Erőforrás igénybevételével kapcsolatos bejelentés formája

Kérdés: A dokumentációban szerepel, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 55. § (6) bekezdésének alkalmazása során a KDB D.453/17/2012. számú határozatában foglaltak figyelembevételével jár el. Mit tartalmaz ez a döntés?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint elsősorban nem a DB döntését, hanem az ezen alapuló bírósági döntést érdemes alapul venni, amely a 6.K.21.758/2012/17. számon érhető el. A Nyíregyházi Törvényszék ítélete az alábbiak szerint tartalmaz hozzáadott értéket az 55. § (6) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Új kizáró okok és alkalmassági feltételek

Kérdés: A legutóbbi törvénymódosítás tartalmaz-e új kizáró okokat és alkalmassági feltételeket? Ha igen, azok mikortól alkalmazandók?
Részlet a válaszából: […] A módosítások nagy része – e tárgykörben – pontosítja akizáró okok egyes szabályait, és új kizáró okot is bevezetett.A módosítás eredményeként került új kizáró ok a Kbt.-be,annak 60. § i) pontjába. E szerint kizáró ok, ha az ajánlattevő a korábbiközbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

"Kezdő vállalkozás" mint ajánlattevő

Kérdés: Kezdő vállalkozásként nincs referenciánk és mérlegünk. Hogyan indulhatunk közbeszerzési eljárásban? E körben hozott-e változást a Kbt. módosítása?
Részlet a válaszából: […] A 2010. szeptember 15-én hatályba lépett módosítás érinti apénzügyi-gazdasági alkalmasság követelményrendszerét.Amennyiben az ajánlattevő azért nem rendelkezik mérleggel (aszámviteli jogszabályok szerinti beszámolóval) az ajánlatkérő által előírtteljes időszakra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Ellentmondásos gyakorlat újonnan alakult cég alkalmassága vonatkozásában

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 101. számban, a 2076. számú dokumentumban az újonnan alakult céggel kapcsolatosan megfogalmazottakkal kapcsolatban ellentmondás van. Közelmúltban – 2009. 05. 31-e előtt – indított közbeszerzési eljárásban alkalmassági feltétel volt, hogy az elmúlt két évben (2006. és 2007. években) az ajánlattevő mérlege/eredménye nem lehet negatív. Az ajánlattevőt hiánypótlásra szólították fel, hogy csatolja a 2006. és 2007. évi mérlegeit az alkalmasság ellenőrzése érdekében. Az ajánlattevő nyilatkozott, hogy a csatolt cégkivonat tanúsítása szerint is a cég a 2008. évben alakult, és az adott időszakra a későbbi alakulásra tekintettel nem rendelkezik mérleggel. Az ajánlattevőt a hiánypótlásra benyújtott nyilatkozat ellenére kizárták – Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pont, mert "hiánypótlás ellenére" sem csatolta be a hivatkozott és kért mérlegeit. A kizárás miatt döntőbizottsági eljárás indult, mivel a negatív mérleg/eredmény alkalmatlansági feltétel az újonnan alakult céggel szemben nem állapítható meg. A döntőbizottsági eljárás alapján meghozott határozat az eljárást lezáró eredményhirdetés ezen pontját nem semmisítette meg. Azaz a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásának elmaradásával kapcsolatban a KD-nek nem az volt a "gyakorlata", hogy nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben az ajánlattevő később alakult, és ezért nem képes teljesíteni a feltételt. Ebben az esetben, az ajánlattevő milyen eljárást kezdeményezhet (mit tehet) a levélben megfogalmazott döntőbizottsági "gyakorlat" alkalmazása érdekében?
Részlet a válaszából: […] Az érintett pénzügyi-gazdasági alkalmasságra vonatkozószabály a következő.Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékátmeghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhezszükséges pénzügyi és gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Beszerzési tárgyhoz hasonló tárgyú referencia mint hamis adatszolgáltatás

