Keretszerződés módosítása

Kérdés: Három évre szóló árubeszerzési keretszerződést kötöttünk, amelyben a keretösszeget 65 millió Ft-ban határoztuk meg. A keretösszeg tartalmaz 15% opciós keretet a 65 millió Ft-on belül, amelyre nem vállaltunk lehívási kötelezettséget. Az elmúlt 2 év inflációs hatásai miatt, a keretszerződésben alkalmazott árkövetési metódus miatt az egységárak oly mértékben megemelkedtek, hogy a keretösszegből már csak 3 millió Ft áll rendelkezésre. Jelenleg egy 8 millió Ft-os beszerzési igényünk van, ezt hogyan valósíthatjuk meg? Szerződésmódosításra esetleg van lehetőség?
Részlet a válaszából: […] A szerződés konkrét rendelkezéseinek ismerete nélkül rendkívül nehéz konkrét választ adni. Gondolunk itt különösen azokra a rendelkezésekre, amelyek az árkövetési metódusra vonatkoznak, abból a szempontból, hogy az egységárak növekedése miatti kerethasználat az opciós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

Felelősségbiztosítás mértéke

Kérdés: Építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő szerződéskötés feltételeként előírhatja az építési beruházáshoz kapcsolódó felelősségbiztosítást? Ez esetben is alkalmazandó a 75%-os mértékre vonatkozó szabály?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint igen, a felelősségbiztosítás megléte a nyertessel való szerződéskötés feltételeként is előírható. Ez esetre ugyanakkor sem a Kbt., sem az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

A FAKSZ tevékenységi köre

Kérdés: A közelmúltban hatályba lépett új, illetve módosított jogszabályok alapján eléggé nehezen értelmezhető a FAKSZ tevékenységi köre, jogköre. Az állami beruházási törvény és a Kbt. között hogyan határozzák meg együttesen, hogy milyen szabályokat kell követni? Pl. a FAKSZ milyen feltételek alapján jogosult önkormányzatok részére értékhatárhoz kötötten vagy kötetlenül építési beruházásokra irányuló közbeszerzési eljárást lefolytatni?
Részlet a válaszából: […] A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó (továbbiakban: FAKSZ) tevékenysége, de leginkább a mögöttes jogszabályi rendezettség attól függően határozható meg, hogy az adott közbeszerzési eljárásra a hatályba léptető rendelkezések közül melyik vonatkozik, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

FAKSZ további alkalmazása

Kérdés: Az éppen hatályba lépett új állami építési beruházásokról szóló törvény értelmében a Kbt. 5. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott ajánlatkérő esetén milyen kötelezettségek vannak az eddigi kötelező FAKSZ alkalmazási körre? Ezen ajánlatkérőkre nem vonatkozik az új törvény, de a FAKSZ mint intézmény végleg megszűnik 2026. június 30. napján. Az új jogszabály értelmében a kötelező FAKSZ-eseteket a Kbt. 5. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott ajánlatkérőkre már nem kell alkalmazni? Vagy továbbra is kell szakértelem ezen ajánlatkérők esetében is? Ha igen, kik felelnek meg ennek a követelménynek?
Részlet a válaszából: […] Válaszunkban nem térünk ki arra az esetre, ha az adott közbeszerzési eljárás állami építési beruházás megvalósítására irányul, és az új állami építési beruházásokról szóló 2023. évi LXIX. törvény hatálya alá tartozik, mivel a jogszabály speciális szabályokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.

Versenykorlátozó előírás

Kérdés: Hat telephellyel rendelkező ajánlatkérőként árubeszerzésre tervezünk uniós, nyílt közbeszerzési eljárást kiírni. Azt szeretnénk, ha valamennyi telephelyünkön a nyertes ajánlattevő szakemberei végeznék el a megvásárolt gépsor telepítését és üzembe helyezését. Nem minősül versenykorlátozónak, ha ezt előírjuk a felhívásban?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzésben elnyert szerződés szerződésszerű és jó minőségben történő teljesítése az ajánlatkérőként szerződő fél alapvető érdeke. Ezt a Kbt. is elismeri, és erre tekintettel megengedi, hogy a szerződés teljesítésével kapcsolatosan az ajánlatkérő korlátozza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.

