkozásában közöl olyan információt, mely ajánlati elemnek tekinthető, vagy ha például olyan információt ad, nyilatkozatot tesz, mely az ajánlatok elbírálásánál értékelendő szempontot jelent?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához tekintsük át a Kbt. ajánlatravonatkozó szabályozását, amelyet a 70-73. §-ok tartalmaznak.Az utalt előírások értelmében az ajánlattevőnek az ajánlatifelhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formaikövetelményeknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Leányvállalat a közbeszerzésben

Kérdés: Kiterjed-e az új Kbt. hatálya a leányvállalatokra?
Részlet a válaszából: […] A kérdés értelemszerűen az ajánlattevők, a pályázók és az ún. részvételre jelentkezők szempontjából vetődhet fel.A Kbt. 4. §-ának 1. pontja szerint ajánlattevő az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy személyes joga...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.