Hiánypótlás során történt elírás jogkövetkezménye

Kérdés: Van-e jelentősége annak, hogy azért, mert a hiánypótlás során elírom a műszaki paramétereket az ajánlatban foglaltakhoz képest, a többi hiánypótlást sem veszi figyelembe az ajánlatkérő, és úgy írja mindezt az összegzésbe, mintha semmilyen hiánypótlást nem nyújtottam volna be? Lehet-e ennek hamis adatszolgáltatás a következménye?
Részlet a válaszából: […] A félreértés abból eredhet, hogy az ajánlatkérő szó szerint a Kbt. 71. §-ának (10) bekezdése szerint járt el. Azaz olyan hiányosságot észlelt, mely esetünkben a 71. § (8) bekezdés b) pontjába ütközik, mely önmagában érvénytelenségi ok.A Kbt. 71. § (8)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Díjbefizetés rendje a Döntőbizottság előtti jogorvoslati eljárásban

Kérdés: A jogorvoslati eljárást még hiánypótlási szakaszban megszüntette a Közbeszerzési Döntőbizottság annak ellenére, hogy a díjat be szerettük volna fizetni. Ennek a keretei nem egyértelműek, hiszen felszólítást csak egyszer kaptunk, és azonnal megszüntette a DB az eljárást, pontosabban így meg sem indította. Ez jogszerű?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 151. §-a deklarálja, hogy a DB a jogorvoslati eljárást legkésőbb az alábbiaknak megfelelő kérelem beérkezését követő munkanapon indítja meg. A díj befizetése körében a 150. § (1) bekezdése rendelkezik, azaz annak igazolása a jogorvoslati eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Kartellkizáró ok bizonyítása az ajánlatok nagymértékű tartalmi azonossága esetén

Kérdés: Hogyan kell bizonyítani a kartellkizáró okot abban az esetben, ha a beérkezett ajánlatok olyan mértékben azonosak, hogy az felveti az összejátszás gyanúját?
Részlet a válaszából: […] A kizáró okok közül a kartellel kapcsolatban két kizáró ok jöhet szóba az alábbiak szerint:A Kbt. 62. §-ának (1) bekezdése alapján az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

Felhívás módosításáról szóló értesítés elkésettsége

Kérdés: Milyen következménye lehet annak, ha az ajánlatkérő a felhívás módosításáról későn értesíti a gazdasági szereplőket, mivel a hirdetmény módosításának hiánypótoltatása elhúzódott?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő eset jogsértő jellegének megértéséhez érdemes megvizsgálnunk egy hasonló jogkérdésben született jogorvoslati döntést. A kérdéshez hasonló D. 250/2018. számú ügyben a Közbeszerzési Döntőbizottság az alábbiak szerint mérlegelte az adott esetet, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

Bírságkiszabás az ajánlatkérővel szemben

Kérdés: Ha az ajánlatkérő saját magát támadja meg, mert az értékelés során nem járt el megfelelően, és az összegezést már közzétette, akkor számíthat bírságra, vagy a saját feljelentés alapján a bírság kiszabása nem valószínű?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 165. § (3) bekezdésének d) pontja szerint amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában jogsértést állapít meg, bírságot szabhat ki a jogsértő szervezettel vagy személlyel, valamint a jogsértésért felelős személlyel vagy szervezettel jogviszonyban álló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.

EEKD kötelező tartalmi eleme

Kérdés: Az EEKD-ba be kell-e írni a honlapok elérhetőségét? Van ajánlatkérő, aki hiánypótoltatja, van, aki nem. Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet 6. § (1) bekezdése alapján az ajánlattevő csak akkor kötelezhető a kizáró okok hiányát,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Kapacitást biztosító szervezet bevonása hiánypótlás keretében

Kérdés: Hiánypótlás keretében lehet-e bevonni kapacitást biztosító szervezetet?
Részlet a válaszából: […] Válaszunkban induljunk ki a Kbt. szóhasználatából, mely jogszabály a 71. §-ának (3) bekezdésében leszögezi, hogy a hiányok pótlása csak arra irányulhat, hogy az ajánlat vagy részvételi jelentkezés megfeleljen a közbeszerzési dokumentumok vagy a jogszabályok előírásainak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.

Nyertes ajánlattevő szerződéskötés engedélyezésére irányuló kérelme

Kérdés: Előterjeszthet-e szerződéskötés engedélyezésére vonatkozó kérelmet a nyertes ajánlattevő? Mivel nyertesnek tekinthető, esetenként jobban felkészült, mint az ajánlatkérő, színvonalasabban képes alátámasztani véleményét, milyen akadálya van ennek?
Részlet a válaszából: […] A korábbi jogviták eredményeként a Közbeszerzési Döntőbizottság 2/2017. (VI. 26.) számú összkollégiumi állásfoglalásában kifejezetten a szerződéskötés engedélyezésének egyes kérdéseiről szól. Ebben egyértelművé teszi, hogy a szerződéskötés engedélyezése iránti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 16.

Jogorvoslati eljárás tárgyalás tartása nélkül

Kérdés: Hogyan zajlik a jogorvoslati eljárás, ha nem tart tárgyalást a DB?
Részlet a válaszából: […] Valóban, a főszabály a Kbt. 161. §-a értelmében, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság csak a legszükségesebb esetekben tart tárgyalást, sőt van olyan eset, ahol tárgyalás tartására egyáltalán nem biztosít lehetőséget a jogszabály.A Kbt. utalt, 161. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 16.

Jogorvoslati határidők értelmezése

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy a Kbt. 137. §-ának (3) bekezdésében említett 90 napos (objektív) határidő hogyan értelmezendő? Milyen esetben van lehetőség a 15, illetve a 10 napos határidő túllépésére?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 137. §-ának (1)-(10) bekezdéseiben a közbeszerzési jogorvoslattal kapcsolatos határidőket, a határidők számításával kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza az alábbiak szerint:– a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.
1
2
3