Kérdés: Hamis adatszolgáltatásnak minősül-e, amennyiben referenciaként a felhívás beszerzési tárgyához hasonló tárgyú referenciát nyújt be ajánlattevő? (Ajánlatkérő ezt írta elő, de nehezen értelmezhető, ezért az ajánlatkérő lehet, hogy másként értené.)
Részlet a válaszából: […] Az értelmezés változó az ajánlatkérőknél. A javasoltreferenciákat amennyiben az ajánlatkérő úgy dönt, legfeljebb nem fogadja el, deez semmilyen mértékben nem minősül hamis adatszolgáltatásnak, hiszen azajánlattevő jóhiszeműen a hasonló tárgyú referenciáit nyújtotta be....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Korábbi negatív mérleg szerinti eredmény mint kizáró ok

Kérdés: Kizáró ok-e az – és ha igen, a Kbt. mely szakasza alapján –, ha az ajánlattétel évét megelőző második évben az ajánlattevő mérleg szerinti eredménye negatív volt? Jogszerű-e ennek a kitételnek a szerepeltetése a kiírásban?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. a pénzügyi és gazdasági alkalmasság körében mindenbeszerzési tárgy tekintetében azonos módon szabályozza a kritériumrendszermeghatározásának korlátait az alábbiak szerint.Az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy mind a 66.§-ban, mind a 67. §-ban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.

Kbt.-alapelvek és alkalmatlanná nyilvánítás közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Jogszerű-e az az eljárás, ha az ajánlatkérő az ajánlattevőt és annak 10 százalék feletti alvállalkozóját alkalmatlannak nyilvánítja azzal az indokkal, hogy az ajánlattétel évét megelőző két éven belül külön-külön (évenként) a teljes árbevételből nem rendelkezik legalább nettó x millió forintos árbevétellel a beszerzés tárgyát képező gyártás, valamint szolgáltatás tekintetében? Nem sérti ez a kitétel az esélyegyenlőséget, illetve az egyenlő bánásmód alapelvét?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. egységesen szabályozza a pénzügyi és gazdasági alkalmasságkeretében kérhető alkalmassági feltételeket az alábbiak szerint.A Kbt. 66. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlattevőnekés a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.

Közzétételi kötelezettség alvállalkozó igénybevételénél

Kérdés: Az ajánlatkérő honlapján köteles közzétenni többek között az alvállalkozókat. Mi a megoldás a 10 százalék alatti alvállalkozók esetében, kötelező-e itt is a közzététel?
Részlet a válaszából: […] A kérdés valószínűleg a Kbt. 99. §-ának (4) bekezdéseszerinti rendelkezéssel függ össze. A rendelkezés szerint a közbeszerzésiszerződést – annak nyilvánosnak minősülő részét – az ajánlatkérőnek, amennyibenrendelkezik honlappal, a szerződés megkötését követően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 31.

Részszempontok értékelése

Kérdés: A részszempontokat azonos módszerekkel kell-e értékelni egy pályázaton belül? Hol található erre vonatkozóan iránymutatás, illetve hogyan szabályozza a kérdést a közbeszerzési törvény?
Részlet a válaszából: […] Az egyes részszempontok vonatkozásában különböző értékelésimódszerek is meghatározhatók. Erre vonatkozóan a ww.kozbeszerzes.hu internetesportálon található dokumentumtárban rendelkezésünkre álló döntéstechnológiaiútmutató a következő címet viseli: Döntéstechnológiai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 28.

"Veszteséges" ajánlattevő megítélése közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Kizáró ok-e a közbeszerzési eljárásban az, ha a pályázni kívánó cég veszteséges?
Részlet a válaszából: […] Nem minősül kizáró oknak a veszteségesség. A rosszbeidegződés a minősített ajánlattevői lista ezen előírásából adódhat, hiszenveszteséges cég a következők értelmében nem lehet minősített ajánlattevő. Aminősített ajánlattevői kritériumrendszer szerint ugyanis a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.
1
2