Kizáró okok ellenőrzése

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Kbt. 20. §-ának (8) bekezdésében szereplő egyszeri ellen­őrzési kötelezettséget a kizáró okokra vonatkozóan és a Kbt. 63. §-ának (5) bekezdésében szereplő "...eredményhirdetés időpontjára vonatkozó" időpontot? Mert a két időpont között – például építési beruházás esetén – akár 60 nap is eltelhet. Ha az ellenőrzés megtörténik adott esetben az ajánlattételi határidő után pár nappal, és minden rendben van, kinyomtatva minden ellenőrzési pont, végigmegy a döntés, majd valamelyik érvényes ajánlattevő felkerül például az OMMF-honlapra, és egy ilyen ajánlattevő lesz a nyertes, akkor mi a teendő? A Kbt. 20. §-ának (8) és 63. §-ának (6) bekezdésében foglal­taknak az ajánlatkérő eleget tett, de a 63. § (5) bekezdésében foglalt eredményhirdetés időpontjára vonatkozó rendelkezésnek nem. Mi a megoldás?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 20. §-ának (8) bekezdésében az alábbiak szerintrendelkezik az elektronikusan rendelkezésre álló hatósági vagy közhiteles,ingyenesen elérhető adatbázisok ellenőrzéséről.A (7) bekezdés szerinti nyilvántartásokban való szerepléstaz ajánlatkérő az ajánlattételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Erőforrás igénybevehetősége

Kérdés: A legutóbbi módosítás szerint a teljesítés mely részére lehet igénybe venni erőforrást? Mennyiben változott az erőforrás meghatározása a korábbi szabályozáshoz képest?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 4. §-a az értelmező rendelkezések között határozzameg az erőforrást nyújtó szervezet definícióját, valamint azt is, hogy miminősülhet erőforrásnak.A 3/D.25 pont szerint erőforrást nyújtó szervezet az aszervezet vagy személy, amely vagy aki nem minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] Az energetikai tárgyú törvénymódosítások között a Kbt.-térintő több szabály is megjelent, melyet az Országgyűlés már elfogadott, és aMagyar Közlöny 2011. március 25-i számában kihirdetésre került. Az alábbiakbanösszefoglaljuk a legfontosabb változásokat, melyek a 2011....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Közbeszerzések ellenőrzésének gyakorlati problémái

Kérdés: Az ellenérték kifizetésénél alapvető problémát jelent, főleg az uniós költségből történő megvalósítások esetén, hogy az ellenőrzések nagyon elhúzódnak, emiatt a beruházást kezdeményező intézmény, önkormányzat stb. a felvett hitelek miatt olyan lehetetlen helyzetbe, adósságba kerülhet, ami számára nagy teher. Előfordul olyan beszerzés, ahol a megvalósítást követően eltelt egy év múlva kerül csak sor az uniós ellenőrzésekre, és az eljárás lezárása után kapják meg az önkormányzatok a pénzt. Ez nem a közbeszerzési tárgykörbe tartozik, de valamilyen rendezés e téren is szükséges lenne, mert összefüggésben van a kifizetések elhúzódásával. Tudnak-e ebben a körben érdemi változásról?
Részlet a válaszából: […] A támogatások késői utalása szorosan érinti a közbeszerzést,hiszen hiába bonyolítja le az ajánlatkérő idejében közbeszerzési eljárását, skezdi meg jogszerűen a terveinek végrehajtását, a támogatás elmaradása okán azajánlattevőknek nem képes szerződésszerűen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 19.

Közbeszerzési terv készítésének kötelezettsége

Kérdés: Mit értünk közbeszerzési terven? Mely ajánlattevők részére írja elő kötelezettségként a Kbt. a közbeszerzési terv készítését?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzésben a közbeszerzési tervnek kiemelkedő szerepe van. Abból ugyanis az ajánlattevők előre láthatják, hogy bizonyos ajánlattevők egy évi időtartamra milyen eljárásokat kívánnak indítani. A közbeszerzési tervből emellett az is látható, hogy milyen nagyságú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.