Folyamatba épített ellenőrzés elmaradásának következménye

Kérdés: Helyi önkormányzat ajánlatkérő a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet alkalmazása során az uniós forrásból támogatott projekt becsült értékét – az opciós munkák értékét is figyelembe véve – nettó 295 millió forintban határozta meg, erre tekintettel nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pontja szerint. A rendelkezésre álló fedezet összege nem éri el a nettó 300 millió forintot. Tekintettel a becsült értékre, az eljárás ellenőrzése körében a Korm. rendelet 180-181. §-a utóellenőrzés lefolytatását írja elő. Amennyiben a nyertes ajánlati ár meghaladja a nettó 300 millió forintot, érvénytelenné kell-e nyilvánítania az eljárást az ajánlatkérőnek kizárólag amiatt, hogy az eljárás ellenőrzése körében nem a Korm. rendelet 182-193. §-ai szerint járt el? Ha a 300 millió forintot opciós munkák nélkül nem éri el a szerződés értéke, és azt nem is rendeli meg az ajánlatkérő, menthető a helyzet? Amennyiben az ajánlatkérő kiegészítő forráshoz jut, és erre tekintettel az opciós munkákat is megrendeli, az változtat-e a jogi megítélésen, ha így haladja meg a 300 millió forintot a kifizetett számla értéke?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben is hivatkozott 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet a 2021-2027. programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről tartalmaz részletes szabályokat. A Korm. rendelet 48. pontja kifejezetten az uniós értékhatárokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Szerződéskötési határidő

Kérdés: Nyertesként hirdettek ki bennünket egy uniós közbeszerzési eljárásban, 2 évre szóló ütemezett szállítási szerződést nyertünk el. A szerződéskötéshez benyújtottuk az ajánlatkérő által kért dokumentumokat, információkat. Mi úgy tudjuk, hogy a szerződést 30 napon belül kell megkötni, de az ajánlatkérő illetékes vezetőjének szabadsága miatt a szerződést még nem írtuk alá. Az aláírás késedelme miatt érvényes lesz-e a szerződés? Az aláírás késedelme alapul szolgálhat a szerződésben vállalt 1. részteljesítési határidő módosítására?
Részlet a válaszából: […] Az első kérdés kapcsán utalunk a Kbt. 131. §-ában foglaltakra, kiemelve az (5) és (6) bekezdést."Kbt. 131. § (5) A nyertes ajánlattevő és – a (4) bekezdés szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége az ajánlatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

ISO-minősítés mint egyéb információ

Kérdés: Különböző rendszertanúsítványok meglétének (ISO 9001, 14001, 45001, 37001) feltételét eddig mindig az egyéb információk között láttam csak, nem alkalmassági követelményként. Van esetleg lehetőség arra, hogy az ajánlatkérő alkalmassági követelményként írja ki az eljárásban?
Részlet a válaszából: […] Igen, előírható, mivel a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet lehetővé teszi. A Korm. rendelet 21. § (1) bekezdés e) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 14.

Megbízási díj és a közbeszerzési kötelezettség fennállása

Kérdés: Intézményünk EU-s pályázatában a feladatokat munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (megbízási díj) végzik a kollégák. A projektben 5 kolléga 3-féle munkakört tölt be, az erre megítélt összeg közel 53 millió forint, amelyet 3 év alatt fizetünk ki. Közbeszerzésköteles-e ebben az esetben a megbízási díj? A pénzügyi asszisztens adminisztrációs feladatokat lát el, a többi kolléga szakmai megvalósító. A mentorok a pályázat célcsoportjaként szereplő személyek mentorálását végzik, a pszichológus és a jogi tanácsadó szintén a célcsoport segítségére van. A szakmai vezető mindezeket a feladatokat koordinálja, a szociális asszisztens pedig a mentorok adminisztrációs feladataiban segít.
Részlet a válaszából: […] Amennyiben egy darab EU-s pályázat adminisztrációjához kapcsolódó feladatok elvégzéséről van szó, úgy mindenképpen egybe kell számítani. A pénzügyi asszisztens és a jogi szolgáltatás leválasztását látjuk megvalósíthatónak, ahol ugyanakkor arra is figyelemmel kell lenni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.

Üvegkapu alvállalkozó esetén

Kérdés: Az Üvegkapu kizárólag a Kbt. szerinti alvállalkozókra vonatkozik, azaz csak azokra, akiket az ajánlatban megneveztünk, illetve a szerződéskötéskor, a szerződés teljesítése során alvállalkozóként megjelöltünk?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 3. §-ában található értelmező rendelkezések 2. pontja szerinti alvállalkozó fogalom a közbeszerzési szabályozási környezetben alkalmazandó. A Kbt. és annak végrehajtási rendeletei tartalmaznak rendelkezéseket alvállalkozókkal összefüggésben, ilyen rendelkezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.
1
2
3
18